Az világosan látszik, hogy az Apple sokszor bizonytalan a terméknevek kitalálásakor, és a termékpaletta végiggondolásában sem ritka, hogy önmagát cáfolja meg, ennek ellenére az utóbbi években egyvalamit nagyon következetesen, és határozottan hajt végre:
a gumicukor-trükköt.
Erről, vagyis az Apple árpolitikájáról, amit a gumicukor széthúzásához hasonlítottam, itt írtam először. Már akkor is látszott benne a következetesség, de azóta csak megerősítettek az elméletben a cupertinói döntések. Tényleg egyre magasabbra emelik az új termékek árát, miközben a belépő gépek olcsóbbak is lehetnek. Ez utóbbi nem annyira gyakori.
Így kialakul a korábbinál jóval szélesebb árazás egy adott termékcsaládon belül. Korábban is lehetett nagyon drágán CTO-zni például egy Macet, vagy mobilnet-lehetőséggel és maximális tárhellyel rendelni iPadet, így akár a kétszeresét is kifizetni egy alapmodellnek. Csakhogy az Apple úgy látta jónak, ha nemcsak konfigurálásban engedi a magasabb árszint elérését, hanem betesz plusz lépcsőket a high-end Apple-júzerek számára, akik így olyan gépet vásárolhatnak meg,
amik alapáron is iszonyú drágák.
És hogy ne törjön ki a parasztgyalázat, ahogy édesanyám mondaná, a legolcsóbb, belépő gépek árát változatlanul meghagyták, és azért ímmel-ámmal fejlesztgetik is, néha pedig árcsökkentést is végrehajtanak ezen a szinten.
Utánajártam a gumicukor-trükk számszerű adatainak, hogy lássuk, pontosan mi történt. Egy grafikonon fogom ábrázolni az Apple adott termékcsaládján belüli eladási árak intervallumát, a legolcsóbb és a legdrágább gépek közti sávot, a gumicukor-trükk előtt és után. Csak a weboldalon kínált konfekciómodellek árát veszem alapul, ha egy adott terméken belül kétféle felszereltséggel kínáltak egy gépet, akkor mindkettőt beleveszem a számításba, beleértve a legmagasabb árú modellt is ("MAX"). A grafikonok két oldalán, a sáv felett a minimum és maximum értékű gépeket tüntettem fel, a sáv színes részében a köztes gépek árszintjeit.
Oké, itt eléggé adja magát a dolog, és nem is vagyok teljesen igazságos, hiszen az iMac Pro tényleg új kategória. De látható, hogy mostantól ilyen és még ilyenebb intervallummal kell számolni, akár egy további Pro-áremeléssel, természetesen fejlesztésekbe burkolva.
A Touch Barral az Apple gyorsan elvégezhetett egy áremelést a MacBook Pro vonalon. Láthatjuk, hogy 200-300 dollárral emelkedtek a Pro alapgépek és csúcskonfekciók árai, miközben a legkisebb Airt kivonva a forgalomból a belépő szint is emelkedett. Most pletykálnak az Air árának további csökkentéséről, egy 899-es szint láthatóan nem fájna a cégnek akár 13 colban sem, különösen, hogy alig nyúlnak hozzá a családhoz.
Na, itt látható a legátgondoltabb, legagyafúrtabb nyújtogatás. Az iPad Pro megjelenésével az Apple az alsó kategóriát is olcsóbbá tette, majd a belépő szintet nemrég az iPadnek adta át, valamivel drágábban. Időközben a csúcskategória egyre feljebb és feljebb kúszott. És hogy merre tovább? Van még a bal oldalon hely egy új mininek, egy új dizájnnal megáldott iPad pedig a jobb oldalt tolhatja tovább.
És akkor jöjjön az iPhone, itt kölcsönkérem a Macworld egy korábbi grafikonját, amin pont jól látszik a lassú széthúzás 2016-ig:
Ez még az óvatos időszak - noha induláskor itt is megcsúszott picit a kezük -, nem látszik rajta az iPhone X, ami ugye 999 dolláros induló árral a 2007-es szint fölé ugrik, miközben az iPhone SE 349 dollárra esik vissza. A 2011-2013 között látható 200 dollárnyi árintervallumot tehát tavaly 650 dollárosra nyújtották szét,
három és félszeresére.
És hogy miért vettük ezt most végig? Mert az Apple nem nyugszik, és tovább nyújtja a gumicukrot. Legalábbis pletykákat olvashatunk arról, hogy az iPhone X 999 dolláros alapára - amivel az Apple besöpörte állítólag az egész iparág proitjának 35 százalékát - nem a jéghegy csúcsa, idén érkezhet egy nagyobb, 6,5 colos, 1100 dolláros készülék. Ezt egyelőre még fenntartásokkal kezeljük.
