A legutóbbi, lényegében váratlan frissítés hasonló változást jelent, mint annak idején az iPad 2: elsősorban a teljesítmény változott a korábbi generációhoz képest, így a legérdekesebb kérdés természetesen az, hogy milyen gyors az új gép.
A specifikációk sokat ígérnek, az A6X elvileg kétszer gyorsabb mint az eddig használt A5X, sőt, grafikus teljesítményben még veri az iPhone 5-ben bemutatott A6-ost is.
Lefuttatták az első Geegbench-teszteket, amik igazolják ezt az állítást, az iPad 4 valóban az iOS-univerzum csúcsán áll:
A csip egyébként 1,39 gigahertzen fut 1 gigabájt memória társaságában.
Ez a generáció úgy jár, mint a dinoszauruszok: nemsokára nyom nélkül tűnik el. A negyedik generáció árváltozás nélkül lép a helyébe, ezért aztán most, ameddig meg nem érkezik a trónkövetelő, a búcsúzó modelleket akciózza az iStyle.
Az eredeti 149.900 forintos modellt például 135.900 forintért vihetitek el, persze minél nagyobb gépet akartok, annál többet lehet spórolni. Egy 32 gigás Wifi + Cellular modellen pölö 14 ezer forintot, ez 205.900-ért vihető. Ha a mostani készlet elfogy, már csak az iPad 2-esek és a 4. generáció marad, ez tehát egy ideig az utolsó esély, hogy retinás iPadet vegyetek akciósan.
A tegnapi show legnagyobb sztárjai a tabletek voltak, ezért is hagyták őket dramaturgiailag az előadás végére. Bár pletykákkal tele volt a padlás, a negyedik generációs iPad meglepetés volt, senki sem számított arra, hogy alig fél évvel a harmadik generáció után nekiesik az Apple a tabletnek.
Lássuk, mit kaptunk: a gép méretei érdemben nem változtak (pedig lehetne könnyebb), a kijelző felbontása is 2048x1536 pixel maradt, az előrelépést a hardverben kell keresni, azt ugyanis alaposan átalakították.
A mi szempontunkból talán az egyik legfontosabb változás, hogy az új iPad az iPhone 5-höz hasonlóan sokkal szélesebb körben támogatja az LTE-szabványt, így az végre már nálunk is, meg a világ legtöbb pontján képes lesz csatlakozni a 4G-s mobilhálózatokhoz.
Fontosnak tűnik, hatásait tekintve mégis kevésbé jelentős, hogy a készülék új processzort kapott. Azért nincs ennek nagy jelentősége, mert az eddig használt A5X is bődületesen gyors, sosem érezzük lassúnak a tabletet (leszámítva talán az iOS Maps 3D nézetét), de tekinthetjük befektetésnek is a jövőbe az A6X-et: ezzel a csippel hosszabban lesz majd versenyképes az iPad.
Egy kicsit tegyük helyre ezt a processzort. Volt ugye az Apple A5, ez került az iPhone 4S-be és az iPad 2-be, jó is volt mindkettőbe. Aztán tavasszal megjelent az iPad 3 retina kijelzővel, és az Apple-nek egy olyan csipre volt szüksége, ami képes volt elbánni a bődületes pixelszámmal, így megalkotta az A5X-et: a processzorsebesség nem változott, de a grafikus teljesítmény kétszeresére nőtt.
Aztán megjelent az iPhone 5, ebben mutatkozott be az Apple A6: a processzorsebesség kétszeres lett az A5-öshöz és az A5X-hez képest, míg a grafikus teljesítmény valahol a kettő között helyezkedett el. És most itt az A6X, aminek a processzora körülbelül olyan gyors, mint az A6-osnak, tehát kétszer gyorsabb, mint az A5-nek és az A5X-nek, míg a grafikus teljesítménye kétszerese az A5X-nek, tehát körülbelül négyszerese az A5-ösnek és másfélszerese az A6-osnak.
