A Xiaomi ezidáig maga volt a “kínai Apple”. Így is nevezték, na nem azért, mert a vállalati kultúra, vagy a fejlesztések hasonló szinten jártak volna, inkább azért, mert a cég mindent megtett a tökéletes koppintásért. Az összes elképzelhető területen.
Itt láthattok egy termék-összehasonlítást, amiből tisztán látszik a trend négy évvel ezelőtt, de ha ez nem lenne elég, elmondom: Lei Jun, a cég vezetője farmer-garbóban jelentette be az új termékeit, egy vaskos “one more thing…” felirat kíséretében. Ennyire.
Érdekes azonban, hogy mi történt négy év alatt. A Xiaomi, ami két évvel a fenti összehasonlítás után részesedésével már megelőzte az Apple-t a kínai okostelefon-piacon, ma már egészen más irányt vett. Elkezdett eltávolodni a tech-vonaltól, és mindenféle hétköznapi terméket, fogkefét, párnát és hasonlókat árulni, persze más brand alatt. Mégis, a vásárlók nagy százalékban azért veszik onnan a cuccokat, mert tudják, ez Xiaomi.
Maga a Xiaomi is elismerte, hogy szeretnének egy másik cégre hasonlítani. Ezúttal a japán Mujira.
Azt állították, ők szeretnének lenni a tech-szektor Mujija. Ha pedig ezt állítást szeretnénk a helyén kezelni, muszáj megtudnunk, mi is az a Muji.
A Mujit 1979-ben alapították, irodaszereket, ruhákat, kaját és konyhai eszközöket árultak. Aztán egyre több mindent. A cég filozófiája nagyon szimpatikus volt mindig is: minimalista dizájn, az újrafelhasználás támogatása, alacsony árak, nagy választék, jó minőség és brand-mentesség. Ez utóbbi alatt egy nagyon ügyes marketingre kell gondolni, ami abból áll, hogy az emberekkel felismertették a minimalista dizájnjukat, és a logómentes termékeiket, márkajelzés nélkül is.
Kiadtak például egy autót, a Nissannal karöltve, amin szintén a világon semmi márkajelzés nem volt. Olyan pólót dobtak piacra, amire a vásárlók a saját logójukat vagy üzenetüket nyomtathatták, külön költség nélkül. Az elv az volt, hogy a vásárlási élményt, a termékek logó nélküli, valóban minimalista esztétikáját a vevők élőszóban terjesztik, így nőnek nagyra. Sikerült.
Akkor most képzeljük el a Mujit tech-vállalatként. Ugyanazt az eredményt kapjuk, amivé az Apple könnyedén válhatott volna, és aminek nagyon szurkoltam még sok-sok évvel ezelőtt. Ami tényleg megváltoztatta volna a játékszabályokat.
Jony Ive dizájnjai ígéretesek voltak. Tényleg letisztult, tényleg minimalista alkotásokkal pakolta tele a céget. Persze ott világított az almalogó, de legalább az esztétikum megmaradt. Könnyen használható, fakocka egyszerűségű termékeket gyártottak, amik működtek. Persze olyan gombokat kellett tenni az ablakokra, hogy az ember meg akarja nyalni. Ezek voltak azok a pontok, amikor Jobs beleszólt a dizájnba. Viszont könnyen elképzelhető, hogy az Apple a Muji irányába is tolódhatott volna.
De nem ezek voltak a legnagyobb különbségek. A legnagyobb különbség az irdatlan profit hajszolása volt. Nem egészen minimalista termékeket, hatalmas árréssel kezdtek árulni, immár két helyen bicsaklott meg a dolog.
Persze a profit jó dolog, sőt kötelező a túléléshez egy részvénytársaság esetében. Aztán hogy ennek a profitnak mennyi hajtóereje, jelentősége volt a cég effektív munkájában, tekintve a komplett országok felvásárlására elegendő, kihasználatlan tőketartalékot, mindenki döntse el maga. Azt viszont el tudjuk képzelni, hogy ha ezt a fel nem használt pénzt NEM gyűjtötték volna be - vagy egy átlagos iparági árréssel dolgoznak -, milyen céggé váltak volna.