Nem tudni, meddig lehet ezt még fokozni, de látható a trend: a belépő gépek innovációt nélkülözők lesznek, itt tényleg a belépést segíti a cég a barátságosabb árcimkével (bár nem viszik túlzásba, igazából az egyre emelkedő felső kategória miatt tűnik csak ez jó árnak), míg a felső kategória egyre elérhetetlenebb lesz sokaknak. Láthatóan tanult az Apple az Apple Watch Edition hibájából: azért úgy induláskor nehéz kifizettetni a piaccal 10 ezer dollárt egy óráért, még luxus divatbrandek segítségével is. De ha apránként csináljuk, csak elérik ezt is: szoktatás kérdése.
szucsadam
2018.04.16. 08:23
Címkék: vélemény
Régóta nem éreztem technológia iránt olyan vonzódást, mint amit a HomePod iránt érzek. Annak ellenére, hogy a termék az okoshangszórók nemrég létrejött piacán csupán 4 százalékon áll - ami nem is olyan rossz eredmény egyébként, tekintve a termék életkorát és a többieknél magasabb árát -, azt gondolom, hogy nagy változásokat hoz az életünkbe. Akkorát, mint annak idején az okostelefonok.
Ez elég meredek kijelentés, úgyhogy muszáj lesz indokolnom.
Két fő funkciója van a HomePodnak. Az egyik a hangminőség, a másik a beszédértés. A hangminőségre nem térek ki, baromi jó, és arra szolgál, hogy kívánatossá tegye a terméket, egy önmagában is értékes, szerethető, must have cuccá. A mostani vizsgálódásunkban ennyit elég tudni erről.
Most pedig jön a lényeg, ami a változást hozza: a beszédértés.
Persze, a Siri eddig is velünk volt. Ott volt a Macen, az iPhone-on, iPaden. Azonban ha funkcióként tekintünk rá, valójában inkább csak az autóvezetés közben volt értelme. A Siri használata ugyanis nem volt kényelmes, a bediktált szöveget javítgatni kellett, a parancsokat nem mindig értette, érti, kevés az third party integrált megoldás rá, és ha energiatakarékos állapotban találta az eszközünket, nem is működött a Hey Siri felszólításunk - így aztán rendszeresen a képernyőn pötyögéssel kellett kiegészíteni a beszédet. Alig van értelme az autón kívül, ahol még ez is jobb a semminél (meg a telefon nyomogatásnál, ami tilos).
Egy olyan eszköz tehát, aminek egyetlen inputja a hangod, és így kell boldogulnia, ez pedig egy újszerű megközelítése az interakciónak. A digitális asszisztensek kikerültek a béta állapotból.
Egy HomePod azonban nem tud annyit, mint egy iPhone. Főleg zeneszámokat kérsz majd rajta, arra meg azért jó a szoftver. A hardver meg, vagyis a HomePod beszédhang-szűrése és megértése, egyenesen félelmetes. Van, hogy olyat is meghall, amit az emberi fül nem. Így elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hangunk egy szűk tartományban éppolyan fontos beviteli eszköz lett, mint korábban a szemünk és az ujjunk kettőse. Ez pedig egy sokkal természetesebb, emberibb irányba mozdítja el a gépekkel való kommunikációt.
Persze ugyanezt állíthatnám bármelyik gyártó okoshangszórójára, amikben ráadásul okosabb szoftver működik, mint a Siri. Csakhogy az Apple esetében a félelmetesen pontos és mindig működő hangfelismerés mellett a mérethez képest elképesztő hangminőség olyan előnyt ad, ami miatt muszáj megszerezni ezt a cuccot.
Soha ennyire hatékony Apple-ökoszisztémába vonzó terméke nem volt az Apple-nek. Persze, az iPhone-vásárlók kis százaléka végül annak idején maces lett, és a Mac-használók nagy százaléka iPhone-os, de olyan cucc, ami annyira kívánatos, hogy simán dobsz érte Galaxyt-Spotify-t, ha beszippantott, nincs még egy.
És hogy ne csak az okoskodást olvassátok, hanem legyen valami hírérték is: a pletykák szerint az Apple talán egy olcsóbb HomePod-változatot is piacra dob, hogy felpörgesse az eladásokat. Én őszintén kétlem: a minőségen nincs értelme gyengíteni, hiszen az emeli ki a terméket a többiek közül, az Apple pedig átlagosat sosem akart kiadni a kezei közül. Mi értelme lenne piacra dobni egy eszközt, amiben csak a Siri a hozzáadott érték? Hiszen hagyták, hogy a Siri lassú fejlesztése miatt a többiek elhúzzanak a hangalapú AI kommunikáció területén, erre most beküldik a szerencsétlen Sirit a ringbe a többiek ellen? Nem.