Látszik, hogy az Apple féllépésenként halad, az új processzorgeneráció mindig kétszeres cpu-teljesítményt jelent, míg az X kétszeres gpu-sebességet. Nagyjából ennyit kell tudni az új készülékről, illetve az talán még érdekes lehet, hogy az előlapi kamera 0,3 megapixel helyett most már 1,2 megapixeles.
A modell nyilvánvalóan azért került piacra, mert a konkurencia kezd megerősödni, rövidesen érkeznek a Windows 8 tabletek és az Apple meg akarta őrizni elsőségét, bár ez a konkurenciakövető magatartás eddig nem volt a kaliforniai cég sajátja.
Pedig a másik nagy dobás, az iPad mini is ilyesminek tekinthető: az Apple létrehozta a tabletpiacot a 9,7 colos készülékével és hosszan hangoztatta, hogy ennél kisebb kijelzőnek nincs nagyon értelme. Aztán észrevette, hogy ha van olyan tulajdonság, amivel egyáltalán meg lehet szorongatni a folyamatosan csúcsokat döngető iPadet, az a méret: elkezdtek terjedni a 7 colos tabletek. Az Apple tehát lépet, és létrehozta a saját olcsóbb, kisebb modelljét, bár egyelőre még kérdéses, hogy mennyire jól sikerült belőni az árazást.
Nézzük először a képességeket: az iPad mini hardvere a két generációval ezelőtti iPad 2-é. Ugyanaz az A5-ös processzor található benne, szóval a cpu kétszer, a gpu négyszer lassabb, mint a negyedik generációs iPadben. Ez jelentős lemaradás, csakhogy ne felejtsük el, hogy a csipnek nem 2048x1536 pixelt kell kirajzolnia, hiszen a retina helyett az iPad 2 1024x768 pixeles felbontású a paneljét kapta meg a mini. Ez visszalépésnek is tűnhet, sőt, az is, csakhogy ne felejtsük el, hogy most már 9,7 col helyett 7,9 colon kell elférnie a képpontoknak, így az iPad mini képe sokkal szebbnek tűnik majd, mint a még mindig forgalmazott iPad 2-é. Az apró méret előnyei: a gyengébb, olcsóbb hardver is elég lehet ahhoz, hogy szebb, élvezhetőbb felhasználói élményhez jussunk.
A méretek egyébként izgalmasak, engem főleg a súlyváltozás érdekel, 660 helyett 308 grammal szaladgálni, azt emelgetni óriási élmény lehet. Elég, ha csak arra gondolok, hogy az iPad 3 tízszázalékos súlynövekedése az iPad 2-höz képest milyen érezhetően fájdalmas volt, és máris leheletkönnyűnek tűnik a mini.
Jók lettek a kamerák is, ugyanaz került a modellbe, ami a negyedik generációs iPadbe, és az LTE-kompatibilitás is hasonló, szóval mehet Magyarországon is a 4G-zés.
Nagyjából ennyi. A Lightning konnektorra most nem térnék ki, a SIM-ről meg annyit, hogy a 4G-ben Micro, a miniben meg Nano van, ezért mehet a kártyák össze-vissza vagdosása.
De koncentráljunk inkább az árra: nem kérdés, hogy az iPad továbbra is nagy siker lesz, eddig is az volt, most változatlan áron nagyobb teljesítményt kapunk, ami életben tudja tartani a keresletet. Az iPad minivel már bonyolultabb a helyzet: mindenki arra számított, hogy a 200-250 dolláros konkurencia nyomásának engedve legfeljebb 299 dollár lesz az ára, ehhez képest - főként lélektanilag, de - magasabb lett, 329 dollár.
Ez nem sokkal kevesebb, mint a hasonló hardverrel de gyengébb kamerával szerelt iPad 2-é, a két gép között tehát nem az ár, hanem a funkció dönt majd: akinek kisebb modell kell, a minit választja, akinek a nagyobb, az a második generációt. Az apróságot mindenesetre sikerült jó messzire árazni az aktuális csúcs-iPadtől, a 35 százalékos árkülönbség már elég lehet ahhoz, hogy olyanok is vásároljanak iPadet, akik eddig anyagi szempontokat figyelembe véve nem tehették azt meg. Az iPad-modelleken belül tehát ügyesen osztották el az árazást.
