Régóta nem éreztem technológia iránt olyan vonzódást, mint amit a HomePod iránt érzek. Annak ellenére, hogy a termék az okoshangszórók nemrég létrejött piacán csupán 4 százalékon áll - ami nem is olyan rossz eredmény egyébként, tekintve a termék életkorát és a többieknél magasabb árát -, azt gondolom, hogy nagy változásokat hoz az életünkbe. Akkorát, mint annak idején az okostelefonok.

Ez elég meredek kijelentés, úgyhogy muszáj lesz indokolnom.

homepod_2.jpg

Két fő funkciója van a HomePodnak. Az egyik a hangminőség, a másik a beszédértés. A hangminőségre nem térek ki, baromi jó, és arra szolgál, hogy kívánatossá tegye a terméket, egy önmagában is értékes, szerethető, must have cuccá. A mostani vizsgálódásunkban ennyit elég tudni erről.

Most pedig jön a lényeg, ami a változást hozza: a beszédértés.

Persze, a Siri eddig is velünk volt. Ott volt a Macen, az iPhone-on, iPaden. Azonban ha funkcióként tekintünk rá, valójában inkább csak az autóvezetés közben volt értelme. A Siri használata ugyanis nem volt kényelmes, a bediktált szöveget javítgatni kellett, a parancsokat nem mindig értette, érti, kevés az third party integrált megoldás rá, és ha energiatakarékos állapotban találta az eszközünket, nem is működött a Hey Siri felszólításunk - így aztán rendszeresen a képernyőn pötyögéssel kellett kiegészíteni a beszédet. Alig van értelme az autón kívül, ahol még ez is jobb a semminél (meg a telefon nyomogatásnál, ami tilos).

Egy olyan eszköz tehát, aminek egyetlen inputja a hangod, és így kell boldogulnia, ez pedig egy újszerű megközelítése az interakciónak. A digitális asszisztensek kikerültek a béta állapotból.

image2.jpeg

Egy HomePod azonban nem tud annyit, mint egy iPhone. Főleg zeneszámokat kérsz majd rajta, arra meg azért jó a szoftver. A hardver meg, vagyis a HomePod beszédhang-szűrése és megértése, egyenesen félelmetes. Van, hogy olyat is meghall, amit az emberi fül nem. Így elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hangunk egy szűk tartományban éppolyan fontos beviteli eszköz lett, mint korábban a szemünk és az ujjunk kettőse. Ez pedig egy sokkal természetesebb, emberibb irányba mozdítja el a gépekkel való kommunikációt.

Persze ugyanezt állíthatnám bármelyik gyártó okoshangszórójára, amikben ráadásul okosabb szoftver működik, mint a Siri. Csakhogy az Apple esetében a félelmetesen pontos és mindig működő hangfelismerés mellett a mérethez képest elképesztő hangminőség olyan előnyt ad, ami miatt muszáj megszerezni ezt a cuccot.

Soha ennyire hatékony Apple-ökoszisztémába vonzó terméke nem volt az Apple-nek. Persze, az iPhone-vásárlók kis százaléka végül annak idején maces lett, és a Mac-használók nagy százaléka iPhone-os, de olyan cucc, ami annyira kívánatos, hogy simán dobsz érte Galaxyt-Spotify-t, ha beszippantott, nincs még egy.

És hogy ne csak az okoskodást olvassátok, hanem legyen valami hírérték is: a pletykák szerint az Apple talán egy olcsóbb HomePod-változatot is piacra dob, hogy felpörgesse az eladásokat. Én őszintén kétlem: a minőségen nincs értelme gyengíteni, hiszen az emeli ki a terméket a többiek közül, az Apple pedig átlagosat sosem akart kiadni a kezei közül. Mi értelme lenne piacra dobni egy eszközt, amiben csak a Siri a hozzáadott érték? Hiszen hagyták, hogy a Siri lassú fejlesztése miatt a többiek elhúzzanak a hangalapú AI kommunikáció területén, erre most beküldik a szerencsétlen Sirit a ringbe a többiek ellen? Nem.

Lehet, hogy később lesz ennek értelme: az Apple Sirivel kapcsolatos álláshirdetései meredeken emelkednek. Láthatóan észbe kaptak, és komolyan el karják kezdeni az asszisztens feljesztését, hogy ezen a területen ne mínuszba, hanem akár pluszba húzzanak egy strigulát. Picit későn ébredtek.