A trackpad és a használójának viszonya nagyon személyes. Valaki például szereti az Apple által felkínált természetes scrollt, mások pedig ragaszkodnak a régi módhoz: lefelé húzáskor szeretnék, ha a szöveg felfelé vándorolna. A gesztusok beállítása is egyedi, valaki erre, más arra kap rá, és használja egyfolytában. Én például a Hot cornerst imádom a mai napig megingathatatlanul, a sarkokra húzott kurzorra lefutó parancsokat.
De van egy gesztus, ami annyira eszméletlenül fontos, hogy mindenkinek hasznára van. Ehhez képest bekapcsolni egyáltalán nem evidens. Ugyanis nem található meg a Trackpad beállítások között a macOS-ben.
Ez pedig a háromujjas mozgatás.
Hogy miért olyan fontos ez? Azért, mert ablakokat mozgatni kényelmesen nem lehet másképp egy kézzel. A mai napig látok olyanokat, akik egy drag&drop miatt odaemelik az egyik kezüket a trackpadre, lenyomják, és a másikkal húzzák az elemet a megfelelő helyre. Amikor kész, az első kéz újra elvándorolhat dolgára.
Tök felesleges mozdulat. A macOS-ben ugyanis lehetőség van arra, hogy egy elemet három ujjal megfogjunk, és így tegyük egyik helyről a másikra. Egy kézzel, tök egyszerűen.
Ennek beállítását az Accessibility menüpontban találjuk, a System Preferences-en belül. Itt Mouse & Trackpad, majd Trackpad Options.
Könnyítsetek magatokon. Szóljatok a töbieknek is, hogy könnyítsenek magukon. A két kézzel drag & drop jusson ugyanarra a sorsra, mint az ablakszéli csúszkával szkrollozás.
Könyvvázlatot adtunk le épp a kiadónak, amikor belefutottunk ebbe a kérdésbe: hogyan emailezzünk át egy 120 megás dokumentumot, ami tele van képekkel? Persze: szerverre feltöltve, a linket továbbküldve, de a probléma itt összetettebb volt. Kellett egy könnyebben kezelhető, küldözgethető, szerkeszthető fájl, ami ugyan tartalmazza a végleges képeket, de nem feltétlenül eredeti méretben.
Eleve docx-ből indult a történet, még mindig ez az alapértelmezett, operációs rendszerek között is úgy-ahogy kompatibilis formátum, Macen olvassa a TextEdit és a Pages is, írható-olvasható, Office for Macen követhetőek a változtatások, satöbbi.
Szóval ott tartottunk, hogy 120 mega, 46 oldal, 26 kép, 8 kézi rajz, egy csomó QR kód. Ezt kéne emailezhető méretre csökkenteni. Lássuk a versenyzőket, és az eredményeiket.
Pages - a minőségre törekvés
A File — Advanced menüpontban találjuk a Reduce File Size… parancsot, ami teszi, amit tennie kell. A dokumentumban található képeket még jobban összetömöríti, gyakorlatilag teljesen automatikusan. Nem kérdez semmit, a képfelbontáshoz nem nyúl, a minőséget pedig úgy állítja be, ahogy neki tetszik. Apple módra: a lehető legkevesebb károsodást okozva.
Ennek megfelelően a képek minősége elég jó maradt, viszont a méret 9,7 mega lett. Ami egyrészt tök jó, mert kevesebb mint a tizede a kiindulásinak, másrészt továbbra sem szívesen dobálom el emailben.
Felül az eredeti képrészlet, alul a Pages tömörítésének eredménye. Mondanom sem kell, a fekete vonalas képeken és a kisebb méretű QR kódokon nem is látható változás:
A Mac OS X Hintsen bukkantam rá a "Hogy vedd rá az iCoudot, hogy Dropboxként viselkedjen" című bejegyzésre. Nem tudom, mennyi gyakorlati jelentősége van a dolognak, mindenesetre érdekes, és bepillantást enged az iCloud működésébe.
A posztban leírják, hogy az iCloudba mentett fájlok (vagyis a Documents & Data szolgáltatás segítségével szinkronizált tartalmak) a Library > Mobile Documents mappába tárolódnak. A mappában a különböző alkalmazások által használt almappákat láthatunk, de gyakorlatilag ha mi kézzel másolunk ide egy fájlt, az megy felhőbe, és elérhető egy másik Macről is.
A mappát elérni a következőképp lehet: a Finder menüpontjában Go -- Go to Folder..., ide meg írjuk be, hogy ~/Library/Mobile Documents/. Vagy a Go menüpont lenyitása után nyomunk egy Optiont (Altot), és megjelenik a Library a felsorolásban, itt keressük meg a Mobile Documents mappát.
