Többnyire ügyesen egyeztetjük, hogy ki-milyen hírt csinál meg, nehogy egyszerre dolgozzunk. Félévente egyszer azonban belefutunk a késbe.
Például ma.
Kora reggel megnéztem, hogy milyen postok vannak előkészítve mára, és láttam, hogy csak a szuper nyereményjátékunk vár az élesedésre. Átnéztem a mai nemzetközi hírtermést, és kiszúrtam magamnak azt a tesztet, ami az iPhone kijelzőjének pontosságát vizsgálja. Gyorsan meg is írtam az anyagot, majd amikor betettem volna a blog.hu-s rendszerbe, három dolog történt egyszerre:
1: Felhívott Ádám 2: Felvettem a telefont 3: Betöltődött a blog.hu adminja, és megláttam, hogy Ádám időközben megírta ugyanezt az anyagot, sőt már be is szerkesztette.
"Bazmeg, bazmeg, bazmeg" - valahogy így köszöntöttem nevetés közben Ádámot, amikor megláttam a postot, de a nevetés csakhamar röhögésre váltott, amikor kiszúrtam, hogy ha nem is szó szerint, de bekezdésről bekezdésre szinte megegyezik a kettőnk anyaga. Ugyanaz a gondolatmenet, múltidézés, bekezdésszám. Aztán elkezdtem a post végére szkrollozni azzal a megjegyzéssel a még mindig vonalban lévő Ádámnak, hogy "ha te is az iPhone a legjobb-megjegyzéssel zárod a cikket, én bálnázom magam", és ekkor jött a vinnyogva röhögés, merthogy ő is azzal zárta.
Most már megértem, miért nem gyanakodtatok másfél éven keresztül arra, hogy a Steve Jobs fedőnév mögül két ember blogolt, valószínűleg bizonyos értelemben egymás klónjai vagyunk. Csak annyi a különbség, hogy én tovább fogok élni, mert Ádám pontosan egy nappal előttem, augusztus 25-én született.
És akkor fogadjátok szeretettel az iPhone kijelzős cikket az én tolmácsolásomban, two is one, extra kedvezménnyel:
------
Volt már itt korábban egy teszt, amiben az amerikai kollégák azt vizsgálták, melyik mobil kijelzője követi le a legügyesebben mozdulatainkat. Jól látható különbség volt aközött, hogy mekkora erővel nyomtuk rá ujjunkat a készülékekre, de az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy a széleket leszámítva (ahol az iPhone érzéketlenné válik, de ahol nem is szokott menügomb, vagy bármi nyomogatni való lenni) az Apple mobilja követte le a legpontosabban a mozdulatainkat.
Hogy ez miért fontos? Mert a pontosság garantálja a felhasználói élményt, hogy böngészés közben a mobil azt a linket hozza be, amelyikre bökök, hogy játék közben pontos a célzás, hogy a megfelelő virtuális billentyű aktivizálódjon gépelés közben.
Sokan azonban kétségbe vonták a kísérlet eredményeit, és csalást kiáltottak, mondván, biztos az emberi ujj és nem a kijelző pontatlanságát mutatja a teszt. Éppen ezért megismételték a mutatványt, ám ezúttal egy precíziós robotot használtak, aminek biztosan nem remek meg az ujja.
Az eredmény most sem változott, az iPhone, a Palm Pre, a BlackBerry Storm 2, a Droid, a Droid Eris és a Nexus One megkérdezésével végzett felmérésből kiderül, hogy az iPhone kijelzője a legpontosabb a mezőnyből, méghozzá kirívó a különbség: míg a több készüléken képtelenség volt egyenes vonalakat húzni, addig az iPhone-on mintha vonalzóval rajzolt pixelek jelentek volna meg.
Igen, ENNYIVEL jobb az egész mezőnynél a telefonunk.
Ha emlékeztek még, volt az a teszt, amikor a különböző okostelefonok érintőképernyőjének pontosságát mérték úgy, hogy rajzolóprogrammal vonalakat húzogattak a kijelzőre először erősen, majd gyengén. A kirajzolt vonalakból következtettek arra, hogy mennyire tudja a telefon, hol is van az ujjunk, vagy van-e egyáltalán.
Jöttek a többnyire jogos ellenérvek, például hogy nem egyezik a kijelzők felbontása, és többen feltételezték, hogy nem éppen tudományos hozzáállás egyenes vonalat húzni emberi ujjal, három kávé és két cigi után.
A MOTO Developmentes srácok ez utóbbira reagáltak a legújabb videójukkal, amiben egy robotra bízzák az egyenes vonalú egyenletes mozgásokat, valamint az erős és gyenge nyomást is Newtonban adták meg.
Az újított teszten ismét az iPhone emelkedett ki, legborzasztóbb eredményt a Motorola Droid hozta, ami még erősebb nyomásnál is elveszti a képet. A Palm Pre és a Blackberry a gyengébb nyomásnál bizonytalanodott el, van-e ujj a kijelzőjén, a HTC pedig permanensen képes volt ökörhugyozásszerű vonalakat összehozni.
