Több mint fél éve vásároltam magamnak egy D-link IP kamerát, pontosan a DCS-8200LH fantázianevű gépet. Eléggé féltem ettől, mert korábban több IP kamerát próbáltam az ennél magasabb árfekvésben, de mindegyiknek volt valami idegesítő tulajdonsága: leálltak, a szoftver béna volt, rossz volt az érintkezésük egy idő után a tápkábelnél, a fejüket nem forgathattam, vagy nem lehetett őket falra szerelni. Úgy tűnt számomra, hogy az IP kamera piac el van átkozva, és valahogy senki nem képes az olyan egyszerű elvárásoknak megfelelni, amit én kerestem.
Én kettős céllal kerestem kamerát, az egyik cél a babaőr funkció, vagyis hogy a szobájában alvó babára bármikor rá tudjunk nézni, hallgatni, megtudni, mi folyik a másik helyiségben. Akár éjszaka is, tehát fontos az infra éjszakai mód. És persze fontos az is, hogy stabilan, megbízhatóan jöjjön a kép és hang, ne kelljen minden alkalommal újracsatlakozni valami rosszul megírt protokoll miatt.
A másik felhasználási terület a biztonsági kamera funkció, ha elmegyünk otthonról hosszabb időre, szeretnénk rápillantani a nappalinkra, a kertre, szeretnénk értesítéseket kapni, ha mozgást vagy hangot észlel a kamera, és hogy rögzíteni is tudja azt, amit ilyenkor lát.
És a DCS-8200LH jól teljesít ezen a két területen.
A kamera, mint babaőr
A kamera elég széles látószögű, tehát kis szobában, az ágyhoz közel is belátja a tér nagy részét. Függőleges és vízszintes döntése is állítható, így nagyjából bárhová teheted, akár egy felső polcra is, le tudsz vele tekinteni az ágyra. Automatikusan átvált éjjeli üzemmódra, aminél az egyetlen fontos kritérium, hogy a lencse és a “célszemély” között ne legyen más tereptárgy, mondjuk egy oldalról belógó virág levele, mert akkor az infra azt emeli ki, a hátteret pedig sötétnek mutatja. Ha ilyen nincs, jól kivehető minden egy átlagos szobában.
Kíváncsiak voltunk, mire is képes az iPhone 7 Plus kamerája. Úgy igazán. Nem jó fényekkel, nem szép témákkal, hanem a hétköznapi, utcai helyzetekkel, szürkületben vagy sötétben, full automatára állítva (igen, a HDR-t is), utólagos képmanipulációk nélkül.
És még egy dologra kíváncsiak voltunk. Arra, hogy mindez hogyan viszonyul a két évvel ezelőtti iPhone 6 Plus képalkotási teljesítményéhez. Azért ezt a modellt választottuk, mert általában kétévente váltunk iPhone-t, akik fél-egy éve vettek utoljára telefont, nem valószínű, hogy cserélnek. Na de akik kettő!
Fontos volt tehát, hogy olyan tárgyakat, olyan szögből és fényekkel fotózzunk, amik tényleg szívatásnak minősülnek a mobiloknak. Szar helyről érkező, kellemetlen fényekre, vagy a fények hiányára, mozgó tárgyakra, esetleg több eltérő megvilágítású jelenetre fókuszáltunk. Ezért megkértük az iPhone-nal street fotózó barátunkat, Iván Zoltánt - akinek egyik képét Usherék is megvették - hogy segítsen a vadászatban.
Az eredmény magáért beszél. Az eredeti képek utómunka nélkül láthatóak, kicsinyítve. Mivel így nem nagyon domborodnak ki a valódi különbségek, utána ugyanezen képek egy-egy 800 pixel széles kivágását láthatjuk. Helyenként az iPhone 7 Plus optikai zoomját is használtam, ezt majd külön megemlítem.
Lássuk, street fotósként mennyi előnyünk származik abból, ha iPhone 6 Plusról iPhone 7 Plusra váltunk!
Korábban már érkeztek pletykák arról, hogy az Apple talán az idén megjelenő iPhone-ban egy kétlencsés kamerarendszert alkalmaz. Korábban a HTC és a Huawei is dobott piacra dupla kamerával forrasztott megoldásokat, de az igazi áttörés most várható, amikor a Samsung és az Apple gyerekei is szeretnék két szemmel látni a világot.
