Az Apple tegnap bemutatta nemhogy az idei év, de az elmúlt tíz év legfontosabb Apple-fejlesztését: az M1 SoC-et. Ne, senki ne nevezze processzornak, mert az Apple megoldásai eddig sem voltak azok, de ez az M1 aztán végképp nem az. CPU magok, GPU magok, Neural Engine és memóriablokkok egybeütve.
Lehasaljunk előtte? Tényleg olyan jó? Kezdjünk el gyorsan gyanakodni.
Sokkal gyorsabb, mint az előző generációs Mac-ek? Könnyű portolás, egyszerű fejlesztés? Minden programot futtat? Keressük meg együtt, hol hibádzik a képlet. Hogy hol az átverés.
Először nézzük a teljesítményt. Olyanokat hallottunk, hogy hihetetlenül gyors, minden egyszerűen csak megnyílik, nem kell várni, és a weboldalon azt is olvassuk, hogy 3,5-szer gyorsabb az M1 CPU-ja, és ötször gyorsabb a GPU-ja, mint az előző generáció, miközben az energiatakarékos és a teljesítménycentrikus magokkal úgy egyensúlyoz, hogy ne fogyasszon sokat.
Na jó, de mi az, hogy előző generáció? Lehet, hogy az Apple ezért adott ki év elején egy Core i3-as procis MacBook Airt, hogy elmondhassa, mennyivel gyorsabb a saját szilikon?
NEM. Az apróbetűs szövegből kiderül, mivel hasonlították össze a teljesítményt:
A tesztelést az Apple 2020 októberében végezte a MacBook Air Apple M1 chippel és 8 magos GPU-val szerelt prototípusain, valamint 1,2 GHz-es, négymagos Intel Core i7 processzorral szerelt sorozatgyártott modelljein. A teszteléshez használt mindegyik modellben 16 GB memória és 2 TB-os SSD-tároló volt. A tesztelés a Final Cut Pro 10.5 kiadás előtti verziójával, egy 55 másodperces, 4096 x 2160 képpontos felbontású, 59,94 képkocka/másodperces sebességű 4K-s Apple ProRes RAW multimédiás anyagot alkalmazó projekt Apple ProRes 422 formátumra való átkódolásával történt. A teljesítménymérések adott számítógépes rendszereken történtek, és a MacBook Air hozzávetőleges teljesítményét mutatják.
Vagyis az i7-es MacBook Airekkel, tehát egy i3-ashoz képest még nagyobb a teljesítménynövekedés. Hogy ez most single core vagy multicore vagy mi, azt jó lenne látni, nyilván egy négymagos és egy nyolcmagost multicore-ban nehéz összehasonlítani, különösen a differenciált teljesítmény miatt, de mindenképp a nyolcmagos nyer kiemelkedően.
Na jó, de mi az, hogy akár 18 óra üzemidő? Akkor biztos csak ki van nyitva a macOS, de nem csinálsz semmit, nem?
NEM. A 18 órás üzemidőt filmlejátszás mellett mérték le, Apple TV app futtatása mellett. Ami sokkal közelebb áll a valódi használathoz, az a wifis netezés, amit viszont 15 órának ígér az Apple. A szám teljesen életszerű, nem véletlen, hogy az előző posztomban pontosan 15 órát írtam én is: ha fogsz egy méretben hasonló iPad Prót, és a benne lévő akksi és a MacBook Air-ek akksinagyságát arányosítod, akkor pont 15 óra jön ki a wifis netezésre. Hiába van itt több mag, egységnyi akksikapacitás ugyanarra a futási időre jogosít, mint az iPadekben.
Na jó, de ez a sebességnövekedés biztos elolvad, ha x86_64 appokat akarsz futtatni, nem?
NEM. Az Apple mostani launch-ában az a zseniális, amiben az Apple mindig is jó volt. Ha nem képes egy váltást minden aspektusában megkönnyíteni, sőt, a váltást egy nagyon is kívánt állapotnak bemutatni, akkor megette a fene az egészet. Van Windows 10 ARM-ra, mint ahogy a világ első tableteinek nagy részén is szerintem XP futott. Csak hát minek, ugye, megmaradt vásári mutatványnak.
Az Apple a Universal appokra helyezi a hangsúlyt, vagyis olyan package-ekre, amik Intel és M1 verziót is tartalmaznak, vagyis bármilyen Macen lehet futtatni őket. A lényeg itt az volt, hogy minden fejlesztő képes legyen gyorsan létrehozni az Universal kódot, és ez sikerült is meglépni állítólag. Valaki egy napos fejlesztésről, valaki fél órásról beszélt: kijelölöd, mikre van szükséged, miket használsz, és kattintasz.
