Az Apple 2021.április 20-án mutatta be az új 24 hüvelykes iMacet, majdnem kilenc évvel az előző iMac újratervezése után. Ez a 21,5 hüvelykes és a 27 hüvelykes Intel iMaceket is felváltotta, és újbóli elköteleződést jelentett a régóta ismert asztali termékcsalád mellett.
A várva várt újratervezés elődeihez képest sokkal vékonyabb és kompaktabb testet kínál, amely az 1990-es évek végén megjelent eredeti iMac-eket idéző élénk színek sokaságában kapható. A 24 hüvelykes 4,5K Retina kijelző 11,3 millió képponttal és 1 milliárd szín támogatásával büszkélkedhet.
Az új modell nemcsak a frissített dizájn miatt volt figyelemre méltó, hanem azért is, mert ez volt az első olyan iMac, amely Apple-szilíciumot tartalmazott, és egyike volt az utolsó Mac-eknek, amelyek átálltak az Intelről. Az Apple állítása szerint az M1 chip akár 85%-kal gyorsabb CPU-teljesítményt és akár kétszer gyorsabb GPU-teljesítményt nyújtott a korábbi 21,5 hüvelykes iMac modellekhez képest. Az új iMac emellett 1080p FaceTime HD kamerát, stúdióminőségű mikrofonokat és hat hangszórós hangrendszert, valamint Touch ID-val ellátott, színben passzoló Magic Keyboardot is kínált.
Az Apple 2023 novemberében frissítette a 24 hüvelykes iMacet M3 chippel, Wi-Fi 6E-vel és Bluetooth 5.3-mal. A pletykák szerint egy nagyobb képernyős iMac, amely iMac Pro néven pozícionálható, 2025-ben kerül piacra. 2023 júniusában Mark Gurman, a Bloomberg munkatársa azt mondta, hogy a csúcskategóriás iMac egy-két évnyire van a megjelenéstől, mivel a készülékkel kapcsolatos munkálatok még a korai szakaszban vannak.
Nemrég volt 20 éves az iMac. Tim Cook Twitteren úgy kommentálta az évfordulót, hogy az Apple ezzel örökre megváltoztatta azt, ahogyan az emberek a számítógépre néznek, a cégnek pedig egy új irányt adott.
Most már tudjuk, hogy az iMac ugyanúgy egy állomás volt Steve Jobsnak az iPad felé tartó megszállott útján. A történelem hozta csak úgy, hogy mind az iMac, mint később az iPhone innovatívabb, gyakrabban hivatkozott, több izgalmat generáló termék lett, mint az, amit Jobs a nyolcvanas években végcélnak gondolt, a tablet.
Személy szerint azt gondolom, hogy az iMac tényleg egy fordulópont volt, ha nem is technológiai értelemben. Az Apple ezzel a termékkel végleg történelemmé változtatta az Apple I-esből kiindult számítógépeit, innentől fogva vált Woz egy aranyos mackóvá, aki valaha valami nagyot hozott létre. Minden műszaki innovációnak, áttörésnek, gondolatnak van ugyanis egy életciklusa. A ciklusa elején az ötlet köztünk él, és meghatározza az aktuális fejlesztések irányát. Egy idő után azonban belesimul az állandóságba, természetes összetevőként lebeg felettünk, és a valaha felfoghatatlan ugrás az aktuális generációnak abszolút átlátható, logikus és érthető lépésnek tűnik.
Tiszteljül az embert, aki véghezvitte az ugrást, de tudjuk, hogy ha egy időgépben átutazna a mi korunkba, csak kapkodná a fejét, és nehezen fogná fel, mi zajlik körülötte.
Tőlünk az első iMac éppúgy 20 éves távolságra van, mint ahogy az Apple I-es az első iMactől, mégsem érezzük, hogy újra valami paradigmaváltás történt volna. Sok kommentben, olvasói véleményben, újságírói kinyilatkoztatásban látszik: várunk valamit, ami nem jön. Nincs új, iMac-szerű áttörés. Pedig ha lineárisan vizsgáljuk, és a 2010-es évekre ugyanakkora fejlődést számítjuk, mint az 1980-asokra, itt kellene már lennie VALAMINEK. Különösen ha hozzávesszük, hogy a Moore-törvény értelmében a mai fejlődés az akkorihoz képest iszonytató sebességűnek tűnik.