Ma is felismerhető egy MacBook Pro vagy egy iPhone X csupán egy pillantással, ez korábban ugyanilyen élesen látszott. Egy MacBook Air annyival haladta meg a korát, hogy évekig tartott, míg a versenytársak egyáltalán lemásolták a dolgot. Az iOS korábban egyszerűbb volt: ahogy érkezett az igény a ficsörökre, úgy pakolták tele lehúzható, felhúzható, lapozható centerekkel a rendszert. Engedélyezték a widgeteket, de száműzték azokat az asztalokról, így, míg korábban egyszerűbbnek tűntek az Androidhoz képest, nekem ebben a percben inkább úgy rémlett, kezdenek belegabalyodni a fejlesztési szálakba.
Tudnak egyszerűt, letisztultat alkotni, de mára már rettegnek tőle. Úgy érzik, hogy ha nincs meg a csillogás, nem kérhetnek annyi pénzt, amit szeretnének.
Nagyon kellene a tech-szektornak egy tech-Muji, vagy ha úgy jobban el tudjuk képzeni itt Magyarországon, egy tech-IKEA. Elérhető árú, tömegeknek szóló, letisztult, a maga minőségi szintjén kifogástalanul elkészített termékekkel. A Xiaomi is érezte ezt az igényt, és be is jelentkezett a szerepre, de úgy tűnik, nem sikerült nekik a mutatvány. Ahelyett, hogy egy filozófiát implementáltak volna a saját arcukra, a kínai Muji-vá váltak, éppúgy, ahogy korábban a kínai Apple-lé alakultak.
Ilyen az, amikor egy vállalatnak nincs kultúrája. Nincs hová implementálni, mert nincs saját test, csak utánozni képes. Úgyhogy várhatok tovább, hogy végre valahol kinőjön a földből az ideális tech-cég, addig pedig a második legjobb lehetőségnek még mindig marad az Apple.
skarpad
2018.03.07. 09:40
Címkék: apple kína
Mostanra már talán itthon is mindenki hallott arról, hogy a Trump-adminisztráció komolyan fontolgatja, hogy komoly korlátozásokat, tarifákat vezet be a kínai befektetések és az ázsiai országban gyártott termékek, pl. fogyasztói elektronikai cikkek importjára. Az intézkedéscsomag vegytiszta protekcionizmus, sokan a szabadkereskedelem elleni végzetes támadásnak nevezik a tervezett pakkot.
Az USA kereskedelmi főképviselőjének irodája jelenleg az ország szellemi tulajdonnal kapcsolatos gyakorlatát vizsgálja és a nyomozás eredményeit nem sokára közzé is teszi. Egy elmarasztaló jelentés adott esetben Trump malmára hajtaná a vizet, hiszen erre hivatkozva hátszéllel vezethetné be a szigorúbb kereskedelmi szabályokat.
Ahogy említettük, szigorúbb korlátok közé szorulnának Kína észak-amerikai befektetései is - pont a minap került ki az USA pénzügyminisztériumának állásfoglalása a szingapúri székhelyű Broadcom 117 milliárd dolláros ellenséges felvásárlási ajánlatára a Qualcomm felé.
Ebben a tárca nemzetbiztonsági kockázatnak nevezi az ügyletet, hiszen ha az megvalósul, a Qualcomm technológiai vezető szerepe meggyengülhet, és a kínai Huawei közvetett módon előnyhöz jutna az 5G fejlesztések terén, amit a céggel jó kapcsolatokat ápoló kormány jó eséllyel stratégiai célokra használna fel.
Ha az intézkedéscsomag átmegy, az nagyon komolyan érintheti az olyan, kínai ellátólánci hálózataikra nagyon nagyban támaszkodó cégeket, amilyen az Apple is. Az olcsó munkaerő, a kormányzati ösztönzők és a jó háttér miatt a kínai gyártóipar az amerikai elektronikai cégek egész sorának jelent alapvető jelentőségű erőforrást. Csak hogy érzékeltethető legyen, hogy az Apple mennyire kiemelten érintett lenne a többi érintett között:
három fő beszállítója, a Foxconn, a Pegatron és a Quanta mind-mind közte volt az Amerikába legtöbbet exportáló cégeknek 2016-ban.
