A tegnapi bejelentések hatására a régebbi készülékek árai estek, néhány esetet kivéve. A nagyobb háttértárral rendelkező iPad Prók ára például emelkedett, a 256 gigabájtos 282.990-ről 294.990 forintra, míg az 512 gigás 356.990-ről 364.990 forintra.
Források szerint ennek az oka a piaci NAND flash memóriamodulok árának emelkedése volt.
Ha ez pedig így van, az vicces helyzetet teremt. Az Apple ugyanis épp arról híres, hogy következetesen _nem_ vette figyelembe a NAND flash modulok és egyéb háttértárolók árának _csökkenését_ az elmúlt években. Évekig volt képes elnézni változatlan árral termékeket, amiknek a komponenseit sokkal olcsóbban kapta meg, és ha emelt a háttértáron, volt, hogy ezzel "legalizált" áremeléseket.
Igen, a végén tényleg emelkedés látható, előtte viszont masszív csökkenés.
Nekem lenne egy ajánlatom, kedves Apple. Mi nem bolygatjuk, hogy ti mennyiből raktok össze egy iPhone-t vagy egy iPadet, ha a termék jó, kifizetjük érte a nagy árrést. Ti viszont cserébe ugyanígy nem vagytok ilyen érzékenyek a beszállítók áremelésére, és a magas árrés minimális és átmeneti csökkenésére.
Ilyen az online újságírás: impulzusokat lovagol meg. Így amikor az Apple múlt héten nyilvánosságra hozta a negyedéves számait, köztük azt a 256 milliárd dollárt, ami azonnal felhasználható formában csücsül a cég bankszámláin, megint elkezdődött. Hogy mit vehetnének belőle.
Miért, amikor rongyos 200 milliárd dollárjuk volt, nem ugyanez olt a kérdés?
Dehogynem.
A Disney felvásárlásával már mi is foglalkoztunk: nem tartottuk ésszerűnek. A Citigroup elemzője viszont mindjárt hét céget is bedobott a köztudatba: szerinte a Disney mellett a Netflix és a Hulu is lehetne célpont. A játékfejlesztők közül az Activision, Electronic Arts, Take-Two neve merült fel. És persze a Tesla, már megint. Még diagram is készült, a vízszintes tengelyen a felvásárlás valószínűsége, a függőlegesen pedig az Apple tőkéjére vonatkozó hatást látjuk.
Óriási lett a zaj, és az az elemző a nagyobb király, aki meglepőbb cégre költené a pénzt, ami nem is az övé. Hirtelen megint mindenki szeretné látni, hogy az Apple hozzányúl ahhoz a temérdek summához. Tők emberi vágy: tényleg, mi a franc értelme van felhalmozni a nagy árréssel eladott termékek utáni nyereséget egy évtizeden keresztül úgy, hogy láthatóan semmit nem tudnak vele kezdeni? Egy részét elköltik olyan szolgáltatások kifejlesztésére, amiket máshol is megkapunk (térképek, zene-stream), de a legnagyobb részét érintetlenül hagyják.
Miééééért?
Az emberi agy így működik: keresi a dolgok értelmét. Muszáj találni valamit, még ha hazugság is, hogy megnyugodjunk: valami szándéka volt vele valakinek. Nem tudunk elképzelni egy céget, ami hatalmas étvággyal zabálja fel a vásárlók pénzét, miközben fogalma sincs, mit kezdjen ezzel a hatalmas bevétellel. A profitmaximalizálás elve: tényleg fantasztikusan jól csinálták, tényleg megtalálták az optimális stratégiát, hogy ne az eladási volument, hanem a nyereséget állítsák be a legnagyobbra. Taps, taps, taps. És most mi legyen?
Semmi. Az Apple tíz év alatt bebizonyította, hogy a kínzó kérdésre nem kell választ találni. Nem kell további értelmet keresni, nem kell elkölteni a pénzt, amit kerestünk. Olvastam egy cikket ma a Guardianon, ez volt a címe: "Az Apple nem készíthet iPhone-okat örökké, mi lesz a következő dobás?"
Nem készíthet örökké iPhone-okat? Dehogynem. Miért ne?
És jön a pénz. Bankszámlára. Pihenni éveket.
Egy szakértő a CNBC-nek azt mondta: azzal jár a legjobban az Apple, ha nem csinál semmit azzal a pénzzel. Az akvizíció ugyanis bizalmatlanságot szül a menedzsmenttel szemben, így ha vásárolnak valamit, tulajdonképpen csak problémát vásárolnak. Ha nem vásárolnak, kevesebb lesz a gondjuk.
Ha valaha valaki szeretné szemléltetni a kapitalizmus végső értelmetlenségét, az Apple lesz az iskolapélda.
