Az elmúlt időszakban Tim-et és az Apple-t a San Bernardino-i és több hasonló eset kapcsán sokan látták az ügy élharcosainak, tesszük hozzá, nagyrészt jogosan. Egy olyan világban, ahol az IT-óriások aprópénzért árusítják ki személyes adatainkat big data cégeknek, kellenek is az ilyen kiállások.

Az érem másik oldalaként ott van azonban az az egészen friss hír, hogy az Apple február 28-án átadja kínai adatközpontjának működtetését egy helyi cégnek, a Guizhou-Cloud Big Data-nak. Az átadás lezajlásával a GCBD válik felelőssé a jogi és gazdasági kapcsolatokért Cupertino és a kínai iCloud júzerek között. Az Apple szerepe ezek után gyakorlatilag befektetővé sorvad vissza, illetve némi technikai segítséget is nyújtanak majd a kizárólagos állami tulajdonban levő kínai cégnek.

Hogy mi történik majd az adataikkal ezek után? Az Apple nyilvános állásfoglalásaiban semmi nincs erről, csak tücsökciripelés. Helyette csak arról beszélnek, hogy micsoda előnyt jelent ez majd a szolgáltatások sebessége és megbízhatósága szempontjából, illetve van pár elejtett megjegyzés a kínai szabályzásoknak való megfelelésről. Arról sehol sem esik szó, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kínai államnak és biztonsági szerveinek teljes hozzáférése nyílik az iCloud júzerek adataihoz.

De miért fekszik le ennyire könnyen a kínai kormánynak egy olyan cég, amely nem kis részben arra építette hírnevét, hogy védi felhasználói adatait. Egy olyan cég, amely még a Department of Justice rosszallása ellenére is beleállt a csatába és nem engedett a 48-ból? "Úgy tűnik, hogy Tim Cook nyílt levele inkább az üzleti modell és a nyilvános márkastratégia iránti aggodalomból született, mintsem a felhasználói adatok védelmében." - hangzott akkoriban a DOJ kritikája. 

Ez az anno cinikus odaszúrásnak tűnt, ma azonban sok kínai számára ez a valóság. Míg az amerikai kormány felé bekeményítettek, a kevésbé demokratikus, jóval autoriterebb kínai kormány ésszerűtlen igényeivel kapcsolatban felpuhult Cupertino ellenállása, ha lehet egyáltalán ellenállásról beszélni. Sőt, inkább úgy tűnik, hogy mindent megtesznek, hogy a hatóságokkal megőrizzék a jó viszonyt.

2017 végén az Apple elismerte, hogy összesen 674 VPN alkalmazást távolított el a kínai App Store-ból és felszívódott a Skype app is. A Nagy Tűzfal így az Apple készülékekről áthatolhatatlanná vált jailbreak nélkül és a kínai felhasználók jogosan érezték elárulva magukat. Eközben az Android telefonokra még mindig letölthetők ilyen alkalmazások, ez egyrészről sok platformváltót eredményezett, másrészről pedig jól mutatja, hogy az Apple-t nem kényszerítették, hanem önként vette le, hogy kvázi proaktívan kedveskedjen Pekingnek.

"Ha a kínai kormány ötven centet kér, az Apple egy dollárt ad neki." - jegyezte meg valaki találóan online.

Többen közületek rávághatja: "de hát ezt írja elő a szabály Kínában". Tévedés. A kínai kiberbiztonsági törvény, amelyet tavaly júniusban fogadtak el azt mondja ki, hogy a kínai júzerek adatait csak Kína területén tárolhatják adatközpontokban. Az sehol nincs benne, hogy helyi vállalatnak kell üzemeltetnie is a létesítményt.

Az évek óta tartó kowtow eredményét azonban nem látjuk, bár mostanság javulnak a tendenciák, az eladások még mindig csekélyek a kínai okostelefonpiac méretéhez képest. Akkor megéri ez az önlejáratás? Ennek a helyzetnek ugyanis csak egy igazi nyertese van, az pedig a Kínai Kommunista Párt és állami vezetés. A dolgok ilyen kifutása gyakorlatilag a lehető legjobb forgatókönyv az ő szempontjukból.

A kínai kormány ugyanis az elmúlt években egyre inkább épít a big datára, mint a belföldi stabilitás megőrzésének és a diplomáciának stratégiai eszközére. Hasonló fontosságúként kezelik mint a katonai erőt vagy az ideológiai kontrollt. Ha érdekel, hogyan néz ki a kínai digitális jövő, ebbe a 2015-ös videóba is érdemes belenézni.

Az adatok tehát a párt szolgálatában állnak, az Apple pedig a profit reményében vígan asszisztál ebben annak a kormánynak, amelynek politikája nem csak a cég hangoztatott adatvédelmi álláspontjának, de Cupertino alapvetői értékeivel is szembemegy. Nem mellékesen rossz példát állítva a a Szilícium-völgy kisebb és nagyobb szereplőinek.

(A poszt alapját képező cikk eredetileg a HKFP-n jelent meg.)