Lehet, hogy később lesz ennek értelme: az Apple Sirivel kapcsolatos álláshirdetései meredeken emelkednek. Láthatóan észbe kaptak, és komolyan el karják kezdeni az asszisztens feljesztését, hogy ezen a területen ne mínuszba, hanem akár pluszba húzzanak egy strigulát. Picit későn ébredtek.
szucsadam
2018.03.15. 09:26
Címkék: vélemény
Múlt héten írtunk egy megbízható forrásból érkező pletykáról: az Apple idén tavasszal befrissíti, egyúttal olcsóbbá teheti a MacBook Air szériát. A hír alapetően itthon is örömkönnyeket csalt az emberek arcába, holott Magyarországon valószínűleg egyáltalán nem történik majd semmi. Vegyük észre ugyanis, hogy itthon évek óta folyamatos akcióban kapható a vas, tehát ha az ember nem épp az apple.hu oldalról rendeli meg az alap 13 colos modellt 359.990 forintért, akkor 290.000 forint körül egy csomó helyen kaphat belőle.
Szóval nálunk már régen megtörtént az, amit a cég állítólag világszerte tervez bevezetni nemsokára. És talán közte voltunk a tesztterepeknek, azon országoknak, ahol érdemes számítani az egyre emelkedő árú MacBook Pro vonal mellett az olcsóbb Macek iránti mennyiségi érdeklődésnek. Sok kicsi sokra megy, mondják, és a MacBook Air vonalnál ez be is bizonyosodott az elmúlt években.
Azonban egy másik pletykát is olvashattunk nemrég. Ezek szerint az Apple nemcsak az Air szériát frissítené, hanem a MacBook vonalat is, júniusban. És a pletykák ugyanúgy azt említik, hogy itt is árcsökkentésre szánja el magát a cég: a mostani Air-ek árcéduláját kapná a legolcsóbb MacBook, tehát 999 dollár, itthon 359.990 forint lenne a mostani 499.990 forint helyett.
Hű, ez aztán az árcsökkentés, nem igaz? Természetesen ha a pletyka igaz lenne, az átalakítaná a MacBook vonalat is. Az új MacBook termékcsaládot ismét átalakítanák, a régen alapgépnek számító széria, amiből egyetlen generációig egy izgalmas játszótér lett - ventilátor nélküli, ultravékony kiadásban -, az most megint alapgép lehetne, nyilván sokkal unalmasabb változatban.
Két alapgép pedig teljesen felesleges. Így a lapok máris elkezdték találgatni, hogy akkor itt a MacBook Air vége: a MacBook átveszi a helyét árban és teljesítményben, frissbb, izgalmasabb vas, mint a tíz éves Air, nem kérdés kinek kell mennie. Igaz?
Nem. Szerintem ennek nincs így értelme.
Valóban nagyon nehéz kiigazodni az Apple termékcsaládok átalakulásain. Itt van ez a különös “MacBook” vonal, ami eleve egy nevenincs gyerek, hiszen ugyanezzel a névvel illethetjük az Apple valamennyi laptopját. Volt is a történelemben egy időszak, amikor ilyen nevű termék egyáltalán nem volt a piacon, a MacBook név azt jelentette: Apple laptop.
Amikor a szappantartó hamvaiból újjászületett, örültünk neki. Még akkor is, ha nem vásároltunk belőle: az Apple számára nagyon kellett egy olyan laptopkategória, ahol kísérletezhet az egyébként csak szabadalmokból ismert ötleteivel. Most például a duplakijelzős laptop ötletét tervezgetik (na jó, azt már tíz éve, de most egy lépéssel közelebb kerültek), szerintem mindenképp szimpatikus lenne, ha egy ilyen tőkeerős, és önmagát innovatívként aposztrofáló cég a szigorú értelemben vett megtérülést sutba dobva egy rosszul fogyó, earlyadopter-simogató géppel játszadozna. Jót tenne a cégnek, és jót is tett.
Már csak ezért sincs értelme piros filccel áthúzni ezt az üde termékkategóriát. Minek? Azért, hogy egy újabb lépcsőt vezessenek be a még olcsóbb, mondjuk 290.000 forintos MacBook Air és a drágább, 500 ezer forintnál kezdődő Pro vonal közé? Van ennek értelme?