Azt a fejlődést, amit az Apple I-es óta a számítástechnika letett az asztalra egészen az első iMacig, ma egy óra alatt megtesszük, elméletben.
Ezt is a Moore törvényre alapozva mondom, annak ellenére, hogy a törvény - a 18 havonta teljesítményduplázás - nem minden területen érvényes (CPU-kra egyáltalán nem, GPU-kra még alá is becsültnek tűnik), sőt 2017-ben és 2018-ban többek a halálhírét keltették. Ezzel nem mindenki értett egyet, de azt minden szakértő elismerte, hogy legalábbis haldoklik a szabály.
Ráadásul, mint írtam, az iMac nem a teljesítményével hódított. Megtestesítette a Think Different szlogent. És ugyanezt az ideát érzem ma is a cég identitásában, fejlesztéseiben, még mindig minden olyan, mintha Jobs meglökte volna a szekeret, ami még mindig gurul.
Steve Jobs 2011 óta, lassan hét éve halott. A kérdésem a következő: mikor lesz az, amikor visszanézünk, és nem érezzük Jobs lökésének erejét? Mikor lesz, amikor már protonhajtómű működik a járművünkön, és csodálattal gondolunk rá, hogy egykor valaki kézzel tologatott minket? Mert ez a hét év szinte észrevétlenül eltűnt.
Másként feltéve a kérdést: az Apple jelenlegi érdeklődési körei között vannak-e olyanok, amik kiteljesedése egészen úgy irányt ad az informatikának, és az ember-számítógép kapcsolatnak? Hát persze. Nem nagy titkok ezek, mások is ezen a területen tevékenykednek: VR, AR, IoT. És mindenek felett: a mesterséges intelligencia.
Az AI annyira kiemelkedik a lehetőségek közül, ahogy a tyukodi kilátók a magyar pusztából. Szinte biztos, hogy ennek a fejlődése vezet majd először a körülöttünk zajló dolgok gyökeres változásáig.
Szóval az én tippem a következő: amikor Siri eléri azt az értelmi szintet, kortárs AI-val, teljes integráltsággal, minden eszközben, ami szükséges az észrevétlen és magától értetődő jelenlétéhez, akkor válik Jobs munkája, az ergonomikus számítógép, múzeumivá. Az AI az a cél, amit az Apple-nek mindenáron és főcsapásként követnie kellene, és ugyanez a terület az, ami viszont nem nagyon mutatott fel bármilyen változást az elmúlt években, csak ígéret szintjén. A HomePoddal az asszisztens elérhetősége ugrott nagyot, az algoritmusok fejlesztésére pedig épp idén kezdtek el felvenni sok mérnököt. Innen azért lesz még néhány év az áttörésig.
Kurzweil azt állította, az “emberi képességekben mélyreható és drámai hirtelenségű változást eredményező szingularitás” dátuma 2045-re tehető. Az még 27 év. Az lesz az a legkésőbbi pont, amikor Steve Jobs és minden korábbi technokrata történelmi figurává értékelődik át, addig a pontig kellene még beiktatni Tim Cooknak néhány izgalmas paradigmaváltást, amik remélhetőleg korábbra hozzák a 2011-ben elhunyt Apple-vezér erejének halványulását. Egyelőre nem látni, mikor lesz ez, de még jó néhány év kell.
Az új iMac-ek 2017 második felében jönnek, köztük a profi felhasználóknak szánt high-end modellt - legalábbis a tajvani beszállítólánci pletykák alapján ez hírlik. Arról már korábban tudtunk, hogy idén piacra dobandó új iMac-eken dolgozik Cupertino, ám a friss infók betekintést nyújthatnak abba is, hogy mit is érthet profin az Apple.
Bár talán kissé megkésettnek tűnik, a cég most úgy tűnik, megint kicsit a pro szegmensre fókuszál, amire az utóbbi időben úgy tűnt, kevesebb figyelmet szentelt. A Digitimes riportja alapján az új asztali gépek valamikor augusztus és október között jöhetnek, a "szerver-szintűnek" titulált profi modell pedig az év leges-legvégén.
A specifikáció alapján úgy tűnik, hogy az Intel még piacra nem dobott Xeon E3-1285-v6 processzorja mellett, 16-64 gigás ECC RAM-ot és 2TB-os PCI-e SSD-ket kaphat. A videókártyával kapcsolatban nagyon titokzatoskodtak, csak "a legújabb diszkrét videókártyaként" nevezték meg, ami valószínűleg az AMD egyik ilyen csúcsmodelljét jelentheti majd a gyakorlatban.