És akkor még nem is beszéltünk olyan kisebb, de még mindig hatalmas forgalmat bonyolító olyan további ellátókról, mint a Flextronics, a Wistron, a Jabil vagy az Inventec. És ez még csak az intézkedések első köre. Az ellenségesnek titulálható lépést Peking egészen biztos nem fogja válasz nélkül hagyni és egyre több komoly gazdasági szakértő pedzegeti, hogy a helyzet akár egy totális kereskedelmi háborúvá is eszkalálódhat.
Azt hiszem ezen a ponton kijelenthetjük, hogy nem ez lesz az Apple történetének legkönnyebb négy éve.
skarpad
2018.02.20. 15:42
Címkék: kína
Az elmúlt időszakban Tim-et és az Apple-t a San Bernardino-i és több hasonló eset kapcsán sokan látták az ügy élharcosainak, tesszük hozzá, nagyrészt jogosan. Egy olyan világban, ahol az IT-óriások aprópénzért árusítják ki személyes adatainkat big data cégeknek, kellenek is az ilyen kiállások.
Az érem másik oldalaként ott van azonban az az egészen friss hír, hogy az Apple február 28-án átadja kínai adatközpontjának működtetését egy helyi cégnek, a Guizhou-Cloud Big Data-nak. Az átadás lezajlásával a GCBD válik felelőssé a jogi és gazdasági kapcsolatokért Cupertino és a kínai iCloud júzerek között. Az Apple szerepe ezek után gyakorlatilag befektetővé sorvad vissza, illetve némi technikai segítséget is nyújtanak majd a kizárólagos állami tulajdonban levő kínai cégnek.
Hogy mi történik majd az adataikkal ezek után? Az Apple nyilvános állásfoglalásaiban semmi nincs erről, csak tücsökciripelés. Helyette csak arról beszélnek, hogy micsoda előnyt jelent ez majd a szolgáltatások sebessége és megbízhatósága szempontjából, illetve van pár elejtett megjegyzés a kínai szabályzásoknak való megfelelésről. Arról sehol sem esik szó, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kínai államnak és biztonsági szerveinek teljes hozzáférése nyílik az iCloud júzerek adataihoz.
De miért fekszik le ennyire könnyen a kínai kormánynak egy olyan cég, amely nem kis részben arra építette hírnevét, hogy védi felhasználói adatait. Egy olyan cég, amely még a Department of Justice rosszallása ellenére is beleállt a csatába és nem engedett a 48-ból? "Úgy tűnik, hogy Tim Cook nyílt levele inkább az üzleti modell és a nyilvános márkastratégia iránti aggodalomból született, mintsem a felhasználói adatok védelmében." - hangzott akkoriban a DOJ kritikája.
Ez az anno cinikus odaszúrásnak tűnt, ma azonban sok kínai számára ez a valóság. Míg az amerikai kormány felé bekeményítettek, a kevésbé demokratikus, jóval autoriterebb kínai kormány ésszerűtlen igényeivel kapcsolatban felpuhult Cupertino ellenállása, ha lehet egyáltalán ellenállásról beszélni. Sőt, inkább úgy tűnik, hogy mindent megtesznek, hogy a hatóságokkal megőrizzék a jó viszonyt.
2017 végén az Apple elismerte, hogy összesen 674 VPN alkalmazást távolított el a kínai App Store-ból és felszívódott a Skype app is. A Nagy Tűzfal így az Apple készülékekről áthatolhatatlanná vált jailbreak nélkül és a kínai felhasználók jogosan érezték elárulva magukat. Eközben az Android telefonokra még mindig letölthetők ilyen alkalmazások, ez egyrészről sok platformváltót eredményezett, másrészről pedig jól mutatja, hogy az Apple-t nem kényszerítették, hanem önként vette le, hogy kvázi proaktívan kedveskedjen Pekingnek.
"Ha a kínai kormány ötven centet kér, az Apple egy dollárt ad neki." - jegyezte meg valaki találóan online.