Én azt gondolom, hogy a pletykák összekutyulódtak, ahogy időnként megesik, ha a termékpaletta sem egzakt. Ami szinte biztos:
- kell új Air, mert a mostani procija, meg úgy általában a gép 3 éves
- az olcsóbb MacBook Air mindenképp újabb embereket vonzana a márkához, az iOS-használókból könnyebben válna Mac júzer, így ez a lépés indokolt
- nekünk ez semmit nem jelent majd
- kell az új MacBook, mert a mostani szintén 3 éves modell
- ha nem változtatnak a beltartalmi értékein, csak korszerűsítik, akkor az árcsökkentés is indokolt ennél a modellnél. De mivel egy innovatív modellről beszélünk, ezt nincs értelme foltozgatni.
Szerintem tehát az Air marad. Aminek megingott a lába alatt a talaj, az a MacBook, ami ha nem szolgálhat a továbbiakban kísérleti terepként, akkor okosabb lenne átmenetileg megszüntetni.
szucsadam
2018.03.09. 11:35
Címkék: vélemény
Az Apple kezdte. Az iPhone telefonnal 2007-ben, de még inkább 2008-ban (az App Store-ral) elindított valamit, ami azóta is meghatározza, hogyan tekintünk a telefonunkra. A cég az előnyét évekig megtartotta, a konkurencia ugyan ráígért a memória vagy a háttértár méretére, de általában csak papírficsörök maradtak ezek, az iPhone köszönte szépen, a leghasználhatóbb, leginkább felhasználóbarát megoldás maradt sokáig.
Aztán az Apple kezdte elveszíteni a lépéselőnyét, egyrészt az Android fejlődésével, de még inkább a konkurencia által ígért egyre nagyobb képernyők miatt. Hiába jelentette be az Apple már a legelején, hogy hosszasan próbálgattak mindenféle kijelzőméretet, és a Homo Sapiens számára a 3,5 colos méretet találták legmegfelelőbbnek, a világ mintha ezt meg sem hallotta volna. Egyre nagyobb kijelzőket dobtak piacra, amiket egyre inkább két kézzel lehetett csak használni.
Az Apple-nél pedig hátradőltek: nem létezik, hogy az emberek nem értik meg, két kézzel telefonálni kényelmetlen. A felhasználók azonban máshogy gondolták, és feláldozták az egykezes használatot a nagyfelbontású filmekért (amikről ugye Uj Péter írta 2000-ben, hogy mekkora blőd dolog), teljes weboldalakért, táblázatok kezeléséért mobilon, kétablakos multitaskért meg az élvezhető játékélményért.
Mielőtt még nagyon idegesek lettek volna az Apple-nél, piacra dobták az iPadeket, és azt mondták, a fentiekre van egy jobb megoldásuk, jött az iPad mini, azoknak, akiknek az iPad túl nagy. De ez sem lett elég. Csak ott maradtak azok, akik egy készülékkel akarták mindennek az előnyét megkapni, jöttek a phabletek, amik akkora kijelzővel rendelkeztek, hogy nehéz lett volna megmondani, tabletek-e vagy telefonok.
Közben a dizájn terén is elveszítették a mojót. A Samsung Edge például olyan tetszetős megjelenéssel dobbantott a nemzetközi porondon, hogy az iPhone, ami egyetlen különlegessége a kiálló rusnya kamerája volt, elbujdosott szégyenében. Jony Ive pedig inkább a szoftvercsapat élén brillírozott, a készülék bináris, szoftveres megjelenését csiszolta a fizikai helyett.
Az Apple viszont elhatározta, hogy 2018-ban máshogy csinálja majd, mint eddig.
Az ímmel-ámmal nagyítgatott iPhone-méretekkel kapcsolatban idén totál eldobták a gyeplőt, és már nem is próbálják meg védeni az egykori állítást. Az iPhone X kétkezes telefon lett, idén pedig egy hatalmas készüléket terveznek kiadni állítólag. Sőt, az idei óriás Apple telefon kábé 6,5 colos lesz a pletykák szerint, ez pedig az egyik legnagyobb lesz a piacon. A Samsung Note szériája csak 6,3, a Xiaomi legnagyobb készüléke 6,4 col, ezekre is ráígér tehát az Apple. Aki annak idején azt mondta, a 3,5 colnál nagyobb készülék hülyeség.
Beleállnak tehát a méretversenybe, amivel a saját 7,9 colos iPad minijük létjogosultságát is kétségbe vonják valamelyest.
