Nemrég gyorsan kellett összedobnom egy videót az Egy nap a városban blogra egy Olympus víz- és ütésálló fényképezőgépről, emiatt kicsit parázva nyitottam meg - először életemben - az új iMovie-t. Gondoltam, legfeljebb majd nem megy, és előkaparom az előző verziót - az új szoftver telepítése nem tüntette el azt sem.
Teljesen felesleges volt a para. Az új iMovie ugyanis pont olyanra sikerült, ami miatt szeretjük az Apple-termékeket. Egyszerű, mint a fakocka, miközben egy bizonyos pontig kérdés nélkül és teljes összkomforttal kiszolgál. A bizonyos határ felett meg Final Cut Pro az opció, ugye.
Új, nagyméretű gombok jelentek meg a felső menüsávban, amik a Fájl menü lenyitásával járó felesleges köröket spórolják meg, és az iWorkben is tapasztalt átláthatóságot hozzák el ide is.
Az ablakelrendezés változott, de logikusabb lett. A felső, két kisebb területen látjuk az importált nyersanyagokat, mellette pedig a kész videó előnézetét. Alul egyetlen hosszú timeline kapott helyet, alapból az audiosávval együtt mutatva a vágott anyagot. Ami viszont elsőre meglepett, hogy az egér kurzorát a videók felett mozgatva nem hallok semmilyen hangot. Nagyon hiányzik, ha egy bizonyos hangra vágnál valamit. De ne féljetek, megtaláltam, itt kell bekapcsolni:
View — Audio Skimming
Egyébként minden nagyon flottul működik: az importált videók kivágása mágnesként a helyükre cuppannak, automata áttűnésekkel köti össze ezeket a program (amennyiben egy theme-et töltünk be), a színeket egyezteti a videó egyes részei között. Minden nagyon magától értetődően és gyorsan megy, minden eddiginél intuitívabb módon. Nem kell érteni hozzá, itt ez a fő vezérelv.
Néhány észrevétel az első használat után:
Tovább olvasom