A Pagesről legutóbb azt írtam, hogy nekem nem lesz barátom. Helyette inkább a Worddel tartok, a Microsoft egyértelműen sokkal többet ad a felhasználóknak szövegszerkesztésben, mint amit az Apple a letisztultság érdekében megtartott.
Igazságosnak érzem tehát, hogy az Apple prezentáció-készítő programját most is a Microsoft megoldásához hasonlítsam. Így az egyensúly is beáll, hiszen a Keynote szerintem baromi jóra sikerült, és szinte minden tekintetben lenyomja a PowerPointot. De azért még maradt egy-két előny utóbbinál is.
Szerintem egy prezentáció-készítő programnak három kategóriában kell egyenként megállnia a helyét:
felhasználóbarát környezet, hogy a készítő a tartalomra koncentrálhasson, miközben hatásos és egyértelmű eszközöket kap a hallgatóság figyelmének megtartására
jól megtervezett és használható template-ek, hogy ne a nulláról kelljen szerkeszteni
a prezentáció támogatása, a tartalom hibátlan megjelenítése az egyik kijelzőn, az előadás zökkenőmentességének maximális támogatása a másikon
Az új Keynote az első kettőben biztosan javult. Egyrészt ott van az az újdonság, amit már a Pagesben is imádtam: az Inspector teljes megreformálása. Format, Animate és Setup néven kapunk három szellős, jól átlátható panelt, amikkel bármit elintézhetünk, amit csak akarunk a prezentációnkkal. Minden kéznél van, egyértelmű, mint a fakocka, és működik. Ide húzod, oda húzod, áttűnést állítasz, animációt, ha már valaha készítettél prezit bármilyen programban, tudni fogod, mit hol találsz.
De még ennél is jobb, hogy a Keynote elegáns, szép. Egy prezentáció-készítő appnál ez nagyon fontos. A Keynote-ban egyébként eddig is azt szerettem a legjobban, hogy nagyon pofás slide-okat készíthetünk vele, sőt még idáig sem kell elmenni: a legtöbbször csak azért nyitjuk meg Csabával, hogy 3D-s grafikonokat üssünk vele gyorsan össze, amiket általában a posztokba pakolunk (itt valamiért jobban esett ezekkel dolgozni, mint a régi Numbersben).
Így indult a reggel: néztem egy Manet képet (ne feszegessük, hogy miért), aminek a címe: A Folies-Bergere bárja. Ez az:
A szokásos sztori: Manet megvan, de még csak nagyjából sem tudom megtippelni, hogyan ejtsem azt, hogy Folies-Bergere. Irány a Google, beütöm a kifejezést, meg hogy prononciation, amire kétféle találat van: az elsőben ki is mondja valaki a szót, de ez a funkció nem érhető el iPhone-on, a másodikban meg angolul, fonetikusan magyarázzák el a kiejtést, ennek viszont nem sok hasznát veszem.
Még mindig ott van vészmegoldásként a kedvenc Youtube-csatornám, a PronunciationManual, ahol tévedhetetlen pontossággal mutatnak rá egy idegen szó helyes kiejtésére:
De ha mégse röhögni akarok, akkor mostanáig nem volt megoldás. Aztán reggel megvettem kábé nyolcszáz forintért a Forvót (ha tudnám, hogy kell ejteni, ragozni is tudnám), annak az oldalnak az appját, amelyik nem hajlandó iPhone-on működni, és a probléma nagyjából megoldottnak tűnik: 2,1 millió kiejtés megszámlálhatatlanul sok nyelven, igazi emberektől, nem körülbelül beszélni tudó robotoktól.
És tényleg működik.
Egyrészt már tudom, hogyan kell ejteni azt, hogy Folies-Bergere (foliberzser). Másrészt végignéztem a leggyakoribb magyar szavakat, abból is rengeteg van, és mindegyiket hibátlanul ejtik az igazi magyar hangok, szóval ezek után megbízom a többi nyelvben is.
Harmadrészt sajnos net nélkül nem működik, szóval külföldön nem megoldás, de itthon elég nagy segítség lehet.