Ha a fejlesztő nem lép, vagy régi x86-os appot futtatnánk, még mindig ott van a Rosetta 2, ami átfordítja futás előtt a kódot, hogy mehessen M1-en is.
Na jó, de az így futtatott appok nem lesznek-e nagyon lassúak a korábbiakhoz képest, itt is kijön-e az M1 előny?
Erre vonatkozóan pontos infó nincs, Craig azonban elmondta a tegnapi videóban, hogy a Rosettán futó alkalmazások még mindig gyorsabbak M1-en, mint a korábbi Mac rendszereken (nem tudni, mihez hasonlította, de gyanús, hogy az i7-es MacBook Air-t vette alapul). Lassabb biztos nem lesz, legfejlebb az elindításnál lehet egy kicsit várni. Tesztekből majd kiderül, mennyit.
Na jó, de most behúznak minket egy baromi drága világba, ahol nincs többé olcsó laptop, meg bütykölés.
EZ RÉSZBEN IGAZ, de sokkal korábban megtörtént. Az Apple nem kínált soha olcsó gépeket. Áremelést sem hajtott végre a belépő szinten: most sem ment az ezer dolláros beugró laptopár fölé, és nem is számítok drágulásra. Nem szerették a bütykölést sem, akadályozták, ahogy csak tudták. Ami most történt, hogy a memória is integrált, nem cserélhető, nem bővíthető (jelenleg pedig maximum 16 GB támogatott), vagyis egy újabb bütykölés, ami lehetetlenné válik.
Na jó, de meddig lesz Rosetta 2? Mi van, ha jövőre kinyírják, és ott maradok a régi appjaim nélkül?
SOKÁIG ITT LESZ. Az eredeti Rosetta, ami a PowerPC-s appokat engedte inteles Macen futni, 2006-2011 között volt elérhető, aki meg akart, nem frissített OS X Lionra, és továbbra is használhatta. De ne higgyétek, hogy 2020-ban van bárki, aki így tesz még. Megtalálta a helyettesítő appot, és kész. A Rosetta 2 velünk lesz évekig, de a Universal apps miatt sokkal korábban feleslegessé válik, mint az eredeti Rosetta.
KONKLÚZIÓ
A helyzet az, hogy a számítógépek lassan megszűnnek annak lenni, amik voltak a kilencvenes-kétezres években. Nem azt mondom, hogy el kell engednünk az összeválogatott alkatrészeket, nem azt mondom, hogy nem lesz ilyen, de inkább a pró arcok építik maguknak a spéci vasakat, a mindennapos felhasználóknak, akik előbb adják el a gépeiket, minthogy bütyköljenek, meg bővítsenek, ez úgyis mindegy.
A lényeg: kérjetek mindig sok memóriát a gépbe, sokkal fontosabb például most 16-tal és nem 8-cal kérni az M1-es Maceket, mint valaha, de ennyi a változás az átlagnak.
A többi kábé az, aminek látszik. Nem tudtam nagyon belekötni. Egy sokkal gyorsabb gép, ami immár tökéletesen összedolgozik az iOS-eszközökkel, miközben nyitva marad még a Rosetta 2 élettartamáig az Intel appokkal is. Egy olyan gép, ami egészen új teljesítmény-fogyasztás görbét rajzol fel az otthoni gépek számára, ahol az ARM immár előny, és nem hátrány.
Plusz úgy tervezték meg, hogy a mai folyamatokra és a maximális biztonságra legyen kihegyezve, tehát az egész sokkal előremutatóbb, mint a nyers teljesítmény és a tranzisztorszám növelése.
Valószínű, hogy egy új korszak nyitányát látjuk most, és az Intel, ahogy korábban írtam, a dízelmotor sorsára jut. Sok helyen megmarad, főleg ipari területeken, de aki személyautót - személyi számítógépet - vesz, ennél már sokkal jobbat akar majd.
Jelenleg: Apple gépet.
szucsadam
2015.11.27. 15:08
Címkék: cpu a9x
Az A9X elég nagy elvárásokkal néz szembe. Csaba itt írt arról, hogy elődje, az A9 is micsoda brutális cucc, egyúttal az is világossá vált a hardveres elemzése során, hogy
az ARM alapú Macintosh első felvonása lehet a SoC.
iPad Pro A9X-e, másfél-kétszeres teljesítménnyel, ami már közel jár a mai laptop CPU-khoz. Kábé a 2013-as Core i5 eredményeit mutatja.