Korábban már az is felmerült, hogy a billentyűzetet is frissíthetik és az iMac is megkapja különálló billentyűzeten a Touch Bar és Touch ID funkciókat, ám a hírek szerint ez attól függ, hogy a MacBook Pro-ban milyen a fogadtatásuk. Szintén felmerült pletykaszinten egy 8K-s kijelző fejlesztése is, amit elvileg szintén a high-end modell kapna majd meg.
A napokban egy keresztasztal beszélgetés keretében az Apple újságírókkal folytatott beszélgetést a Mac jövőjével kapcsolatban. Bár a meghívottakkal alapvetően a Mac Pro-ról ment a diskurzus, az iMac is szóba került. Mint tudjuk, a Mac Pro immáron négyéves modell (teatyaúristen) és a teljesen új verzió csupán jövőre érkezik (de legalább érkezik...), addig is egy erősebb frissítéssel kell, hogy beérjük.
Na, de vissza az iMac-hez. Kétség kívül nagy múltra visszatekintő család ez, tulajdonképpen a legrégebbi az összes közül és az emberek nagy része kifejezetten szereti, ám elég semmitmondó frissítésekkel volt dolgunk az elmúlt években, ha jobban belegondolunk. Ami biztos, hogy erről az Apple is tud és nagyon igyekeznek, hogy a következő generáció teljesítményt illetően igencsak ott legyen a szeren.
Az viszont biztos, hogy érintőképernyő továbbra sem lesz benne, a meghívott újságírók és riporterek közül többen is megírták, miért:
A vállalat nem gondolkodik touchscreenes modellekben, sem pedig kizárólag ARM processzorral működő változatokon - ugyanakkor nyitva hagyták azt a kérdést, hogy kiegészítő processzorként esetleg valóban bekerülhetne egy ilyen megoldás, mint mondjuk az új MacBook Pro-ban lévő T1 chip, amely a TouchID működéséért felel. (Ina Fried, Axios)
"El tudsz képzelni egy 27"-os iMac-et, ahogy a levegőben kinyújtott kézzel próbálsz navigálni rajta? Elég abszurd." - mondta Phil Schiller. Hozzátette továbbá, hogy egy ilyen lépés a rendszer dizájnjának teljes átalakítását vonná maga után, amely hazavágná a felhasználói élményt azok számára, akik a jelenleg is használt beviteli eszközöket preferálják, mint például a TouchPad vagy az egér. "Nem tudsz optimalizálni mindkettőre" - mondta. "Ez egy fajta legkisebb közös nevező jellegű gondolkodásmód lenne." (Matthew Panzarino, TechCrunch)
Jony Ive is osztja ezt a véleményt, megjegyezve, hogy bár kivitelezhető egy ilyen típusú iMac és kezelőfelület, "a multi-touch ilyen irányú használata nem túl célravezető". Nagyon úgy fest tehát, hogy a Microsoft által bemutatott Surface Studio nem kap igazi kihívót a közeljövőben, ugyanakkor a kiegészítő chipekben rejlő lehetőségek izgalmas távlatokat nyithatnak.
Karácsony előtt jelent meg a 27-es csúcs iMacet bemutató videóm. Ebben elmeséltem, hogy miért döntöttem a gép megvásárlása mellett. Nem magyaráztam túl, de a lényeg kábé annyi volt, hogy egy tévéműsort nem lehetett már a 13 colos laptopon megvágni, asztali gép kellett, csak az OS X jöhetett szóba, mert én Final Cut X-ben vágok, ami más platformon nem érhető el, és mivel a vágási szezon közepén voltam, átszokni egy másik programra nyilván nem volt opció (meg egyébként is, faszom a pc-be), a Hackintosh sem járható út, ha hosszú távon akarsz stabil, megbízható gépet amit ér frissíteni, azt meg elég alaposan kifejtettem a videóban, hogy miért csak a csúcsgép érte meg ár-érték-arányban:
Szóval elég sokat téptem a számat, mégis felbukkant néhány, mint néhány, néhány tucat kommentelő, aki nem bírta ki és túlárazottnak nevezte a gépet. Pontosítsunk. Olyanokat írtak, hogy
Túlárazott szar, négyszer erősebbet rakok össze neked feleennyiből!