És elég érzékeny a helyes gépelésre, Andre Gide például semmit sem mond neki, de André Gide-et már ismeri:
Disclaimer: Az Appleblog részt vesz egy Affiliate-programban, ha a posztokban elhelyezett linkekre kattintva vásárolod meg az App Store-os programokat, részesedést kapunk a vásárolt összegből. A program ára nem változik, csak jó lesz nekünk. Ha nem akarod, hogy jó legyen nekünk, írd be simán a Google-be a program nevét, és megkapod jóság nélküli App Store-os linket.
Közeleg a holnapi Nagy iPhone Bejelentés, mi pedig ahelyett, hogy a hatodszor ismételnénk meg, mi várható, inkább egy jó kis LTE méréssel köszöntük a hetet. Olyan informatívak vagyunk, hogy megzavarodtok.
Legutóbb azt néztük meg, hogyan teljesít egy iPhone 5 LTE-vel egy két éves iPhone-nal szemben. Hogy akik váltanak két év után, mire számíthatnak a hardver és a hálózat fejlesztésével.
Most ismét nekivágtunk Budapestnek és néhány vidéki helyszínnek. Ezúttal csak egy iPhone 5-tel mértünk LTE és 3G sebességet (Speedtest). A Telekom hálózatát teszteltük, hiszen a Telenor nem tette elérhetővé az Apple telefonja számára az LTE hálózatát.
Az országos LTE lefedettség így néz ki most a magentásoknál (valamivel jobb, mint áprilisban):
Így pedig Budapesten:
És a valóság is ezt igazolja, alig volt Budapesten olyan folt, ahol nem találtam LTE sávszélességet. Pedig ebben a tesztben jobban kimerészkedtem a peremre, és olyan utcákban is mértem, amik kiesnek a fősodorból.
Itt mértem (plusz vidéki városokban, amiket az alsó táblázatban találtok):
Ezeket (le-feltöltés esetében Mbps, ping esetében ms-ban értendőek az értékek):
Cím
LTE
LTE
LTE
3G
3G
3G
Le
Fel
Ping
Le
Fel
Ping
Budapest, XIV. Mexikói út
48
23
26
20
3
31
Budapest, XIV. Városliget
29
23
39
6
3
30
Budapest, VII. Keleti pu.
29
23
35
8
3
32
Budapest, VIII. Auróra utca
22
23
37
3
2
44
Budapest, VIII., 32-esek tere
20
22
30
7
3
45
Budapest, V. Szabadság híd
23
23
38
5
3
32
Budapest, XI., Fehérvári út
24
55
44
8
3
30
Budapest, XI., Bartók - Tétényi
25
23
41
12
3
48
Budapest, XI. Bikás Park
21
23
46
7
3
39
Budapest, XV., MÁV-Telep
17
23
49
8
3
49
Budapest, I. Batthyány utca
20
21
36
9
3
33
Budapest, XI. Lágymányosi híd
21
11
38
2
2
52
Budapest, XI. Etele út - Fehérvári
60
23
45
5
3
36
Budapest, XI. Etele tér
27
23
38
5
2
43
Budapest, XIII. Lehel tér
18
9
28
7
3
32
Budapest, IX. Petőfi híd
26
23
37
7
3
32
Budapest, XIII, Margitsziget
7
7
28
11
2
32
Budapest, III. Ország út
13
12
36
6
3
47
Budapest, III. Bojtár utca
17
23
37
6
3
35
Budapest, XIII. Árpád híd
18
23
46
19
2
33
Budapest, I. Clark Ádám tér
13
23
50
4
1
82
Budapest, II. Pusztaszeri út
13
18
37
6
3
51
Budapest, II. Tárogató út
20
3
37
9
2
31
Budapest, XII. Zugligeti út
14
2
39
13
2
47
Budapest, XII. Mártonhegyi út
14
2
36
10
3
45
Budapest, BAH csomópont
40
10
38
20
3
41
Budapest, I. Hegyalja út
9
2
39
4
3
43
Budapest V. Astoria
26
12
48
10
2
40
Budapest, XX. Nagykőrösi út
37
17
38
15
3
41
Budapest, IX. Népliget
14
11
37
10
3
34
Budapest, XVIII Arany János utca
48
19
35
19
3
42
Budapest, XVI. Suba utca
16
5
37
11
1
44
Budapest, XV. Szilas pihenő
19
18
54
16
3
49
Budapest, XV Nyírpalota utca
30
19
38
17
3
63
Budapest, XVI Szlovák út
26
18
40
12
3
64
Budapest, XVI Vidám vásár út
24
12
38
19
3
42
Budapest, XXII Anna utca
34
18
31
17
3
40
Budapest, XI Balatoni út
16
16
37
11
3
53
Budapest XII Déli pu.