Ismét egy nyereményjátékot indítunk az Appleblogon, ezúttal azt az 500 gigabájtos merevlemezt sorsoljuk ki köztetek, amit a 2009-es Blogoscope-verseny győzteseként vehettünk át.
Már akkor is beígértük, hogy valaki közületek bonthatja ki a dobozt, de a legutóbbi játék sikere után nem akartunk egyszerű feladványt adni. Valami mást találtunk ki, egy játékos és kreatív feladatot kaptok, reméljük, tetszeni fog.
A következőre gondoltunk: az Appleblog Facebook oldalára feltöltöttünk egy Nyereményalap nevű képes könyvtárat, amiben híres lényekről láthattok rendkívül aprólékosan, mérnöki igénnyel kivágott képeket. A feladat az, hogy ezeket a képeket felhasználva készítsetek két vagy három kockás (Garfield-szerű) képregényt - ehhez szövegbuborékot is mellékeltem -, amiben legalább egyszer elhangzik valamelyik szereplő szájából ez a szó: Appleblog.
Például:
A lényeg nem profi montázsok készítése - ezt szerettem volna a kivágási munka precizitásával is érzékeltetni -, inkább egy vicces vagy találó jelenet megkomponálása. A műveket küldjétek el erre az email-címre, miután ezeket begyűjtöttem, a kész műveket egy hétre kitesszük a Facebookos oldalunkra. A legtöbb like-ot kapott mű nyer, vagyis most nem a véletlenen múlik a nyeremény sorsa.
A figurák közül tetszés szerint bármelyiket felhasználhatjátok (akár csak egyet, akár az összeset), de kizárólag közülük választhattok szereplőt. A hátteret tetszőlegesen szerkeszthetitek, itt nincs megkötés.
Beküldési határidő: 2010. 04. 01 Képekre vonatkozó méretbeli megkötés: pontosan 500 px széles képek egyenként (képkockánként) A képek készítéséhez ajánljuk a ComicLife trial verzióját.
Csaba unszolására beleraktam egy-egy esküvői táncolós képet is magunkról, sajnos ez van. Ismétlem, nem kell felhasználni minden rendelkezésre álló képet.
Vannak ezek a titokzatos emailek, amikben egy magát Steve Jobsnak nevező fickó válaszol egy, maximum két szóban az átlagosan 14 ezer karakteres levelekre. Senki sem tudja, hogy valóban Jobs áll-e a levelek mögött, vagy csak valaki az ő nevében kommunikál a vállalaton belülről, mindenesetre a stílus erősen rá vall.
Például, hogy Jobs már az iPadről küldi a maileket, ami nem csoda, pár napon belül megjelenik a masina, miért ne nyúzná már hónapok óta az Apple vezére a tabletet?
Kiderül továbbá az is, hogy az iPad iWorkje minden tovább nélkül képes lesz különféle dokumentumokat önmagába importálni.
És az utolsó titok, amiről lehullt a lepel: Jobs nem egy early adopter, mert az iPhone OS mellett az iPadjén futó operációs rendszer sem a legfrissebb generációból való: míg a developerek már az 3.2-es 5-ös buildjét használják, addig az Apple vezére a jóval korábbi 7B359-esen tolja a kontentot.
Amikor Steve Jobs arról beszélt, hogy az iPhone-ból és az iPod touchból igazi játékgépet lehet faragni, jót nevettem magamban, mert ismertem a készülékemet: sem a sebességét sem az irányítási lehetőségeket nem tartottam alkalmasnak a játékra.
Aztán a 3GS-modell és az új iPod touch kipróbálása után megváltozott a véleményem: a grafika legalább olyan, vagy jobb, mint a konkurenseken és a megfelelően optimalizált programok irányítása sem okoz többé problémát. És szinte mindegy, hogy autóversenyzésről vagy fps-ről van szó, ha a programozó képes élni az érintésérzékeny felület és a mozgásérzékelő kínálta lehetőségekkel, olyan kényelmesen irányíthatóságot kapunk, amilyenben én sem bíztam az első időkben.
És úgy látszik, ennek meg is lett az eredménye: az amerikai piacon a játékszoftverekből befolyó pénzeszsákok száma alapján az iPhone és az iPod touch megelőzte a PSP-t, és immár a második legnépszerűbb kézikonzol a Nintendo DS után.
A japán játékgép előnye ugyan még óriási, de érdemes megemlíteni, hogy az iPhone OS-re egy rakás ingyenes és olcsó program is megjelent (és még a fizetősek sem kerülnek sokba), úgyhogy ha nem a bevételt, hanem a letöltött játékok számát, vagy a játékokkal töltött időt néznénk, könnyen lehet, hogy még nagyobb szeletet hasított volna ki magának a tortából az Apple.
Akárhogy is, a cég szinte a semmiből bukkant fel a mobil- és játékpiacon, és viszonylag rövid idő alatt mindkét versenyszámban mérhető eredményt ért el.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
