A BBC olyat tett, amit már évek óta senki. Beépített embereket juttatott be az Apple beszállítóihoz a távol-keleti üzemekben. Arra voltak kíváncsiak, hogy az Apple szigorúnak tűnő munkaóra-ellenőrzési módszereinek és egyéb szabályozásainak van-e valami hatása.
Azt derítették ki, hogy nincs.
Azt a részt kihagynám itt, hogy a munkások milyen fáradtak a műszak végére: ezt korábban sem tartottam fait dolognak bárki nyakába varrni. Vannak kimerítő munkahelyek, ha a munkás emellett elégedett a fizetésével, akkor ez egy deal. Ha nem elégedett, akkor meg bármikor felmondhat.
Ha tehát a riporterek olyan munkásokat filmeznek le, akik a pultra dőlve alszanak a kimerültségtől, nem érdemes a szánkhoz kapni, hogy szemét Pegatron, vagy tovább megyek: Apple (vagy tovább megyek: én, hogy megveszem az iPhone-t, vagy még tovább: hogy bárki bármilyen kütyüt vásárol). Arra vagyok kíváncsi, hogy miért kimerültek.
Vagyis a kérdés inkább az, hogy betartják-e a kötelező heti munkaóra-számot, a túlóra önkéntes-e, és hogy milyenek a munkakörülmények. A BBC arra jutott, hogy vagy az Apple nem törődik annyira ezzel a dologgal, mint állítja, vagy a számára elérhető információk hamisak.
A sajnos eléggé hatásvadász filmet itt lehet megnézni (hatásvadász: a narráció felépítése és a zene is egy egyértelmű, előre beállított mondanivaló felé tereli a nézőt)
Egy beépített dolgozónak 18 napot kellett dolgoznia egyhuzamban, annak ellenére, hogy többször kért szabadnapot. Egy másik riporter leghosszabb műszakja 16 órás volt, és miután visszament a szállására, lefeküdt, és képtelen volt megmozdulni. Még akkor is ha éhes volt: csak feküdt ott, és pihent. Volt, hogy a szálláson, egy kis szobában 12 embert zsúfoltak össze.
Tovább olvasom
Magyarósi Csaba
2013.04.03. 15:25
Címkék: apple munka
Pompás kis munkaadó az Apple. Nem közvetlenül, de kiszámolták, hogy az Apple-lel összefüggésben 598.500 embernek van munkája az Egyesült Államokban. Ebből 307 ezren vagy mérnökök, vagy gyártók, esetleg szállítók, szóval ilyen normális munkákat végző figurák (ebből 50 ezer konkrétan az Apple-nek dolgozik), 291 ezren meg az iOS-ökoszisztémában vesznek valamilyen módon részt. Fejlesztenek, meg ilyenek.
Ez már önmagában óriási szám, de még keményebb, ha a növekedést nézzük: egy év alatt 81 ezerrel emelkedett ez a szám. Persze ez nem 81 ezer teljes állású dolgozót jelent, mert a statisztikába a nagyobb szoftvercégek fejlesztőitől a hobbiprogramozókig mindenki beletartozik, és bizony bőven akad olyan, aki a munkája mellett készít szoftvereket az App Store-ba. Vagy olyan, aki akkor is programozó lenne, ha nem létezne az iOS, csak akkor kizárólag Androidra dolgozna.
Ezzel együtt is tök érdekes az a statisztika, ami szerint az App Store-be fejlesztők negyede egy vasat sem keresett még a munkájával, minden negyedik csapat viszont több mint 30 ezer dollárt keresett. A fejlesztők maradék fele valahol a kettő közt helyezkedik el, leszámítva azt a szerencsés négy százalékot, amelyik egymillió dollárnál is többet kapott a munkájáért.
Az Apple egyébként eddig 8 milliárd dollárt fizetett ki az App Store forgalma után a fejlesztőknek.