És várj, a legjobb még hátravan. A 2017-es pénzügyi év ugyanis láthatóan arról szól az Apple-nél, hogy tovább növelik az árrést. Megjelent a TouchBar, amivel mostantól sokkal több pénzt kérhetnek egy MacBook Próért. Jön a tizedik generációs iPhone, amibe végül egy csomó újítást pakolnak, a hírek szerint felárért. Feltalálták a gumicukor-trükköt, amivel úgy emelhetik néhány év alatt a teljes termékpaletta árát, hogy észre sem vesszük.
Miért? Hogy még több pénzük legyen a bankszámlán.
Minek? Hogy ne nyúljanak hozzá, mert abból csak a baj van.
A héten jött a pletyka, vagyis inkább az antipletyka, ellenpletyka, esetleg apletyka: az Apple mégsem készít saját autót. A bohózatba illő Project Titant azonban nem állították le teljesen, és autós PLATFORMOT fejleszt tovább a felvett sok száz ember egy része a hírek szerint.
És ez mégis mi a kutyacsököt jelent?
Először is azt, hogy történetében nem először, az Apple szoftverfejlesztőként szeretne viselkedni. Erre korábban három alkalommal volt példa a Recode gyűjtése szerint, és ezek sikerességére jellemző, hogy a háromból csak az egyikről tudtam.
Az egyik, amikor az Apple elkezdje licencelni a Mac OS-t különféle klóngyártóknak, akik megépítették a hardvert, és mellé megkapták az operációs rendszert. Csak azért hallottunk erről, mert Steve Jobs első dolga az volt, amikor visszament az Apple-höz, hogy nagyon gyorsan leállította a folyamatot. Az Apple: hardver ÉS szoftver. Mindig is ez volt a cég legnagyobb ütőkártyája.
A másik két eset még kevésbé dicső, az egyik a Moto ROKR nevű mobil, amihez az Apple egy agyonbutított iTunes-t kínált. A másik a HP iPodja volt, ami azonban csak látszólag szoftvereladás: a HP lejátszója egy sima iPod volt, HP logóval, az Apple termékeitől eltérő színben.
Mindhárom eset rosszul végződött.
Mi tehát az Apple elképzelése? Ha jól sejtjük, egy önvezető rendszert, és a köré épített multimédiás és egyéb szoftvercsomagot szeretnék megtervezni, hogy a luxusautógyártók ezt építsék be az autóikba. Hiszen akkor a két brand értéke összeadódik, az Apple is promózza az autókat, az autógyártó is a szoftvert, mindenki heppi.
Működik? Nem. Totális baromság.
Mi zajlik ma az autóiparban? Közeleg az önjáró autózás kora, a piacra elkezdenek oldalról besomfordálni szoftveres és egyéb kisebb cégek, akik megépítenék a saját autójukat. A nagy nevek ezt nyilván nem teszik könnyűvé, miközben ők is ezerrel fejlesztik - valószínűleg - a saját válaszukat a kihívásokra. Nagyon sokat lehet kaszálni a következő egy évtizedben ezen, ráadásul újraosztják a kártyalapokat. Aki most sehol sincs, lehet, hogy a király lesz nemsokára. És persze fordítva.
Beenged-e a Mercedes, a BMW meg a többiek egy Apple-t, segíti-e a tolakodót, hogy jó pozícióban legyen ebben a harcban? Nem feltétlenül. Hacsak nekik nem éri meg nagyon ez az együttműködés. Az Apple viszont híres arról, hogy ha létezik egy abszolút fair határvonal két fél álláspontja között, ők inkább maguk felé húzogatják azt a határt a tárgyalások során.
Az autógyártók viszont alapból nincsenek is oda az ötlettől, források szerint
nem akarnak az autóipar Foxconnjai lenni.
Amit az Apple jelenleg fel tud mutatni, az a CarPlay, ami nagyjából le is fedi, amihez a cég jelenleg tud kezdeni egy autóval. Az meg már kész van. A többi egy súlytalan ötlet, amire az Apple most több száz embernyi munkaerőt allokál, akik évekig kergetnek valamit, amihez nincs is közük.
És a szmélyes véleményem az, hogy mindezt csak azért teszik, mert a menedzsment nem mer beleállni, hogy elcsesztük, és leállítunk mindent. Túl büszke hozzá. Megszületik egy részleg, egy kinövés, ami egy csomó energiát emészt fel, és nem lesz semmi haszna. Az ilyen daganatok fojtották meg annak idején az Apple-t, ezzel szakított Jobs, amikor azt mondta: fókuszálj arra a kevés dolgokra, amiben a legjobb vagy.
Most pedig következzen annak a rövid leírása, mit kell tennünk, ha minél több karácsonyi nótát szeretnénk meghallgatni Apple Music-használóként. Tehát.
Csukd be az Apple Musicot. Nyisd meg a Spotify-t. Voilá.
