Szinte minden évben kijön egy tanulmány, hogy milyen ártalmas sokáig egy helyben ülni. Most nem sorolnám fel, hányféleképp árt a szervezetünknek, hogy akár nyolc-tíz órát ki sem szállunk a székből, legyen elég annyi, hogy idén már egy témában idevágó cikk egy Cathleen Renner nevű üzletasszony halálával kezdődött. Aki az ÜLÉSBE halt bele. Na, hát ezért mondom.
És akkor van ez a klasszikus ábra, hogy hogyan kell ülni, ha már ülünk:
A rossz tartások általában akkor jelentkeznek, amikor a laptopunk kisméretű kijelzője fölé görnyedünk, vagy épp gépelünk, így:
A helyes tartás kellően nagy monitor előtt lép életbe, ilyenkor távolról, hátradőlve mozgassuk az egeret, gépelni meg akár az ölünkből is lehet. Vagy gépeljen a halál - ez a másik iskola.
De van már egy harmadik lehetőség is, ugye, ami egyre elterjedtebb módszer a 135 fokra:
A tablet. Olcsóbb a Thunderbolt kijelzőnél, könnyű, hátradőlve lehet vele netezni. Nem mondom, hogy ezzel dolgoznék egész nap, sokan nem is tudnak, viszont ismerjük be: a munkanap végén ugyanúgy leülünk a gép elé, és a szórakozás egy részét is azon keresztül intézzük.
Gigaflops! Megahertz!
Na, akkor most, hogy minden csaj abbahagyta a poszt olvasását (aki maradt, az meg nyilván végtelenül megértő, igaz?), elárulom az írás valódi célját. Karácsonyhoz közeledünk, amikor mindenki előjöhet a szíve vágyával, amit azonban sokan lehurrognak. Férfitársaim, ha feleségetek/barátnőtök azzal jön nektek, minek az az iPad, mutassátok meg neki ezeket az ábrákat. Csinálhattok belőle pdf-et is, úgy még hatásosabb. Ne felejtsétek el ezt sem beletenni:
Az IDC számai legalábbis azt mutatják, hogy a tabletpiacot toronymagasan vezető iPad alatt egyre kisebbnek tűnik az a torony.
Csaknem 40 százalékkal bőven piacvezetők még az Apple táblái, amiket 18 százalékkal követ a Samsung, majd mindenki más. Az Amazon, aminek a tabletjét szintén Apple-killernek kiáltották ki, csak a negyedik 3,7 százalékkal (itt írtam róla).
A jobb oldali oszlopban láthatóak a növekedési ráták, amik a leginkább félelmetesek lehetnek az Apple-nek. Ugyan a cupertinói vállalat is 65 százalékkal növekedett a tabletpiacon, mégpedig egy elég jelentős bázishoz képest, a Samsung már majdnem háromszor annyi gépet adott el, mint egy évvel korábban. Az ASUS növekedése ugyan mennyiségben kisebb, arányaiban még ennél is nagyobb.
Az IDC elemzője, Tom Mainelli a Cnet kérdésére hozzátette a számokhoz, amit már mindenki tud: a nagy mennyiségben eladott 199, 99 vagy 79 dolláros tabletek kora jött el, amik egyre gyorsabbak és jobbak. Az Apple 329 dollárig tudta leszorítani az iPad mini árát úgy, hogy még mindig prémium termék kategóriában versenyezzen. Ráadásul a Samsung helyzeti előnye, hogy különböző méretű készülékekkel képes elárasztani a piacot, aztán majd meglátja, miből fogy a legtöbb.
Mindenesetre a céges vásárlók tekintetében továbbra is az Apple az abszolút győztes az elemző szerint, géppark esetén általában az iPad vagy iPad mini neve merül fel, és ezen a területen még rengeteg potenciál van.
Amikor Steve Jobs bemutatta az iPadet, még csak zavartan vakargattuk a fejünket és nem értettük, hogy mire lesz jó ez a túlméretezett iPod touch. Az első reakciók csalódottak voltak, ami miatt eléggé ki is készült Jobs, a könyvében lehetett olvasni arról, milyen zaklatott volt a sok kurvaanyázó kommentet olvasva.
Aztán mégis neki lett igaza, a tablet a netbookkal szemben nemcsak egy lufi, ami még azelőtt kidurran, hogy rendesen felfújták volna, az első iPad óta a kategória népszerűsége töretlen, sőt, az NPD szerint az idén a tabletek le is győzik a laptopokat. A piacelemző ugyanis azt mondja, hogy tabletből 240 milliót, laptopból meg 207 milliót adnak majd el idén.