Többen közületek rávághatja: "de hát ezt írja elő a szabály Kínában". Tévedés. A kínai kiberbiztonsági törvény, amelyet tavaly júniusban fogadtak el azt mondja ki, hogy a kínai júzerek adatait csak Kína területén tárolhatják adatközpontokban. Az sehol nincs benne, hogy helyi vállalatnak kell üzemeltetnie is a létesítményt.
Az évek óta tartó kowtow eredményét azonban nem látjuk, bár mostanság javulnak a tendenciák, az eladások még mindig csekélyek a kínai okostelefonpiac méretéhez képest. Akkor megéri ez az önlejáratás? Ennek a helyzetnek ugyanis csak egy igazi nyertese van, az pedig a Kínai Kommunista Párt és állami vezetés. A dolgok ilyen kifutása gyakorlatilag a lehető legjobb forgatókönyv az ő szempontjukból.
A kínai kormány ugyanis az elmúlt években egyre inkább épít a big datára, mint a belföldi stabilitás megőrzésének és a diplomáciának stratégiai eszközére. Hasonló fontosságúként kezelik mint a katonai erőt vagy az ideológiai kontrollt. Ha érdekel, hogyan néz ki a kínai digitális jövő, ebbe a 2015-ös videóba is érdemes belenézni.
Az adatok tehát a párt szolgálatában állnak, az Apple pedig a profit reményében vígan asszisztál ebben annak a kormánynak, amelynek politikája nem csak a cég hangoztatott adatvédelmi álláspontjának, de Cupertino alapvetői értékeivel is szembemegy. Nem mellékesen rossz példát állítva a a Szilícium-völgy kisebb és nagyobb szereplőinek.
(A poszt alapját képező cikk eredetileg a HKFP-n jelent meg.)
szucsadam
2017.07.31. 11:10
Címkék: kína cenzúra
Az Apple az elmúlt években sikeresen beégette a fejünkbe: sokat tesznek a netes magánszféra védelméért. Szerintük jogod van üzenetet küldeni az ismerősödnek enélkül, hogy bárki elolvashassa ezt az üzenetet, és jogod van ahhoz, hogy a viselkedésedről szóló információkat ne adhassák el harmadik félnek.
Sikerült ezt a képet egy csapásra megváltoztatni.
Kínában ugyanis a CNBC információi szerint elkezdik leszedni a VPN appokat az ottani App Store-ból. Azokat a programokat, amikkel a kínai felhasználók képesek voltak elérni az olyan programokat, mint a YouTube, a Facebook, a Twitter, a Google vagy az Instagram. Az országban ugyanis egy “Nagy Tűzfal” elnevezésű cenzúrahegy működik, ami hatására az ott élők egyáltalán nem mászkálhatnak szabadon az interneten, és csak az állam által jóváhagyott oldalakat és szolgáltatásokat használhatják.
Az Apple július 29-én kiküldte az ottani VPN app fejlesztőknek, hogy törlik a programjukat az üzletből, mert megsérti az ország törvényeit. Ezzel pedig a cég nemcsak támogatja a netes cenzúrát, de rossz precedenst is teremt: azt üzeni, hogy bármilyen ország vezetése ráveheti őket a cenzúrára azzal, hogy a törvények közé beemeli azt.
Nem igazán értem a lépést. Az Apple ugyanis nyilvánvalóan nem ért egyet ezzel az egésszel, mégis megteszi.
Valamire tehát számít azért cserébe, hogy ezt megteszi.
Az országban látványosan esik a piaci részesedésük, így arra lehet gondolni, hogy ezzel összefüggésben remélnek valamit tenni.
Csakhogy olyan dolgot tesznek, amivel még a korábbinál is jobban eltántorítják maguktól a kínai fiatalokat, akik inkább választanak majd egy sokkal olcsóbb androidos telefont, amennyiben azon van VPN. Márpedig van.
Így tehát épp az ellenkezőjét érik el, mint amit szeretnének. Hacsak a kínai kormány nem tilt be minden okostelefont az iPhone-on kívül, akkor az Apple épp úgy nullázza le magát Kínában, hogy közben valamennyire az elveit is feladja.
