Ez az iPad olyan friss, hogy még meleg. Alig három napja kezdték el a forgalmazását, ráadásul a kezemben tartott darabnak története van, hiszen Handrás majdnem 24 órát állt érte sorba. Az elsők közt távozott a 5th Avenue-n található Apple Store-ból, ami előtt addigra már összegyűltek a legfontosabb lapok tudósítói, a villanó vakuknak hála kicsit a történelem része is lett tehát a készülék: a tesztelt iPad dobozát olyan lapokban láthattuk viszont, mint az Engadget.
Most meg itt van a kezemben a budapesti Ráday utcában a hálószobámban, és határtalan örömmel nyomkodom. Amint ugyanis kicsomagoltam, világossá vált számomra, hogy az iPad valami újnak a kezdete. Egy percig sem gondoltam, hogy maga a termék nélkülözhetetlen lenne az életemben, de azt tudtam, hogy a számítástechnika általa elindulhat végre azon az úton, amin a felnőtt elektronikai berendezések már évtizedek óta járnak. Az egyértelmű, minimális tudást igénylő, maximális kényelmet ígérő termékek útján.
Mert gondoljunk csak egy asztali számítógépre: legyen rajta Windows, Linux vagy Mac OS X, biztosan ismerünk egy rakás olyan embert, akiknek még a legegyszerűbb műveletek végrehajtása is problémát jelent. Túl sok a lehetőség, így megoldásból is túl sok akad, szemben például a tévével, ahol a kettes gomb minden körülmények közt a kettes csatornát hozza be.
Ugyanez a helyzet az iPaddel: egyértelmű, átlátható, félreérthetetlen, mert tényleg csak annyit tud, amennyire az átlagfelhasználónak szüksége van, nekik viszont méretre szabott, tökéletes választás.
A GUI mindenesetre őket segíti: az Apple-nél már a nyolcvanas évek óta dolgoztak egy olyan felhasználói felületen, ami jóval kényelmesebb, használhatóbb a maiaknál. A projekten dolgozó urat Jef Raskinnak hívták. Egy különleges interfész létrehozása volt az álma, amit olyan egyszerű használni, hogy a júzernek fel sem tűnik a tanulás folyamata. Hasonlítson egy kenyérpirítóra, mondta, amin pont ott vannak a gombok, ahol azoknak lenniük kell.
Úgy tűnik, három évtizeddel később az iPaddel vált teljessé az öreg koncepciója, most jutott el abba az állapotba a pc, amilyennek szerinte mindig is lennie kellett volna. Raskin már nem élhette meg az álma valóra válását, nekünk viszont itt van az iPad, ideje letesztelni, hogy igaza volt-e az öregnek, vagy hatalmasat tévedett.
Röviden: Raskin zseni volt.
De koncentráljunk a konkrétumokra, miközben próbáljuk mellőzni azokat az információkat, amiket eddig is tudtunk. Pár sorban azért foglaljuk össze ezeket: nincs rajta Flash, nincs multitask a külső programoknak, nincs kamera, nincs usb-kapu, a hardver ugyanaz, mint az iPhone 3GS-nél. A hiányosságok listáját még lehetne bővíteni, ahogy arról is írhatnánk oldalakon át, hogy miként lehet használni a különféle funkciókat, alkalmazásokat. Mivel azonban Kaprinay Zoltánnak hála, aki a ti kérdéseitek alapján már New Yorkban tesztelte az iPadet, szinte minden gyakorlati jellegű kérdésre tudjuk a választ, én inkább arról beszélnék, milyen érzés használni a készüléket.
Összefoglalva csodás. Amíg ki nem próbáltam, bőven voltak kétségeim, hogy kell-e nekem egyáltalán az iPad, mostanra ennek a kétségnek nyoma sincs. Kipróbáltam, és kell. Nem biztos, hogy ebben a hónapban, az sem biztos, hogy az első generációból, de biztos vagyok benne, hogy záros határidőn belül veszek magamnak egyet. Elmondom azt is, hogy miért.
Pár hete volt egy bejegyzésem Facebookon, ami arról szólt, hogy nagyon vágyom egy iPadre, és ha a próba alatt kiderül, hogy szükségem is van rá, veszek magamnak egyet. Ha nem, akkor nem.
A próba alatt a következő derült ki: szükségem van rá, sőt, mindig is szükségem volt rá, amióta számítógépet akartam vásárolni magamnak. Amikor ugyanis számítógépet akartam, valójában az iPadre volt szükségem.
