Rólunk
Korábban (két éve) írtunk már posztot a legrendetlenebb Maces íróasztalokról, most meg készítettem egyet a legrendesebbekről is. A Hongkiat.com hirdetett egy versenyt az 50 legjobb íróasztalt keresve, Maces-pécés, mindegy, persze általában a Macesek vitték a prímet.
A képek után Csabával mi is lefotóztunk, hol dolgozunk éppen, mintegy ellenpéldaként. A kommentekben pedig ti is csatolhattok szörnyű linkeket nekünk elrettentésként.
Korábban is említettem már, hogy az iPad és az egész tablet-cirkusz nem önmagában vizsgáladnó jelenség, mint ahogy az iPhone sem értelmezhető AppStore nélkül (2007-ben ugyan próbálkoztak vele, de feladták). A mit használunk és a hogyan használjuk kérdésekre már megvolt a kész válasz korábban, az új kérdés az volt, mire használjuk. A tartalom teheti kiemelkedővé vagy középszerűvé a tabletet. Olcsó középszerű készülékké, hogy pontos legyek.
A fenti videó pontosan az, amire vártam a keynote-on, amikor a magazinos tartalmak megreformálásáról tettem említést. Ez az. Nem érdekel, hogy a tíz éve elérhető grafika elérhető a játékokban, nem izgat az autóverseny, sem az orvosi appok (ebből mondjuk most nem is volt bemutató), viszont rohadtul érdekel, hogy mire használom én az iPadet. És persze a többi otthon ülő, kopaszodó hülyegyerek.
Nemrég a képregények kapcsán írta valaki, hogy ez az, ezért megveszi az iPadet. Csak azért, hogy újra képregényeket olvashasson. El tudom képzelni azt is, hogy valaki csak a játékok miatt veszi meg. Értem én őket.
Én néhány éve csak azért vettem egy szintetizátort, hogy eljátsszam rajta Bach Air-jét. Persze utána elkezdtem zongoraleckéket venni, de alapvetően ez volt a motiváció. Mellékesen összeköthettem a Mac-kel, és Garage Band alatt zenét szerkeszthettem, segített jobban belemélyedni az összhagzattanba, meg sorolhatnám még egy új hangszer előnyeit. És az iPaddel is ugyanez a helyzet. Mellékesen ott egy komplett számítógép.
A motiváció közben sokszor csak egy hülye apróság, amit sosem mondunk el senkinek.
Az iPadnél én meg ezt vártam, ezért már megvenném, ha minél többen csatlakoznak a Wiredhez. Csatlakozzatok, égi magasok.
Legalábbis ezt ígéri videóinterjújában az Adobe egyik vezetője, Kevin Lynch. A szakember szerint az Apple és a Flash rövidesen jóbarátok lesznek, akik kéz a kézben szaladnak fel a gyorsabb, megbízhatóbb Macintoshok zúzmarától mentes hegyére.
Csodálatosan értelmetlen videót hozott le a Macenstein, de nem írom meg negyedszer is a postot, miután a blog.hu váratlan közbeavatkozással háromszor már megsemmisítette azt. (most egy automata mentéssel és nem kívánt kurzormozgatással megpróbálta negyedszer is, de nem hagytam magam).
Szóval élvezzétek, 2380 narancsszelet, tehát körülbelül 595 narancs, néhány szög meg egy rakás drót kell ahhoz, hogy feltöltsük a mobilt:
Szeretem az ilyen szép hosszú nevű kezdeményezéseket, mint a MacBook Repair Extension Program for Hard Drive Issues, mert - szemben a jellemzően rövidebb nevű kezdeményezésekkel -, sokkal hosszabb a nevük. Nem igaz?
A program a 2006 májusa és 2007 decembere között vásárolt MacBookokra vonatkozik, amik egy merevlemezhiba miatt a bekapcsolást követően egy villogó kérdőjellel sokkolják a vásárlóikat. Akik esetleg korábban megunták ezt a jelenséget, és már kijavíttatták a gépet, az Apple kifizeti a javítás költségeit.
A garanciától független javítási akció csak a 13 colos fehér MacBookokra vonatkozik, egészen pontosan a 1.83, 2 vagy 2.16 gigahertzes processzorral, illetve a 60, 80, 100, 120 vagy 160 gigabájtos merevlemezzel szerelt példányokra.
A probléma a Seagate vinyók mechanikai problémájára vezethető vissza. További érdekesség, hogy az Apple már 2007 novemberében elismerte a hibát, és megoldást ígért, de csak most indította el a programot.
A gépeket a vásárlástól számított három éven belül vagy 2010 augusztus 15-ig lehet leadni javításra, amelyik időintervallum hosszabbra adódik.