Ez a mappa tehát már nagyon hasonlít a Dropbox folderre. Ha itt létrehozunk egy saját mappát, szabadon hajigálhatjuk bele a dolgokat, elérhetjük egy másik Macről is. Persze szeretnénk, ha ez a mappa jobban elérhető legyen, mondjuk az asztalra tehessük ehhez lehet használni például az iClouDrive nevű ingyenes megoldást. Ez létrehoz egy jól elérhető könyvtárat a Home folderben, amibe lehet hajigálni, valójában az összes tartalom a ~/Library/Mobile Documents/ -be kerül.
A srácnak van még egy programja, ami hasznos lehet ezen a ponton: a MacDropAny segítségével kijelölhetünk mappákat a gépen, amit automatikusan szinkronizálhatunk Dropboxszal, SkyDrive-val, Google Drive-val vagy más szolgáltatóval. Az iClouDrive mappát ugyan nem jelölhetjük ki, de a hierarchiában eggyel feljebb lévő mappát igen. Így aztán egy időben szinkronizálhatjuk ugyanannak a mappának a tartalmát több szolgáltatás felé, így ha bemásolunk egy fájlt az iClouDrive mappába, egyszerre jelenik meg a Dropbox/‹amirenevezted› és a ~/Library/Mobile Documents/iClouDrive mappában, így elérhető lesz iOS alól is.
Szóval nem tudom, az egymásra licitáló külső cégek kínálatában mennyi értelme van ennyire erőltetni ezt a dolgot, mindenesetre aki nagyon akar Apple-szerverekkel szinkronizáló iDisket, akkor is, ha ezt a szolgáltatást az Apple kinyírta, megteheti.
Megjegyzés: Kérdés, hogy az Apple mennyire nézi jó szemmel azt, hogy újra iDiskként használjuk a szolgáltatásukat, amit nem annak szántak. A megoldás tehát jelenleg működik, ígéret nincs arra, hogy működni is fog.
Megjegyzés kettő: A pimaszul fiatal Sebastian egyébként nem egy bejegyzett Apple fejlesztő, szóval a programjának telepítéséhez a System Preferences -- Security & Privacyban át kell állítani a kapcsolót Anywhere-re. És persze megérteni az ezzel járó biztonsági kockázatokat.
Ha idegesít, hogy a TextEdit vagy a Pages automatikusan iCoudba akarja menteni az új dokumentumot, pedig te lokálisan gondolkodsz, akkor két lehetőséged van.
Az egyik, hogy a System Preferences -- iCloud alatt kikapcsolod a Documents & Datát. Ekkor azonban egyik külső alkalmazás sem fogja elérni ezt a lehetőséget, ráadásul minden eddig mentett tartalom eltűnik a gépedről (nem a felhőből, onnan le lehet rántani más eszközökre, de az adott Macen mindenképp törölve lesz).
A finomabb módszerhez Terminalt kell indítani. A következő parancs lefuttatása után az alapértelmezett mentési hely az On My Mac lokációra változik minden iCloud-alkalmazás számára:
Ha ezután mondjuk TextEditben menteni akarsz, alapértelmezettben a Documents-et ajánlja már fel az iCloud helyett, ha pedig sikeresen mentesz a megszokott mappádba a Documents helyett, onnantól default azt kínálja fel.
Ha vissza akarod állítani a régi állapotot, ezt a parancsot használd:
Körülbelül három hete töltöttem le a Carat nevű appot, ami azt ígérte, hogy segít megnövelni az iPhone akkuidejét. Nekem még a 4-es modellem van, nincsenek olyan problémáim, mint néhány 4S-t használó ismerősömnek, akiknek konkrétan kiegészítő akkumulátorokat kellett ajánlanom, hogy kihúzzák egy napig, de némi optimalizálás az én mobilomra is ráfért.
Telepítettem a programot, aztán két hétig néma csönd. Akármikor indítottam el, azt az infót kaptam, hogy az adatok feldolgozása még folyik, várjak türelmesen, rövidesen azonban elmondja, mit kell tennem.
Bíztam a Caratban, mert elég profi csapat áll az ingyenes app mögött. A Berkeley Egyetem informatikai részlegének néhány koponyája állt össze, hogy elkészítse a programot, ami ennek megfelelően nem nagyon szép, viszont eléggé hasznos. Monitorozzák a telefonokat, amikre telepítették a szoftvert, összegyűjtik az információkat, majd ezeket átnézve megállapítják, hogy melyik alkalmazások csökkentik az akkuidőt.
Nem feltétlenül hibás programokról van szó, de bőven akad köztük olyan, ami jelentősen csökkenti az egy feltöltéssel megtehető távolságot és egy idő után el is kezdi szórni a Carat a jótanácsokat.
Például: indítsuk újra a Camera appot és nyerünk 1 óra 4 percnyi üzemidőt. És így tovább.
Nyilván egy külső akksit nem vált ki a program, de arra tökéletesen alkalmas, hogy az estére lemerülő mobilból majdnem lemerülőt varázsoljon, ami sokszor életmentő lehet.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