Nem akarom ezt túlbonyolítani, inkább csak röviden, összefoglaló jelleggel megírom, mire gondolok: amikor számítógépről beszélünk, a többségünk böngészésről, levelezésről, kép és videónézegetésről, zenehallgatásról beszél. Ezek azok a funkciók, amikben egy Mac többet ad, több kényelmet, mint egy pc. Az iPad ezeken a területeken viszont egész egyszerűen verhetetlen, a felsorolt tevékenységeket ugyanis egészen új dimenzióba helyezi át. Lehet, hogy csak egy felnagyított iPod touchról van szó, de a tíz colnak köszönhetően már számítógépszámba vesszük a készüléket, el tudjuk képzelni, hogy lecseréljük rá a desktopot, vagy a laptopot.
Végeztem egy kísérletet: odaadtam Dórának egy órára, hogy játsszon vele. Ő volt az átlagfelhasználó, és arra voltam kíváncsi, hogy lesz-e, amit hiányol belőle. Kipróbálta és nem volt. Pedig a Mackel kapcsolatban voltak előítéletei, Windowshoz szokott, és sosem dolgozott annyit a MacBookkal, hogy megszokja azt, az iPadre viszont egy pillanat alatt rákattant, és alig akarta kiengedni a kezéből.
Hogy pár konkrétumot is mondjak: a kijelző tökéletes, bár könyvolvasásra szerintem továbbra sem alkalmas, legfeljebb novellákat lehet végiglapozni rajta. Melegedésről egyáltalán nem beszélhetünk, és mivel nincs ami fogyasszon, tehát nincs, ami fűtsön, DÖBBENETESEN sokáig bírja az akkumulátor. Handrástól hét órája hoztam el a készüléket, azóta nyomogatjuk, játszunk vele, netezünk, megteszünk vele mindent, amit csak el lehet képzelni maximumra tekert fényerő mellett, és most 51 százalékon tart az akkumulátor.
Mivel az iPad mellett itt van a MacBook Próm is, össze tudom hasonlítani a kettőt, és hát nem meglepő módon a laptophoz képest azért lemaradásban van a tablet. Például a gép már régen rácsatlakozott a wifihálózatra, amikor az iPad még mindig gyengének vette (az egyébként lopott) jelet. A MacBook képernyőjének fényereje valamivel nagyobb, a fehér fehérebb, de ezt tényleg csak egymás mellé pakolva látszik, önmagában hibátlan alkotásnak tűnik a tablet.
A konkrétumokon túl azonban sokkal fontosabbnak gondolom azt az érzést, ami átjár (mint az ERŐ) a tábla nyomogatása közben. Folyton azon jár az eszem, hogy ez a jövő. Hogy pár éven belül egészen más lesz a pc-s piac, mint amilyennek megismertük, és a változást az iPad indítja most el. Hogy ezzel a készülékkel viszonylag olcsón juthatnak olyan számítógéphez az emberek, amivel szinte minden fontos, hétköznap felmerülő feladatot, szórakozást ki lehet pipálni úgy, hogy közben elképesztő minőségérzet kíséri minden mozdulatunkat.
Netbook? Hahaha. Az nem forradalom volt, csak egy kellemetlen zsákutca, egy kitörési próbálkozás, csak a rossz irányba. Ha az ember tényleg az otthoni gép és a laptop mellé akar valamit venni, az az iPad lesz, és nem egy gyenge minőségű, bár mindenre, de mindenre csak szomorkásan használható gép.
Sőt, tovább megyek: szerintem a tömegek, azok, akiknek a számítógép nem munkaeszköz, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az a multitask, vagy a tethering, az iPad, és az ő leszármazottai lesznek az elsődleges kapuk az informatika világába, és csak kiegészítő célzattal vesznek majd mellé egy minden feladatra alkalmas pc-t vagy Macet. Pont, mint egy utánfutót az autójukhoz. De a számítógép az lesz, amit most az iPad tanított meg nekünk.
Pénteken jelent meg a blogon az a post, amiben felajánlottuk, hogy az elsők közt tesztelhetitek az iPadet. Nem közvetlenül persze, hiszen jelenleg még valószínűleg egyetlen példány sincs az országban, de egy helyszínen tartózkodó profi vállalta, hogy kipróbál mindent a készülékkel, amit kérünk tőle.
Ez a profi Kaprinay Zoltán, aki jelenleg az Aloha Informatikai Kft. vezetésével és saját online tanácsadócégével, az ipsilonnal foglalkozik, szabadidejében meg blogot ír, és kávét meg forró teát visz a 5th Avenue-n fagyoskodó Handrásnak.