Az NPD emlékeztet rá, hogy a piac még mindig egyszereplős, akkora az Apple dominanciája, de a következő évek a verseny fokozódását hozzák magukkal: a mininek köszönhetően a kisebb tabletek is elterjednek, de az is látszik, hogy a 9,7 és 7,9 colos iPadek mellett meglehetősen sok vetélytársnak szorított még helyet a piacelemző:
A tegnapi show legnagyobb sztárjai a tabletek voltak, ezért is hagyták őket dramaturgiailag az előadás végére. Bár pletykákkal tele volt a padlás, a negyedik generációs iPad meglepetés volt, senki sem számított arra, hogy alig fél évvel a harmadik generáció után nekiesik az Apple a tabletnek.
Lássuk, mit kaptunk: a gép méretei érdemben nem változtak (pedig lehetne könnyebb), a kijelző felbontása is 2048x1536 pixel maradt, az előrelépést a hardverben kell keresni, azt ugyanis alaposan átalakították.
A mi szempontunkból talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új iPad az iPhone 5-höz hasonlóan sokkal szélesebb körben támogatja az LTE-szabványt, így az végre már nálunk is, meg a világ legtöbb pontján képes lesz csatlakozni a 4G-s mobilhálózatokhoz.
Fontosnak tűnik, hatásait tekintve mégis kevésbé jelentős, hogy a készülék új processzort kapott. Azért nincs ennek nagy jelentősége, mert az eddig használt A5X is bődületesen gyors, sosem érezzük lassúnak a tabletet (leszámítva talán az iOS Maps 3D nézetét), de tekinthetjük befektetésnek is a jövőbe az A6X-et: ezzel a csippel hosszabban lesz majd versenyképes az iPad.
Egy kicsit tegyük helyre ezt a processzort. Volt ugye az Apple A5, ez került az iPhone 4S-be és az iPad 2-be, jó is volt mindkettőbe. Aztán tavasszal megjelent az iPad 3 retina kijelzővel, és az Apple-nek egy olyan csipre volt szüksége, ami képes volt elbánni a bődületes pixelszámmal, így megalkotta az A5X-et: a processzorsebesség nem változott, de a grafikus teljesítmény kétszeresére nőtt.
Aztán megjelent az iPhone 5, ebben mutatkozott be az Apple A6: a processzorsebesség kétszeres lett az A5-öshöz és az A5X-hez képest, míg a grafikus teljesítmény valahol a kettő között helyezkedett el. És most itt az A6X, aminek a processzora körülbelül olyan gyors, mint az A6-osnak, tehát kétszer gyorsabb, mint az A5-nek és az A5X-nek, míg a grafikus teljesítménye kétszerese az A5X-nek, tehát körülbelül négyszerese az A5-ösnek és másfélszerese az A6-osnak.
Látszik, hogy az Apple féllépésenként halad, az új processzorgeneráció mindig kétszeres cpu-teljesítményt jelent, míg az X kétszeres gpu-sebességet. Nagyjából ennyit kell tudni az új készülékről, illetve az talán még érdekes lehet, hogy az előlapi kamera 0,3 megapixel helyett most már 1,2 megapixeles.
A modell nyilvánvalóan azért került piacra, mert a konkurencia kezd megerősödni, rövidesen érkeznek a Windows 8 tabletek és az Apple meg akarta őrizni elsőségét, bár ez a konkurenciakövető magatartás eddig nem volt a kaliforniai cég sajátja.
Pedig a másik nagy dobás, az iPad mini is ilyesminek tekinthető: az Apple létrehozta a tabletpiacot a 9,7 colos készülékével és hosszan hangoztatta, hogy ennél kisebb kijelzőnek nincs nagyon értelme. Aztán észrevette, hogy ha van olyan tulajdonság, amivel egyáltalán meg lehet szorongatni a folyamatosan csúcsokat döngető iPadet, az a méret: elkezdtek terjedni a 7 colos tabletek. Az Apple tehát lépet, és létrehozta a saját olcsóbb, kisebb modelljét, bár egyelőre még kérdéses, hogy mennyire jól sikerült belőni az árazást.
Nézzük először a képességeket: az iPad mini hardvere a két generációval ezelőtti iPad 2-é. Ugyanaz az A5-ös processzor található benne, szóval a cpu kétszer, a gpu négyszer lassabb, mint a negyedik generációs iPadben. Ez jelentős lemaradás, csakhogy ne felejtsük el, hogy a csipnek nem 2048x1536 pixelt kell kirajzolnia, hiszen a retina helyett az iPad 2 1024x768 pixeles felbontású a paneljét kapta meg a mini. Ez visszalépésnek is tűnhet, sőt, az is, csakhogy ne felejtsük el, hogy most már 9,7 col helyett 7,9 colon kell elférnie a képpontoknak, így az iPad mini képe sokkal szebbnek tűnik majd, mint a még mindig forgalmazott iPad 2-é. Az apró méret előnyei: a gyengébb, olcsóbb hardver is elég lehet ahhoz, hogy szebb, élvezhetőbb felhasználói élményhez jussunk.