És hogy a saját testvéreit úgy lenyomja, mint a szél, nem is vitás:
A fenti utolsó grafikonon látszik, hogy a memória sebessége elég kiugró értéket mutat, és most a Chipworks elemzése mutatott rá, hogyan lehetséges ez. Az A9X ugyanis így fest:
A zöld négyzetben két processzormag, a kékekben két-két GPU-egység, összesen 12. Ami viszont azért érdekes, mert az Imagination Technologies, az Apple fő GPU beszállítója 2, 4, 6, 8 vagy 16 clusteres megoldásokat kínál, tizenkettest épp nem. De az Apple nem az a cég, akinek a kívánságát ne teljesítenék.
Térjünk rá a memóriára: egy autópályát toltak alájuk. Kétszer olyan széles az interfész, kétszer annyi adatot tud áttolni a CPU és a memória között a rendszer, mint az A9-ben. Ez annyira gyors, hogy már L3 cache sem került a SoC-be (ez is a szűk keresztmetszeteket hivatott elhárítani azzal, hogy a tárolt biteket tolja a soron következő egységeknek). Nem érte meg foglalkozni vele, mert valószínűleg olyan elhanyagolható a szerepe, ami nem éri meg a gyártását.
A fizikai méret egyébként is különleges figyelmet kapott az iPad Prónál. Mármint hogy nem kellett miatta minél kisebb helyre bepakolni minél többet.
Hatalmas a gép, így az A9X-nél sem volt szempont a fizikai méret, a 147 négyzetmilliméteres bestia 40 százalékkal nagyobb elődjénél. Szárnyalhatott a fantázia a kialakításnál, ami meg is látszik a teljesítményén.
szucsadam
2015.01.06. 12:16
Címkék: intel macbook cpu
Hétfőn az Intel bemutatta a Broadwell alapú, 14 nanométeres gyártástechnológiával készült Intel Core CPU-családját. 10 féle alacsony fogyasztású, 15 Wattos modell és 4 féle 28 Wattos modell szerepel a kínálatban. Ezek közül választhat az Apple, mit pakol a MacBook Air és MacBook Pro (meg persze az iMac és Mac mini) gépeibe:
Egyértelmű, hogy a 15 Wattos modellek közül pakolnak az Air-ekbe, sőt a pletykák szerint ez év első negyedében akarnak egy újratervezett, ventilátor nélküli laptopot is kiadni, azzal is a mostani terméksorra vártak - bár egyelőre nem tudható, megvalósítható-e az Intel megoldásával ez a vágyálom. Az alacsony fogyasztású SoC-ekbe az Intel HD Graphics 5500 and 6000 grafikus magok kerültek, szemben a mostani HD Graphics 5000 helyett.
Négyféle Core i5 és ugyanennyi Core i7 modell választható a kisebb fogyasztású modellek közül, előbbiek 1,8-tól 2,2 Ghz-ig, utóbbiak 2,2-től 2,4 Ghz-ig tartanak.
A 28 Wattos modelleknél sokkal kevesebb a választási lehetőség, a MacBook Prókba szóba jöhető SoC-k közül mindössze két Core i5 és egyetlen Core i7 választható, valószínűleg mindhárom termék megjelenik a következő termékfrissítésnél az Apple gépeiben. A grafikus teljesítményről egy-egy Intel Iris 6100 gondoskodik.
Az új chipek képességei összefoglalva itt látszanak:
Vagyis 35 százalékkal több tranzisztort helyeztek el 37 százalékkal kisebb területen, a 3D-s grafikai teljesítmény 22 százalékkal lesz jobb a Haswellhez képest (a mostani MacBookokban is ez található), a videókonvertálás akár 50 százalékkal lesz gyorsabb. Figyelem, ezek elméleti számok, a tesztekből derül ki, mit tudnak az új cuccok az Apple gépeiben.
Még nagyobb spekulációs érték az akkuélettartamra vonatkozó becslés: állítólag 1,5 órával tovább bírja ugyanaz az akksi, ami eddig egy Haswellt hajtott meg. Ebből azért annyi biztosan tudható, hogy a jelentős teljesítménynövekedés mellett biztosan kevesebbet fogyasztanak majd az új chipek.
Ja, és mindegyik chip támogatja a 4K Ultra HD kijelzőket.
