Bemutatták tegnap még az iLife 11-et is, ami rögtön az iLife 09-et követte, a tizest meghagyták a Mac OS X-nek vagy nem tudom. Lássuk, miket tud.

A doboz dizájnját méltatnám először, bár ilyet nem tettem eddig, de a mostani annyira feltűnő, hogy szót kell ejtenem róla. A maszatos, színes pacák azt sugallják, mintha a programcsomag gyerekeknek készült volna, vagyis a cég még távolabb küldi az iLife-életérzést az Aperture, Final Cut világától és a profi zeneszerkesztőktől. Ami nem baj, csak egy kicsit már túllőttek a célon.

iPhoto

A 9.0-ás iPhoto legfontosabb új képessége a teljesítménynövekedés, amiről csak Phil Schiller tett említést. Pedig erre a programra leginkább ez férne rá.

Jobs a fullscreenről, a Facebook-intergrációról (a megosztott képeink kommentjei is látszanak a programon belül), a programon belül fotóösszeállítások emailezésről, az új slideshow-król és a nyomtatható finomságokról beszélt. Az új slideshow-k közül bemutattak egyet, ami a Places alapján működik, és a térképen jelölt pinekből kiindulva mutatja végig az útvonalainkat.

A program automatikusan összeállítja a helyileg összetartozó fotóinkat egy albumba, amit később át is alakíthatunk. Az egész újítás arról szólt igazából, hogy semmit ne kelljen csinálnunk, és kész legyen minden. Ami, valljuk be, elsőre vonzó ajánlatnak tűnik.

iMovie

Egyszerűbb lett az audiószerkesztés, az effektelés. Az audiósáv automatikusan látszik a videóból származó képek alatt, itt pedig könnyen szerkeszthetjük a hanghullámok erejét, tehetünk rá effekteket, kábé annyit kell hozzá kattintani, mint Garage Bandben.

Ami érdekes, az a filmelőzetes készítése. Végre egy egész nyaralást letudhatjuk egyetlen gyors, hangulatos, 5 perces klipben, ami egyrészt nem fog gigabájtokat elfoglalni a merevlemezünkön, másrészt nem untatja halálra a többieket. A program javasolja a különböző akció- és csoportfelvételek váltakozását, mi csak bedobáljuk az ehhez legközelebb álló képsorokat, a zenét és a feliratokat automatikusan rákeveri a program. A lényege, hogy az is tud hangulatos összevágásokat készíteni, akinek fogalma nincs a vágásról, csak azt tudja, hogy melyik felvételeket szeretné viszontlátni a végeredményen.

Garage Band

Ami marhára tetszik az új Garage Bandben, az a Group Matching. Végre nem kell egyesével szerkesztgetni a ritmusból kicsúszott hangokat, egyszerűen kijelölünk egy olyan audiósávot (pontosan, lehet akár mikrofonnal felvett sáv is), mi hibátlan, a program a többi sáv elcsúszásait ehhez igazítja. És a Garage Band fejlesztési igazgatója szerint nem száz százalékos pontossággal, hogy a végeredmény ne tűnjön robotok által eljátszott darabnak, de ne is hallatsszon ki rajta a két rekesz sör sem.

A Flex Time ficsör az audiósávok nyújtását, összehúzását teszi lehetővé, természetesen a hangmagasságtól való eltérés nélkül.

Új gitár- és zongoraleckék is találhatóak a Garage Bandben. Ezek annyiban többek az eddig megismertektől, hogy nagyzenekarok játsszák a kíséretet az egyes darabokhoz, a program figyeli a tévesztésünket (ritmus és hang), ezeket a hibákat a kottán színekkel jelzi, miközben egy HD videón is láthatjuk a helyes kéztartást. A végén egy százalékos összegzést is kapunk a munkánkról.

A fő különbség a Synthesia egyébként remek oktatóprogramjához képest, hogy itt tényleg kottából kell dolgoznunk, cserébe videón is figyelemmel kísérhetjük a profi játékát. És persze nem mehet be bármilyen MIDI, fizetni kell a leckékért.

További ficsör még a termék ára, ingyenes az új Macekhez, egyébként a korábbi évek 79 dolláros címkéjével szemben 49 dollár a programcsomag, az upgrade nemrég vásárolt gépekre pedig 7 dollár. Erre azonban az Apple weboldala szerint csak egyesült államokbeli és kanadai vásárlók tehetnek szert. Ezért köszi ezúton is!