De tényleg. Hát hogy a rossebben van, hogy külföldi oldalakon tömegével ajánlják a karácsonyi Apple Music-rádióadókat, nálunk meg még mindig úgy kínálja hip-hopot meg az r&b-t az alkalmazás, mintha bármennyire is releváns lenne ez december 16-án.
Mutatom, ilyennek kéne lennie (ilyen az USA-ban):
Ehelyett ilyen:
De várjatok, nem is, találtam christmas témára egy (1!) rádióadót:
Pedig a rádió az egyetlen alternatíva ilyenkor: meg van adva a téma, és arra kell lejátszani végtelen számú dalt. Mit kínál Magyarországon az Apple ehelyett? Kézzel válogatott listákat. Ezekben kábé 20-20 dal található, közöttük manuálisan kell váltani. De mondjuk a Lonely Christmas című összeállításban összesen négy dalt találtam, biztos azért, mert addigra már úgyis felkötötte magát a hallgató.
Miért olyan nehéz engedélyezni nekünk, hogy az egyébként elérhető zenéket különféle szempontok szerint tolja elénk az algoritmus? Ehelyett elindítok egy playlistet, és három számon belül kétszer tolja elém a Coldplay Christmas Lights-át.
Szóval ott a Spotify, ott van rengeteg karácsonyi rádió, lehet válogatni:
Ha az Apple át akar csábítani oda, én nem állok ellen.
Az Apple újdonságai, a News és az Apple Music sokaknak csak egy újabb ficsör, de az iparágban dolgozók közül sokan kapták fel miattuk a vizet. Ezenkívül elég súlyos biztonsági résről is hírt adtak szakértők, amiket az Apple hat hónapja sem volt képes kijavítani.
Menjünk sorban.
Kezdjük a leglazább anyázással, Anton Newcombe tweetjeivel, amikben sátáni cégnek nevezi az Apple-t, valamint ördögként hivatkozik rájuk. Mindezt a három hónapos ingyenes próbaidő miatt. Az Apple ugyanis szólt a frontember kiadójának, hogy ha nem egyezik bele, hogy felhasználónként negyed évig nem kap semmit a zenéjéért, akkor szerződést bontanak.
Annyira belelovallta magát a dologba, hogy még ezt is leírta, ami súrolja a büntethetőség határait:
Remélem, a szegények értéktelennek ítélik a törvényeket, és porig égetik a Bay Area-t, kezdve Cupertinóval
Egyébként a csávó nincs egyedül, többen is kifejezték a félelmüket az új szabályozással kapcsolatban. Az Apple a freemium modell elleni harcban pont ugyanarra a céltáblára került, ahol az általuk démonizált cégek.
A másik mikrobotrány a lapkiadóknál kezdett el gyűrűzni. A BBC írt róla, hogy lapok és bloggerek kapnak az Apple-től olyan emailt, amiben engedélyt kérnek, hogy az RSS-ből kinyert tartalmukat kiadhassák a saját szolgáltatásukon belül.
A felkérés opt-out. Ez benne a meglepő. Vagyis az Apple úgy veszi, hogy beleegyezel az emailes felkérésre, ha nem válaszolsz nekik, hogy nem.
Beleegyezel abba, hogy a tartalmadat felhasználják, újra kiadják, reklámot helyezzenek mellé, amiből lehetséges, hogy semmilyen bevételed nem lesz, és amennyiben nem veszed fel a kapcsolatot az Apple-lel, ezek a feltételek elfogadottak.
Én hallottam már korábban is cinkes húzásokról az Apple-től, és arroganciában Steve Jobsot nehezen lehetett felülmúlni, de ezzel most Tim Cookéknak sikerült.
Most pedig következzen a hab a tortán. Az Indiana University és a Georgia Institute of Technology biztonsági mérnökei az iOS-ben és az OS X-ben is találtak egy biztonsági rést, amivel egy másik alkalmazás könnyűszerrel lophat jelszavakat és más érzékeny információkat a többi alkalmazásból. A cross-app resource access (XARA) támadás az iOS és OS X-es alkalmazások 88,6 százalékán simán átment, ezek átengedték az érzékeny információkat egy másik appnak, noha az Apple épp azon dolgozott sokat, hogy elzárja egymástól a futó alkalmazásokat, és a megfelelő kerítéssel vegye körbe a folyamatokat.
Kérdezhetitek, hogy hogyan kerül fel egy ilyen ártó program a vizsgált gépekre: az App Store-ból. Az Apple ellenőrzésén simán átment a kód.
A biztonsági szakértők még tavaly októberben jelentették a problémát az Apple-nek, akik hat (6!) hónapot kértek, amíg javítják. Azóta sem történt semmi.
Hát erről beszélek, amikor azt mondom, hogy az Apple-nek komolyabban kell vennie a biztonságot. Erre nincs értelmes magyarázat.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.