Ismeri ezt a hozzászólást minden Apple-felhasználó, túlárazott a MacBook Pro, hiába nem kerül többe, mint egy hasonló erejű, hasonló kijelzőjű, hasonló anyaghasználatú konkurens laptop, túlárazott az iPhone, még ha a legnagyobb gyártók csúcsmobiljai kábé ugyanennyibe is kerülnek és túlárazott minden, amin almalogó van és négyszer gyorsabb minden, amin nincs, még akkor is, ha ebben az iMacben történetesen a legerősebb asztali processzor is van, amit az új szériában gyárt az Intel.
Az emberek nem értik, hogy a drága nem egyenlő a túlárazottal, hogy ha egy gyártó kizárólag a csúcskategóriában értékesít, abból még nem következik, hogy extrém nagy profitot rak a termékeire a konkurenseihez képest, egyszerűen csak nem szól bele az alacsony árréssel járó olcsó eszközök versenyébe. De amint bármelyik vetélytárs bemerészkedik az Apple hagyományos vadászterületére, pont ugyanakkora haszonkulccsal és árral dolgozik, mint a folyton túlárazottsággal vádolt Apple.
De nézzük máshogy a dolgot: a tizedik, a zsebemben kotorászó és a gépet 4-5-szörös túlárazottsággal vádoló komment után végeztem egy kis matekot.
Ebből kiderült, hogy ha megpróbálod összerakni a 27-es, 5K-s iMac konfigurációt az olcsóbbat.hu, az argep.hu és hasonló oldalak segítségével, szóval a létező legolcsóbb helyekről guberálod össze a konfigurációt nyilván egy kis áfacsalást is bekalkulálva, akkor sem spórolsz meg semmit.
Nézzük csak: az i7-es processzorral szerelt gép 940 ezer forintba kerül. Hasonló kijelzőt csak a Dell gyárt a piacra, az 560 ezer forintba kerül. Marad 380 ezer forint az egész konfigurációra! Csak a processzor 130 ezer forintba kerül a legolcsóbb helyen, az alaplap mondjuk 40 ezer, a memória 20, az ssd 14, a merevlemez 25, a gpu 45 ezer, ez a billentyűzet, ez a touchpad 50 ezer, legbalfaszabb ház 15 ezer. Ez így együtt 340 ezer, elég jóindulatúan számolva.
És akkor jön még a táp, hűtés, webkamera, bluetooth, wifi, legyünk extrém jó fejek és mondjuk azt, hogy az egész kijön 20 ezer forintból.
Tehát: az Apple annyira túlárazott, hogy 20 ezer forintot számláz ki az extrém ízléses kialakításért, a zajtalan működésért és azért a tonnányi szoftverért, amit a gép mellé ad. Máshogy nézve: a teljes ár két százalékát megspórolva megkapod ugyan pont ezt a teljesítményt, de cserébe egy darab jogtiszta szoftvered nem lesz és az egész rendszer egy zúgó, otromba, ronda doboz lesz a szoba közepén, hiszen a fenti példákban a legolcsóbb alkatrészek közt guberáltunk.
És persze, lehetne más a matek, ha nem ilyen monitort raknál a ház mellé, hanem tök másmilyent, csak az az egyenlet már nem állja ki az összehasonlíthatóság próbáját. És igen, az Apple gépek drágák, de ha megnézed, hogy mennyiért tudnád ugyanezeket a hardverelemeket összeguberálni magadnak, azt kapod, hogy alig spórolnál valamit.
Szóval a drágaság és a túlárazottság egyáltalán nem szinonimái egymásnak és hogy fele összegért négyszer jobb gépet dzsuvázhatsz össze magadnak, mint amit az Apple ad, nos az konkrétan hazugság.
Egyébként meg mindenki olyan gépet vesz, amilyet akar, vagy tud és érdekes látni, hogy miközben a maces tábor többnyire elégedetten és persze kritikus szeretettel használja a gépét, aközben pont az ezt a tábort vátesztudattal vádoló pc-sek nyomulnak folyton előre és próbálják ránk erőltetni a saját akaratukat és igényüket.
Engem nem zavar, hogy ki-milyen számítógépet használ. Igazából nem is érdekel. Higgyétek el, igazán felszabadító érzés elfogadni, hogy mindenki olyan rendszert használ, amilyet a saját lehetőségei és igényei szerint a legjobbnak tart.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
