Úgy tűnik, egyre többen ugranak rá az Apple-re, először az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma fenyegette, fenyegeti antitröszt perrel a cupertinóiakat az és nagy kiadókat az ebookok kereskedelmével kapcsolatban. Egy nappal később pedig az ausztrál fogyasztóvédelem is figyelmeztette a kereskedőket az árak meghatározásával összefüggésben.
Gyorsan vegyük végig, miről szól a történet. Kezdetben az Amazon uralta a könyvpiacot. Az Amazon árképzése hasonló, mint az Apple-é az iTunes zeneboltjában: olcsón, fix áron adni egy-egy tételt. Ez a gyakorlatban 9,99 dollárt jelentett, sok esetben önköltség alatt, és ez a kiadókat bosszantotta. Így ugyanis nem lehetett eladni a keménykötéses könyveket 28 dollárért.
Aztán jött az Apple, aki azt mondta: nálunk a kiadók határozhatják meg az árakat, mi ebből levesszük a 30 százalékot, és kész. Ez a zenebolthoz képest ellentétes álláspont volt, Jobs ezt elismerte, viszont azt is tudta, hogy ez a lépés felforgatja a piacot. Hiába kerültek ugyanis így többe, sokszor kétszer annyiba a könyvek az iBookstore-ban az Amazonhoz képest, a kiadók elkezdték visszatartani a könyveiket az Amazontól, amíg ők is meg nem adták ugyanazokat a feltételeket, mint az Apple.
Nem ismerem a bírósági beadványt, de a történet nyilván erről szól. Arról, hogy ez a fajta ármeghatározás, amivel végül a fogyasztók járnak rosszul, olyan tevékenység-e, ami a trösztellenes törvényekbe ütközik. Az Apple pedig nyilván azzal védekezik, hogy a kiadók számára a korábbi állapot nem volt fenntartható, az Amazon volt az, aki monopol helyzetet kezdett kialakítani. Korábban már elhangzott, hogy a kiadók már az Apple színre lépése előtt elkezdtek visszatartani könyveket az Amazontól, kezdett kiborulni a bili. Az Apple pedig ezt a hullámot lovagolta meg.
A hírek szerint azóta az amerikai hatóság három nagy kiadóval már peren kívül megegyezett, de az Apple, a MacMillan és a Penguin tartja magát. A MacMillan vezetője elmondta a véleményét, szerinte egy ilyen megegyezés csak az Amazon korábbi monopol helyzetét állítaná vissza. "Nehéz megegyezni peren kívül, ha tudod, nem tettél semmi rosszat" - tette hozzá.
A 83 éves Evelyn Paswall mit sem sejtve sétálgatott a Long Island-i Manhassett utcáin, amikor úgy döntött, hogy benéz abba a furcsa, minimalista, az utcafront felé teljesen nyitott üzletbe, amiben almalogós izéket árulnak.
Pechére az üzlet egyáltalán nem volt nyitott az utcafront felé, ellenben hatalmas üveglapok választották el tőle, ahogy azt Steve Jobs a 2000-es évek elején megálmodta.
Evelyn elmondta, hogy a rendszeresen tisztított kirakat eltörte a 83 év alatt többé-kevésbé eredeti formában megőrzött orrát, amiért az Apple-nek fizetnie kell: 75 ezer dollárt az orvosi ellátásért, és egymilliót csak úgy.
Egyébként nem ez az első eset, hogy valaki nekimegy egy Apple Store üvegfalának. 2010. márciusában már történt egy vicces eset, amikor egy fickó a kirakaton át akart távozni, de végül lepattant róla:
Az Apple egyébként tud a problémáról, hogy megelőzze a hasonló eseteket, egy ideje már fehér cetliket ragaszt a kirakatokra, ám Evelyn ügyvédje szerint a mostani baleset is azt bizonyítja, hogy a jelzés nem elégséges.
Az Apple ma bejelentette, hogy a jogi csatározásnak újabb áldozata van Németországban: a cupertinóiak kénytelenek voltak a Motorola nyomására leállítani az iCloud összes push szolgáltatását az országban. Paff.