27
21
39
21
3
70
Budapest, XIV. Őrs Vezér tere
66
18
37
4
3
50
Budapest, XIV. Fogarasi út
12
12
37
8
3
61
ÁTLAG
24
17
38
10
3
44
MIN
7
2
28
2
1
30
MAX
66
55
54
21
3
82
Kistarcsa
16
8
40
8
3
32
Gyál
43
15
38
6
1
41
Ecser, M0
20
12
40
12
3
31
Szentendre
42
24
39
21
3
43
Dömsöd
31
22
36
13
3
44
Győr
25
21
43
7
2
50
Debrecen
18
8
48
5
1
47
Szigetszentmiklós, Üdülő sor
25
19
35
4
3
72
Budapesti grafikon:
Az átlagos LTE letöltési sebesség Budapesten most alacsonyabb (24 Mbps) lett, mint a legutóbbi mérésnél (30,8 Mbps), ez a néhány alacsonyabb értéknek köszönhető - volt, ahol 7 Mbps volt csak az eredmény. Bemerészkedtem tehát a bugyrokba is. Mégis azt lehet mondani, hogy a fővárosban átlag 2,5-szer gyorsabban jönnek a bitek az LTE hálózaton a 3G-hez képest ugyanazon az eszközön, míg a feltöltés majdnem hatszor olyan gyors. A pingben furcsa módon nincs ekkora különbség, sok helyen a 3G hálózaton is kapunk olyan értéket, mint az LTE-n, igaz, előbbinél előfordulnak súlyos 70-80 körüli értékek is. Ami azért számít.
A legnagyobb letöltés egyébként 66 Mbps volt az LTE hálózaton, ehhez az Őrs Vezér térre kell menni.
Itt tartunk tehát ma Magyarországon. Továbbra sem adjuk fel, folyamatosan teszteljük a hálózatot, és jelentünk.
Januárban vettünk laptopot Évinek. Sokat válogattunk, végül kiválasztottunk az Asus "MacBook Air"-jét. Így fél év elteltével levonom a konklúziót.
Szóval a döntés nem volt könnyű. Átbeszéltük a szempontokat, és az alábbi preferenciák jöttek elő (legfelül a legfontosabb szempont, legalul a kevésbé, ami nem szerepel a listán, az nem szempont).
Strapabíró, jó minőségű ház SSD USB 3 Minimum Core i5, órajel nem számít legyen könnyű, hordozható legalább 5-6 órát bírja az akksi Windows 7-et adjanak hozzá Nézzen ki jól "ja, és nem lehet Samsung, és Apple is csak a legvégső esetben." "Az Asust meg szeretem, mindig is Asusom volt".
Nézegettem mindent, végül úgy döntöttünk, a preferenciáknak egyértelműen az ultrabookok feleltek meg - ehhez el kellett engedni az eleinte listán szereplő beépített DVD-írót. Esélyes volt a Zenbook-sorozat, az Acer Aspire Timeline Ultra, a Samsung Series 9, a MacBook Air.
Amin csodálkoztam, hogy nincs nagy választék a fenti kritériumokra, alig találni minőségi laptopot, alig néhány terméknél éreztem azt, hogy a gyártó érti azt a nyilvánvaló vásárlói hozzáállást, ami a korszerű belsőt (itt leginkább az SSD volt szűk keresztmetszet a fenti szempontok közül) egy pofás, könnyű, masszív és szép házban adja elénk, amit látott egy rendes tervezőmérnök is, mielőtt elkezdték gyártani.
A MacBook Air is esélyes volt, de végül kábé 40 ezer forint (plusz egy Windows 7 licenc, az OS X értékét nem volt hajlandó beszámítani az összehasonlításban Évi, hiszen nem akarta használni) meggyőzött minket, hogy az Asus UX31A R5006V, Core i5-ös procival a jó választás. Gyorsan elvittük szerintem az országban megtalálható utolsó darabot a Win7-szériából, hiszen pont ekkor tolták be a polcokra a Windows 8-as modelleket, ami durva drágulást hozott. Az újabb Asus UX31A modellért, a R4005H-ért például 60 ezer forinttal többet kellett volna fizetni csak azért, mert az új operációs rendszert adják hozzá, és mert 1920x1080 a felbontása az 1600x900 helyett. Kösz, de kösz nem.