A két lencse előnye nem a 3D-s képek, videók készítése, és valószínűleg nem is erre használnák a nagy telefongyártók. Az igazán jó felhasználás teljesen triviális: két lencsével élesebb, részletgazdagabb fotók érhetőek el, sőt a kép közepére zoomolva a második lencse "utólagos" optikai zoomolási lehetőséget biztosít a telefont használóknak. Vagy ha az egyik lencse a színekre, a másik a fényerő optimalizálására koncentrál, máris sokkal szebbek lesznek a fotók, mindenféle zoomolás nélkül is.
Hol tart most az ügy? Áttörés van: az ilyen megoldások fejlesztéseivel foglalkozó Corephotonics - az Apple által felvásárolt LinX konkurenciája - bejelentette, hogy mindegyik komponens, ami az ilyen kamerák gyártásához szükséges, végre nagy mennyiségben és tömeggyártásban is rendelkezésre állhat. 2014 óta próbálják összehozni, de csak mostanra állt fel a beszállítói lánc. A Sony, az Apple szenzorainak beszállítója szintén nyilatkozott az ügyben ebben a hónapban, azt jósolva, hogy 2017 ezekről a megoldásokról fog szólni.
Ami nem úgy hangzik, mint egy iPhone 7-ben debütáló megoldás, de azért reménykedjünk.
A lenti videón pedig láthatjuk, mire is képes lét lencse, ha a megfelelő application processzor dolgozik alatta:
Az Apple odaadott néhány készüléket a Vogue-nak, hogy a New York Fashion Weeken használják. Kevin Lu közzé is tett néhány olyan képet, amik az új telefonnal készültek a divathéten.
Az 50%-kal több pixel, a pontosabb autofókusz és a 4K-s videók lenyűgözték a fotóst,
legalábbis ezt állította, na.
Kiemelte, hogy sokkal gyorsabb a fényképező, kisebb a válaszidő, így nem marad le a fontos pillanatról. Ezenkívül többféleképp mondta el, hogy a nagy felbontás jó, mert részletgazdag a kép és a videó.
Nagy kameraevolúciós ugrásra készül az Apple. A Forbes-nál úgy tudják - és korábban is pletykáltak már erről mások -, hogy az utóbbi három évben Cupertinóban a kétlencsés kamerával kísérleteznek. Ez pont az, aminek hallatszik: egy fotót nem egy, hanem egyszerre két képalkotó eszköz készít el, a kétszeres információmennyiséget egyesítik, hogy a végeredmény jobb legyen. Vagy más legyen.
Voltak már cégek, akik kísérleteztek ezzel, a HTC és a Huawei is dobott már piacra hasonló megoldással okostelefont, de ezek fogadtatása vegyes volt. Most viszont biztosak lehetünk benne, hogy az Apple mellett a Samsung is ezen a téren szimatol, hiszen két lencsével olyan dolgokat művelhetünk a fotókkal, amiket egy fényképezőgéppel ritkán vagy egyáltalán nem.
Egy lehetséges felhasználási terület a digitális zoom, a fénykép elkészítése után. Ezzel a Corephotonics kísérletezett korábban, az egyik lencse széles látószögre volt állítva, a másik háromszoros zoomra. Egyszerre készítették el a képet. A felhasználó a széles látószögű képet látta egészen addig, amíg nem kezdett el a kép közepére nagyítani. Ekkor a második kép információi jelentek meg, nem a pixelek kezdtek egyre nagyobbak és nagyobbak lenni.
Voltak 3D-s képek készítésére használt megoldások, de ezeket inkább hagyjuk.
Jó lehet a megoldás a bokeh effektes képekre, amikor egy részletet kiválasztunk a fotóról, a többit pedig elmossuk. Itt pedig azt láthatjuk, a HTC-nél milyen megoldásokat hozott a duplázás, képekben.
Az Apple nyilván a minőség javítására menne rá elsősorban, nem a különféle manuális beállításokat erőltetné (pedig milyen izgalmas lenne). Simán csak szebb képeket kaphatunk, ha például az egyik lencsével a színekre, a másikkal a fényerő optimalizálására utazunk. Ezen a téren jelenthetne áttörést egy fasza algoritmuscsomag.
Hát ez várható. Állítólag nem az idén megjelenő iPhone 6S-ben, csak a következő, 2016-os generációban érkezne az Apple megoldása. De hogy pontosan mire lesz jó, nem tudni egyelőre.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