A méretek egyébként izgalmasak, engem főleg a súlyváltozás érdekel, 660 helyett 308 grammal szaladgálni, azt emelgetni óriási élmény lehet. Elég, ha csak arra gondolok, hogy az iPad 3 tízszázalékos súlynövekedése az iPad 2-höz képest milyen érezhetően fájdalmas volt, és máris leheletkönnyűnek tűnik a mini.
Jók lettek a kamerák is, ugyanaz került a modellbe, ami a negyedik generációs iPadbe, és az LTE-kompatibilitás is hasonló, szóval mehet Magyarországon is a 4G-zés.
Nagyjából ennyi. A Lightning konnektorra most nem térnék ki, a SIM-ről meg annyit, hogy a 4G-ben Micro, a miniben meg Nano van, ezért mehet a kártyák össze-vissza vagdosása.
De koncentráljunk inkább az árra: nem kérdés, hogy az iPad továbbra is nagy siker lesz, eddig is az volt, most változatlan áron nagyobb teljesítményt kapunk, ami életben tudja tartani a keresletet. Az iPad minivel már bonyolultabb a helyzet: mindenki arra számított, hogy a 200-250 dolláros konkurencia nyomásának engedve legfeljebb 299 dollár lesz az ára, ehhez képest - főként lélektanilag, de - magasabb lett, 329 dollár.
Ez nem sokkal kevesebb, mint a hasonló hardverrel de gyengébb kamerával szerelt iPad 2-é, a két gép között tehát nem az ár, hanem a funkció dönt majd: akinek kisebb modell kell, a minit választja, akinek a nagyobb, az a második generációt. Az apróságot mindenesetre sikerült jó messzire árazni az aktuális csúcs-iPadtől, a 35 százalékos árkülönbség már elég lehet ahhoz, hogy olyanok is vásároljanak iPadet, akik eddig anyagi szempontokat figyelembe véve nem tehették azt meg. Az iPad-modelleken belül tehát ügyesen osztották el az árazást.
De a 299 dolláros iPod touch piaca tovább szűkült: kétszer drágábban már egy sokkal jobb képességekkel bíró, telefonálásra is alkalmas iPhone-t lehet venni, alig tíz százalékkal többért meg ott van az Apple remek kis minitabletje, ugyanazzal a processzorral, igaz, kevésbé látványos kijelzővel és feleakkora háttértárral. Ráadásul azt még mindig nem lehet zsebre dugni. De érezhetően ott vannak egymáson.
És ne felejtkezzünk meg az ebben a szegmensben sikeres és előnnyel induló konkurenciáról, a 199 dolláros Kindle Fire HD-ről és a 249 dolláros Nexus 7-ről (16 gigabájtos verziók), amik 30-40 százalékos árelőnnyel indulnak az iPadhez képest. Persze ezek érezhetően kisebbek az Apple tabletjénél, de az Kindle Fire HD 8,9 például már nagyobb, több a pixel a kijelzőn és, mégis kevesebbe fog kerülni, amikor novemberben megjelenik, mint a mini. Szóval nehéz harc lesz ez kemény ellenfelekkel, akik nem félnek árban a béka segge alá lemenni, csak hogy terjesszék a platformot, majd az eladott tartalmon betegre keressék magukat. Ez a modell viszont kevéssé felel meg az Apple stratégiájának, nekik a tableten is keresni kell, ami hatással van az árazásra.
Ezzel együtt is azt mondom, hogy az iPad mini óriási siker lesz és az érezhető felár ellenére tízmilliós eladásokról beszélhetünk majd jövő ilyenkor.
Reggel még csak pletyka volt, estére valósággá vált, mi az? Az iPad mini.
Az Apple nemrég kiküldte a meghívókat. Egy hét múlva kedden, a San Jose-i California Theatre-ban bemutatnak valamit, ami a meghívó szövegezése szerint pici. A Mac mini nem szólna ekkorát, szóval minden bizonnyal igaz a hír: eljött a 7,85 colos tablet ideje az Apple-nél is.
A színekből arra következtetek, hogy ahogy jósoltam, Cook ismét hozzányúlt a színezőkészletéhez, és az iPodokhoz hasonló elbánásban részesül az új tablet is.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