Zoltán a kényelmesebb utat választotta, sorbanállás helyett házhoz rendelte a kütyüt, majd a kanapén hátradőlve kipróbálta azt. Több órányi tesztelés után végül három videóban válaszolt azokra a kérdésekre, amiket feltettetek neki. Vannak szöveges válaszok is, ezeket már az iPadről írta, úgyhogy most dőljetek hátra, és nézzétek meg, olvassátok el a tesztet, amit a webkettő csodájának hála részben ti készítettetek.
Zoltánnak meg köszönjük a lehetőséget, szuper ez a kontinenseken átívelő teszt.
1. Mennyire melegszik huzamosabb használat után? Az iPhone néha eléggé tud.
Nem tudom miert, de egyaltalan nem melegszik az iPad, de meg csak nem is langyos.
2. Én az iworkre lennék kiváncsi, pl. videóban felgyorsítva ahogy megírtok egy cikket appleblogra, vagy hasonló...
Ez tobbe-kevesbe benne van az elso videoban.
3. Ékezetes betűk vannak?
Reszben vannak. ö, ü, ó, ú, í, á van, de hosszu ö es ü nincs. Az ekezetes betuk irasa ugyanannyira korulmenyes mint az iPhone-on. Viszont a bilentyuzes sokkal kenyelmesebb es egyszerubb.
4. Milyen a beépített hangszóró minősége?
Nagyon jol szol, hangos, eros, siman lehet vele filmet nezni, zenet hallgatni.
5. - Tud esetleg olyat, hogy saját dokumentumokat az iBookban megjelenítse, vagy erre csak az iWork képes? Jó lenne könyvként olvasni a jegyzeteket.
Az iBook-ba csak az AppStore-bol lehet konyveket betolteni, azaz az Apple-tol megszokott zart rendszer van itt is.
6. Engem az erdekelne, hogy kezeli-e (nativan) az Office doksikat? Pl. egy .pptx-et meg lehet-e nyitni, azon prezentalni, excel-t szerkeszteni?
Igen, ezt mind lehet, ezt lathatod az elso videoban is. A Pages-szel kapcsolatban majd fogsz latni egy velt hibat amit talaltam, de mar rajottem, hogy nem hiba. Egyszeruen csak nem latszik a Pages management felulete ha fektetve hasznaljuk az iPad-et. De amint landscapebe forditod, elojon.
7. -tegyél rá kérlek pár iPhone/Touch app-et (New York Times, Facebook, Time, Weather Chanel stb.), és teszteld le a teljes képernyős felbontás minőségét. Hogy futnak ipadre nagyítva? (láthatóan pixeles-e a kép, ilyesmi).
Ez is fenn van a vidon, talan a 2. reszben.
8. Ha van rá lehetőség, napfényben is használd, és számolj be a kijelző láthatóságáról!
A kijelzo teljesen jol hasznalhato es lathato a szabadban, napsutes mellett is. Nagyon kontrasztos a kijelzo, elesek a vonalak, erosek a szinek. Az egyetlen gondot talan az ujjlenyomatok jelentik a napfenyben. Erdekes modon az Apple eppen az iPadhez nem adott torlokendot (macbookhoz, Iphone-hoz ad), pedig ehhez kellene csak igazan.
9. Olvass kérlek index-et, nyiss meg cikket, ezt a blogot is, majd írj hozzászólást ehhez a bloghoz, lehetőleg legalább 5 mondatosat, ékezetesen.
Az elso es a masodik videon lathato az Index bongeszese. Mivel az egyik kezemmel tartottam az Iphone-t amivel kameraztam, nem vagtam bele a kommentirasba, de ezeket a valaszokat most egy karosszekben ulve az olemben levo iPad-be irom. Az ekezetes betuket egyelore felejtsuk el.
10. egy 720p video lejátszása (amit Kaprinay kollega tesz rá, nem preinstalled amit 100000 apple alkalmazott optimalizált az ipadra 5 évig).
Ez talan a 3. videoban lathato. Nagyon jo minosegben adja vissza az Iphone-nal forgatott videokat az iPad, az optimalizalt film (ld. ToyStory) meg dobbenetesen szep. Tenyleg nagyon.
11. Hogyan lehet az iPad-re dokumentumokat számítógéphez csatlakoztatva felrakni? Nem e-mail csatolmányként, iDisc... Olvastam, hogy az "áthúzott" file-ok importálásához felajánlja a megnyitására alkalmas programot .cbr-t a képregényeket kezelő programba lehet importálni, Pages-be doc, docx, pages.... Hogyan működik ez? iTunes-on keresztül vagy Finder-ben?
Itunes-on keresztul. Az App ful alatt van egy uj resz: File Sharing (screenshot mellekelve), ide kerul minden olyan szoftver, amelyhez tudsz fajlt feltolteni szamitogeprol.