(Azóta visszavettek az arcból, mostanában néztem, leesett az ár ugyanarra a szintre, mint amiért mi vettük az előző generációt)
Az UX31A gyakorlatilag egy MacBook Air, kis különbségekkel, és egy naggyal: az operációs rendszerrel. A súlya, a mérete szinte ugyanaz, mint az akkori Airnek. Szép, unibody házat terveztek rá, körkörös csiszolás és a visszafogott, mély tónusú színek meg kifejezetten jól állnak a gépnek. Jó minőségű a billentyűzet is, szép a háttérvilágítása. Az akksi is jól bírja. Ami nagyon tetszett, hogy egy rejtett partíción előre feltették a Windows telepítőjét, plusz a drivereket. Ez utóbbi nem csak azt jelenti, hogy valami alap cuccokat kapunk: az Asus a kétujjas görgetést, zoomolást is elleste az Apple-től, az F-gombsorral pedig állíthatjuk a fényerőt, hangerőt - hasonlóan a Machez, csak itt egy béna function-gombbal.
Az Asus Air-je tehát valamiben jobb, valamiben rosszabb, mint az Apple megoldása, de a legtöbb dologban megegyeznek, vagy legalábbis nincs számottevő különbség. Lássuk az első két kategóriát.
Az Asus hátrányai az Airhez képest
- A kétujjas görgetés nem használható. Ugyan elvileg tudja a gép más gesztusokkal együtt, és ezek jobban is működnek, mint a legtöbb hasonló vason, mégsem mennek hibátlanul. Néha nagyon meglódul a görgetés, néha nem csinál semmit. Megbízhatatlan, így aztán Évi nem is használja, amúgy is egerezik. A Windows drivert is lehet okolni, az operációs rendszerre is lehet mutogatni, a felhasználónak azonban ez mindegy: egyszerűen ezt a funkciót még egyetlen gépen sem láttam olyan magától értetődően és ergonomikusan működni, mint egy Macen. Ez van.
- A töltő csatlakozója műanyag, nehezen kihúzható. Nem az Apple mágneses megoldását akarom ide is betolni, de legalább egy kis eleganciát kellene tartani itt is.
- A hangfal jobban szól az Air-en, de az Asuson sem rossz. Kicsit tompa.
- Nem tűnik fontosnak, pedig az: a szerviz. A gépet vissza kellett vinni az első héten, mert kiderült, hogy hibás az akkumulátor, nem tölt. És higgyétek el, nagyon nem mindegy, hogy azt a kiszolgálást kapod-e ilyenkor, mint egy Apple APR-ben, vagy egy külső céghez kell beadnod a gépedet, ahol flegma, seggvakaró ember veszi át, vonogatja a vállát, miközben a raktárban hallod, ahogy egymásra dobálják a dobozokat. Végül az akksit kicserélték, azóta minden rendben.
Az Asus előnyei az Airhez képest
- Nagyobb a kijelző felbontása. Mi 1600x900-as kijelzővel vettük a laptopot (ez csak szélesebb az Airhez képest), az újak már 1920x1080-nal jönnek. A 13-as MacBook Air 1440 x 900-at tud. Tegyük hozzá, hogy az Asusnak a felbontás finomhangolásához nincs olyan szoftveres támogatása, mint a Retina MacBookoknak, ami azért már hasznos lenne, hogy olvashatóak maradjanak a szövegek.
- A processzor nagyobb órajelű.
- HDMI port is található a gépen.
- Olcsóbb. Mi 320 ezer forintért vettük az Asust, most az utódját már 310 ezer körüli összegért meg lehet kapni. Az Air januárban még drágább volt, jelenleg 328 ezer forintba kerül. Látható, hogy akkoriban még 40 ezer forint volt az Asus előnye, most már alig van különbség az árban, konklúzió: ha minőséget akarsz, meg a poszt elején felsorolt kritériumokat, ki kell fizetni ezt az összeget. Akár almalogó van rajta, akár Asus, Samsung, bármi. Nincsenek csodák.