De a 299 dolláros iPod touch piaca tovább szűkült: kétszer drágábban már egy sokkal jobb képességekkel bíró, telefonálásra is alkalmas iPhone-t lehet venni, alig tíz százalékkal többért meg ott van az Apple remek kis minitabletje, ugyanazzal a processzorral, igaz, kevésbé látványos kijelzővel és feleakkora háttértárral. Ráadásul azt még mindig nem lehet zsebre dugni. De érezhetően ott vannak egymáson.
És ne felejtkezzünk meg az ebben a szegmensben sikeres és előnnyel induló konkurenciáról, a 199 dolláros Kindle Fire HD-ről és a 249 dolláros Nexus 7-ről (16 gigabájtos verziók), amik 30-40 százalékos árelőnnyel indulnak az iPadhez képest. Persze ezek érezhetően kisebbek az Apple tabletjénél, de az Kindle Fire HD 8,9 például már nagyobb, több a pixel a kijelzőn és, mégis kevesebbe fog kerülni, amikor novemberben megjelenik, mint a mini. Szóval nehéz harc lesz ez kemény ellenfelekkel, akik nem félnek árban a béka segge alá lemenni, csak hogy terjesszék a platformot, majd az eladott tartalmon betegre keressék magukat. Ez a modell viszont kevéssé felel meg az Apple stratégiájának, nekik a tableten is keresni kell, ami hatással van az árazásra.
Ezzel együtt is azt mondom, hogy az iPad mini óriási siker lesz és az érezhető felár ellenére tízmilliós eladásokról beszélhetünk majd jövő ilyenkor.
Reggel még csak pletyka volt, estére valósággá vált, mi az? Az iPad mini.
Az Apple nemrég kiküldte a meghívókat. Egy hét múlva kedden, a San Jose-i California Theatre-ban bemutatnak valamit, ami a meghívó szövegezése szerint pici. A Mac mini nem szólna ekkorát, szóval minden bizonnyal igaz a hír: eljött a 7,85 colos tablet ideje az Apple-nél is.
A színekből arra következtetek, hogy ahogy jósoltam, Cook ismét hozzányúlt a színezőkészletéhez, és az iPodokhoz hasonló elbánásban részesül az új tablet is.
Nagyon fontos levelezés került elő, ami egyben meg is ágyazhat a kisebb tablet eljövetelének. Sokan ugyanis azért utasítanak el egy ilyen terméket, mert Steve Jobs annak idején kijelentette, hogy hét collal nem lehet együtt élni, az maga a pokol.
Márpedig sok vásárló szerint Jobs-szal szembemenni majdnem akkora szentségtörés lenne, mintha a buddhisták Sziddhártha herceg tanításával ellentétes állításokat fogalmaznának meg. Például, hogy a megvilágosodás mellett Tibet-részvények vásárlásával is el lehet érni a nirvánát.
Csakhogy Jobs nem Sziddhártha, ezt bizonyítja, hogy meglehetősen gyakran változtatta a véleményét. Akár 24 órán belül is. És az alábbi levelezés is erre bizonyíték: Jobs, aki néhány éve még azt bizonygatta, hogy 10 col a megfelelő tabletméret, tavaly januárban már egyáltalán nem volt olyan elzárkózó a hét colos átmérővel kapcsolatban.
Íme Eddy Cue levele a többieknek:
"Azt hiszem, komoly piacuk lesz a 7 colos tableteknek, és nekünk is gyártanunk kéne egyet. Többször kifejtettem ezt Steve-nek is hálaadás óta, és legutóbb egész fogékonynak tűnt az ötletre. Arra jutottam, hogy a levelezés, a könyvolvasás, a facebookozás és a videózás nagyon meggyőző 7 colon. A böngészés a leggyengébb pont, de még az is élvezhető."
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
%20-%20iPad%20-%20iSTYLE%20-%20Apple%20Premium%20Reseller%20-%20Bolt%20-%20Szerviz%20-%20Oktata%CC%81s_1.png)