A másik a külső dizájn. Jony kitalált ugyanis valamit, ami végre megkülönbözteti a telefonját a többiektől, picit megosztó is, ezért beszélnek róla. Ez a belógás a képernyő tetején, ezzel kapcsolatban pedig olyan különös verseny indult meg, hogy csak nézünk. Én például nem hittem volna soha, hogy valaha ilyesmivel próbál majd meg kitűnni cég:
A notch egy olyan dizájnelem lett, amit lehet utálni vagy szeretni, de végre az Apple diktálja az iramot. Egy hülyeséggel, igen, de mégis.
Aztán lehet mondani a Face ID-t, ami egy korábban már létező ficsör újragondolása, de mind technológiailag, mind a felhasználás céljában szélesebb merítést tolt a cég (ráadásul mint kiderült, a Galaxy S9-es nem tudja tartani a versenyt az Apple megoldásával). Az emojik ugyanígy: hülyeség, ami trendet csinált. A fotózásnál a portré mód ütött nagyot, a Consumer Reports pedig nemrég a legjobb három mobilos fényképezőnek csupa iPhone-t választott (X, 8, 8 Plus). Biztonságban mindig is élen járt a cég, nincs ez másként most sem.
Egyszóval látszik, hogy az Apple szeretne megint trendet diktálni, ha nem épp világmegváltó technológiákkal, akkor azzal, ami kézügybe esik. Személy szerint azt gondolom, hogy a piacon egész más területen érdemes kiemelni a nevüket: ők gyártják az egyik utolsó jó minőségű kistelefont. Az összes gyártó olcsó - értsd gagyi - telefonokat árul 4 colos kijelzőmérettel, az iPhone SE viszont továbbra is masszív cucc.
Kár, hogy két éve nem frissült. Látszik, hogy az Apple nem a valódi erényeire koncentrál, hanem helyette baromságokból próbálnak előnyt kovácsolni. Sikerrel.
Horváth Patrik
2017.11.02. 08:17
Címkék: vélemény iphonex iPhone x
Nem is emlékszem, utoljára mikor számolt be az Apple arról, mit gondolnak a korai tesztelők egy-egy aktuális új készülékről. Akárhogy is, most nem voltak rest és összegyűjtöttek pár kiragadott mondatot a hét első felében megjelent tesztekből. Arra azért igyekeztek figyelni, hogy minden, általuk fontosnak gondolt újításról legyen minimum egy pozitív vélemény.
Természetesen igyekeztek az ismertebb, nagyobb oldalak írásaiból szemezgetni és az összefoglalót szerényen csak úgy vezették fel, hogy "Lássuk, mit mondanak ők a jövő okostelefonjáról". Hát, akkor lássuk!
Mashable: "Az iPhone X valami újnak a kezdete. Minden újítása egy fajta iránytűnek tekinthető a jövő iPhone-jait illetően."
BuzzFeed: "A Face ID úgy működött, ahogy ígérték: napszemüvegben, napszemüveg nélkül, felkötött vagy éppen kiengedett hajjal, éjszaka sötétben, nappal világosban."
Creative Live Blog: "Az OLED kijelző valami őrülten jó. A kontrasztja semmihez nem fogható, amit eddig láttam. A lekerekített sarkokkal rendelkező, káva nélküli megoldás pedig ütős és még kifinomultabbá teszi az eszközt. Olyan érzés, mintha magukat a fotókat és videókat, nem pedig az eszközt magát tartanám a kezemben."
The Wall Street Journal: "A Face ID biztonságos, gyors, megbízható és nagyon egyszerű használni."
CNET: "Lassan 10 órája keringek San Francisco utcáin, többnyire a Fisherman's Wharf körül és lenyűgöz, ahogy az új porté mód a mezei szelfikből igazán tisztességes és elegáns fotókat varázsolt."
The Evening Standard: "Ahogy az Apple implementálta az új kamerát, egész egyszerűen hibátlan, az új animojik pedig fantasztikusak."
TechCrunch: "Annyit mondhatok, hogy az új animojik aranyosak és viccesek. Ahogy a kamera leköveti az arcod mozgását, ahogy a modellek fizikája működik és ahogy mindezek segítségével bármikor magadra ölthetsz egy maszkot, rendkívül mulatságos."
Bár nem tudni, hogy a sajtó munkatársai mennyi időre kapták meg a tesztkészülékeket és mennyire tudtak elmélyedni benne, azt már biztosan tudjuk, hogy a YouTube-os vloggereknek nem több, mint 24 óra állt rendelkezésükre ahhoz, hogy tapasztalatot szerezzenek és anyagot készítsenek az Apple holnap megjelenő minden eddiginél drágább telefonjáról.