12. Importálj kérlek a kamerádból, vagy kártyáról fotót, hogy bemutathasd az iPad képkezelő alkalmazásait.
Egy kepkezelo alkalmazas van amit mar ronggya promoztak, de a videon azert lathato. Egyebkent default beallitasban az iPad screensaverkent lejatssza a feltoltott fotokat, persze a Setup-ban ez atallithato.
13. Ha a teszter használ rendszeresen iWorksöt, akkor azokhoz viszonyítva mennyire érződik butának az iPad verzió első nekifutásra?
Uj dokumentumok keszitesere nagyon jo a harom iWorks alkalmazas iPad verzioja. Viszont kevesebb effektet, funkciot tud, ami csak azert kellemetlen, mert a mar kesz anyagokat nem feltetlenul jol mutatja meg. Nem ertem peldaul, hogy miert nem ismeri egyik alkalmazas sem a 3D-s grafikakat, vagy miert nem tudja az iPades Keynote lejatszani a Mac-es Keynote osszes effektjet. Az elso videoban mindezekrol bovebb infot kapsz.
Legalábbis a háromból egy tesztprogram szignifikáns előnyt mutat a 10.6.2-eshez képest. Telepítés előtt és után is lefuttattam ugyanazokat a programokat, majd összehasonlítottam az eredményeket.
Jól látható, hogy Cinebench alatt nem kimutatható a változás, bár az OpenGL-teljesítmény javult valamelyest:
A Geekbench sem mutat hibahatárnál nagyobb különbséget:
Az Xbench viszont elkezdett úgy viselkedni, mint a gimnazista fiú az első dugás után: felpörgött, vihogott, heherészett, majd kiköpött egy 90 százalékkal jobb teszteredményt.
Az eredmények első oldalán még csak annyi látszik, hogy az összpontszám jelentősen nőtt, kibontva az eredményt viszont nincs különbség:
A második oldalra görgetve viszont azt látjuk, hogy a lemezsebesség jelentősen megugrott, az OpenGL-teljesítmény meg hasonlóan óriási változáson esett át.
Lehet, hogy csak pillanatnyi megingásról van szó, de végül is ez egybe vág az ígéretekkel: a 10.6.3-as azt állította, hogy ad egy löketet az OpenGL-nek, és a jelek szerint ezt a fenyegetést be is váltotta az update. Ráadásul még stabil is. Tessék telepíteni!
Ha emlékeztek még, volt az a teszt, amikor a különböző okostelefonok érintőképernyőjének pontosságát mérték úgy, hogy rajzolóprogrammal vonalakat húzogattak a kijelzőre először erősen, majd gyengén. A kirajzolt vonalakból következtettek arra, hogy mennyire tudja a telefon, hol is van az ujjunk, vagy van-e egyáltalán.
Jöttek a többnyire jogos ellenérvek, például hogy nem egyezik a kijelzők felbontása, és többen feltételezték, hogy nem éppen tudományos hozzáállás egyenes vonalat húzni emberi ujjal, három kávé és két cigi után.
A MOTO Developmentes srácok ez utóbbira reagáltak a legújabb videójukkal, amiben egy robotra bízzák az egyenes vonalú egyenletes mozgásokat, valamint az erős és gyenge nyomást is Newtonban adták meg.
Az újított teszten ismét az iPhone emelkedett ki, legborzasztóbb eredményt a Motorola Droid hozta, ami még erősebb nyomásnál is elveszti a képet. A Palm Pre és a Blackberry a gyengébb nyomásnál bizonytalanodott el, van-e ujj a kijelzőjén, a HTC pedig permanensen képes volt ökörhugyozásszerű vonalakat összehozni.
Pénteken jelent meg az új, 27 colos, Core i7-es processzorral szerelt, XMS-től kapott iMacről egy post az Appleblogon, amiben leírtam, hogy a gép nagyon izmos, óriási, de kevés esélyt láttam arra, hogy egyszerű felhasználóként ki tudnám használni a gépben rejlő erőt. Készítettem néhány tesztet is, grafikont azonban nem dobtam a cikkbe, amit most pótlok. Két program eredményeit közlöm, a Cinebench-ét és a Geekbenchét, viszont négy gép adta a mintát, szóval szépen össze lehet hasonlítani az Apple aktuális termékkínálatát.
A hierarchiában legalul a 2,53-as MacBook Próm helyezkedik el, aztán jön a 3,06-os processzorral szerelt iMac, majd az új, 27 colos gép, végül a két darab négymagos Xeonnal nagyképűsködő Mac Pro.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.