A leveleket a felhasználók vagy a weboldalon keresztül, vagy az iOS-eszköz átállításával érhetik el - kikapcsolva a push funkciót. A hatás utóbbi esetben annyi lesz, hogy nem azonnal jelennek meg a beérkező levelek, hanem amikor a szerverről lekéri azokat a kliens. A korlátozás csak a mobileszközökre vonatkozik, a Maceket nem érinti a határozat. A még futó MobileMe-előfizetők esetében állítólag a naptár és a kontaktok szinkronizálását is kikapcsolták.
A Motorola 2011 áprilisában támadta meg az Apple-t a mannheimi bíróságon, februárban pedig a bíró megadta a Motorolának a lehetőséget, hogy 100 millió euró letétele mellett letilthatja a kérdéses szabadalommal összefüggő Apple-tevékenységeket. Úgy tűnik, ez meg is történt. Ha a legfelsőbb bíróságon végül kiderül, hogy az Apple mégsem sértett szabadalmat, vagy megfelelően járt el, ebből a pénzből kell kifizetni a cég kárát.
Az Apple természetesen fellebbezett, meglátjuk, mi lesz a történet vége. Viszont a német Apple-felhasználók többet szívnak mostanában, mint egy két hetes reggae-fesztivál összes résztvevője együttvéve.
Németországban úgy számolgatják a szabadalmi perek eredményeit, mint a stadionban a gólokat. Ezek alapján a Motorola gyors 2:0-ás elhúzása után az Apple szépített, Mannheimben kivédte a kapura lövést. Ebben a játszmában pedig ezt akár tekinthetjük gólnak is.
Korábban egy GPRS-szabvánnyal, majd egy push-szolgáltatással kapcsolatos ügyben nyert a Motorola, most pedig egy ilyen szép nevű szabadalom iránti igényt utasítottak el:
Code and System for Generating a Complex Pseudonoise Sequence for Processing a Code Division Multiple Access [CDMA] Signal.
A bíróság szerint ebben az ügyben nincs szó szabadalomsértésről. A Motorola tovább gyakorolhat nyomást az Apple-re a másik két ügy kapcsán, esetleg megpróbálhat további betiltásokat eszközölni a német Apple-felhasználók nagy örömére.
Meg több más céggel is, ha igaz. A héten tárgyalják a régóta húzódó ügyet, most viszont nyilvánosságra került a vádirat egy része. Ezek szerint az Apple, a Google, az Adobe, az Intuit, a Pixar, a Lucasfilm és az Intel között volt egy szóbeli megállapodás, egy "management agreement": nem vadásznak egymás dolgozóira. Nem ajánlanak fel nekik nagyobb fizetést, hogy átcsábítsák őket a másikhoz, hagyják a kiképzett munkaerőt békében dolgozni.
A dokumentumban bizonyítékokat sorolnak fel. A Pixar egy 2007-es belső levelében például azt írták, a Lucasfilmhez hasonló megállapodást követnek az Apple-lel is. A Palm vezérének egy levelét is elcsípték, amit Steve Jobsnak írt, és amiben felhívja a figyelmét: a gyakorlat, hogy egyik cég sem alkalmazza a másik dolgozóját, nemcsak helytelen, de valószínűleg illegális is. Az Adobe vezére is továbbított egy emailt Jobsnak, amiben megerősíti, nem vadásznak Apple-dolgozókra, ha ők is tartják magukat ehhez.
Talán Magyarországról nézve ez a felfogás, a dolgozók megtartása mindenáron még szimpatikusnak is tűnhet, valójában a dolog komoly aggályokat vet fel. Az a munkaerő, akiért nem harcolhatnak a cégek, sem bérszintben, sem pozícióban nem tudja elérni azt a magasságot, amit szabad verseny esetén. Nem számíthat jobb munkára más cégeknél, de a saját portáján sem büszkélkedhet el vele: olyan értékes, hogy megkörnyékezték máshonnan, de nemet mond, ha.
Úgy tűnik, amennyiben az ügy bebizonyosodik, a 2006-tól a per 2010-es kezdetéig ott dolgozó alkalmazottaknak kártérítést kell fizetni a cégeknek, amiért megnyirbálták a lehetőségeiket a munkaerőpiacon a verseny korlátozásával.
Kíváncsian várjuk az ítéletet. Mondjuk az még odébb lesz.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