Összességében: Évinek nagyon tetszik a laptop. A kompromisszumokat nem érzi annak, mert nem használt még huzamosabb ideig Apple-t. Igaz, az előnyöket sem élvezi igazán, mert sem a gyorsabb processzort, sem a HDMI-t nem használja. Nem szívesen vett volna Macet, mert valamiért irtózik az OS X-től, ráadásul sok informatikussal beszél nap mint nap, akik nyomták neki az ellenkampányt: az Apple a hülyéknek való. Ennek ellenére ha mondjuk márciusban, a MacBook Air jóárasítása után vettük volna az Asust, rábeszéltem volna Évit az Airre, akár Windows 7-tel is.
update: "azt csak hiszed édesem!" - írta Évi, miután elolvasta a posztot, annak is az utolsó mondatát.
Végeztünk egy tesztet, amitől a hozzám hasonló chartfanatikusok erős izgalmi állapotba kerülnek.
A két tesztelt gép: a most bemutatott Airből a legerősebb, 1,7 gigahertzes Core i7-es processzorral és 8 gigabájt memóriával szerelt verziója, és az aktuálisan legerősebb 13 colos MacBook Pro, a 2,9 gigahertzes Core i7-es processzorral és szintén 8 gigabájt memóriával. Elsőre azt gondolnánk, hogy a Pro a nagyobb órajel miatt simán lenyomja az Airt, amiben viszont már az új, Haswell processzor dolgozik, a küzdelem tehát korántsem lefutott.
Az Air 11 colos, a Pro 13 colos, de ennek a teljesítményre nézve nincs jelentősége. Az Air ezzel a felszereltséggel 450 ezer forintba kerül, a Pro 470 ezerbe (13 colos kiépítéssel 490 ezer lenne az Air, 13 colos Próból meg egy erősebb verzió van, a retinás modell, amibe 3 gigahertzes csipet is tudunk konfigurálni, de az csak kábé hibahatáron belül gyorsabb, mint a 2,9-es, és 590 ezer forintba kerül).
Lássuk a legegyszerűbb tesztet, ez a Geekbench. Jól látható, hogy az új Air lemaradása nem jelentős az aktuális csúcs 13-as Próhoz képest:
Ugyanez a helyzet, ha a Cinebench OpenGL-tesztjét futtatjuk, ami lehetne akár csalódás is, hiszen az új Airben már a HD5000-es GT3-as grafikus gyorsító dolgozik, míg a Próban még a HD4000-es. Mindenesetre nem lett lassabb a cucc:
A processzor természetesen gyengébb, de messze nem annyival, amennyi az órajelből következne:
A szintetikus tesztek után elindítottuk a Final Cut Pro X-et, és elkezdtük azzal kínozni a gépeket. Fogtunk egy 15 másodperces, 1080p-s, erősen remegő videót, és adtunk neki egy kis stabilizációt, meg rolling shuttert. Ahogy az a grafikonból is látszik, nagy különbség nincs még egy ilyen profi alkalmazásnál se:
Akkor se vérzett el az Air, amikor egy kis keyer effektet nyomtunk a videóra: van különbség, érezhető is, de tartja a lépést a kis gép:
Az exportnál viszont már nagyon elvérzett a csúcs-Air:
Röviden összefoglalva az 1,7 gigahertzes processzorral szerelt Air simán versenyképes az aktuálisan legerősebb Próval. Persze lassabb annál, de ha valakinek sokat számít a súly és a méret, úgy válthat át az új modellre, hogy nem kell drasztikus teljesítménycsökkenéssel számolnia: a legtöbb processzor-, és gpu-központú feladatnál az Air érzetre kábé ugyanazt hozza, mint nagyobb testvére, miközben sokkal tovább bírja egy feltöltéssel, és az ssd miatt az általános sebességérzet még jóval nagyobb is.
Szóval amit a tesztvideónkban állítottunk, továbbra is áll, az Air a hétköznapi feladatokra az egyik legjobb gép a piacon, annyi kiegészítéssel, hogy aki profi munkát végez, annak is csak közepes kompromisszumokat kell kötnie, ha a kisebb gépre váltana:
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.