Várjuk az Apple reakcióját.
Magyarósi Csaba
2013.03.21. 08:14
Címkék: apple intel cpu
Az Intel az előző évtized közepén vezette be a tik-tak modellt, aminek lényege, hogy az egyik évben új mikroarchitektúrát dob piacra, a következőben meg ennek finomítja a gyártástechnológiáját, aztán megint új mikroarchitektúra jön, és így tovább. A módszer lényege a folyamatos fejlődés, mert a tik és a tak is gyorsulással és a fogyasztás csökkenésével jár.
A tavaly megjelent processzor, az Ivy Bridge, ami a Mac Prókat leszámítva most már mindegyik Macben megtalálható a tik volt: új, 22 nanométeres gyártástechnológia mutatkozott be a Sandy Bridge 32 nanométere után.
Idén meg jön a tak: a Haswell új mikroarchitektúra lesz, szóval izgatottan várta az egész piac, hogy mekkora gyorsulást jelent majd az elődjéhez képest. Mindenki nyugodtan nyugodjon meg: nem kell eldobni az idén vásárolt Macintoshokat, mert a változás nem lesz brutális. Inkább csak ugyanakkora, mint a Sandy és Ivy Bridge között volt.
A Tomshardware ugyanis alapos tesztnek vetette alá a Core i7 4770K-nak nevezett, 3,5 gigahertzes csúcsmodellt, és arra jutott, hogy az körülbelül 7-13 százalékkal gyorsabb az Ivy Bridge szintén 3,5 gigahertzes egykori csúcsmodelljénél, a Core i7 3770K-nál. Ami meg kábé pont ennyivel fürgébb a Sandy Bridge-technológiát használó Core i7 2770K-nál.
A grafikus gyorsító, az Intel HD 4600-as már jelentősebb, 30 százalékos gyorsulást képes felmutatni a most használt HD 4000-hez képest, de még ez sem alkalmas arra, hogy tökéletes helyettesítője legyen a dedikált gpu-knak. Ezt egyébként minden évben elmondhatjuk, szépen fejlődik az Intel, de pont ennyit nő a piac egésze és a játékok igényszintje, szóval a lemaradás bár szerény, de folyamatos.
Lesz egyébként egy másfélszer erősebb grafikus gyorsítóval szerelt verziója is a Haswellnek. Az 5000-es sorozat további jelentős gyorsulást ígér, csakhogy: a már bejelentett asztali és mobilcsipek mindegyike a 4600-ast használja, és a jelenlegi ismereteink szerint az 5000-es csak olyan csipekbe kerül bele, amilyenek az iMacben, a Mac miniben és a MacBook Airben dolgoznak. Az a kategória, ami a MacBook Prónak van fenntartva, az Intel HD 4600-assal kell, hogy vigasztalódjon. Ez érdekes helyzetet teremthet, hiszen a jelenlegi konfigurációkat elnézve könnyen lehet, hogy az Airek grafikus teljesítménye nagyobb lesz, mint a 13-as hagyományos és retina Próké. Haha.
szucsadam
2012.09.17. 08:20
Címkék: processzor a6 cpu
Korábban még az a pletyka járt körbe, hogy az iPhone 5-ben ketyegő A6-os az ARM Cortex A15-ös CPU-ra épült. És noha még mindig nem tudtak szétszedni egyetlen életnagyságú modellt sem, hogy kiderüljön a teljes igazság, az Anandtech emberei a kódokban turkálás és sok telefonálás után meglepő felfedezést tettek. Kiderült, hogy szerintük az A6 az első olyan chip, amit az Apple tényleg maga fejlesztett. Beértek tehát az évekkel ezelőtt felvásárolt processzortervező cégek, aminek az Apple számára egyetlen, jól összefoglalható eredménye van. Nem az a kérdés többé, mit tud a CPU, hanem az, hogy mit tudjon.
Persze az ARM alapok továbbra is megvannak, ezzel nem szakított az Apple. Kétféle ARM licenc létezik, az egyik egy meghatározott processzormagra vonatkozik, a másik sokkal tágabb felhasználási lehetőséget kínál. Az Apple mindkét licencet birtokolja már egy ideje, de most volt szüksége az utóbbira. És noha minen bizonnyal az A6-os is ARM alapokon nyugszik, sokkal nagyobb szabadságot nyújt, hogy a ház falait már ők építik fel.
Meglátjuk az első szétszerelés után, igaz lett-e a pletyka.
