A tablet bejelentése előtti másfél évben újra és újra felröppent az a pletyka, hogy az Apple egy saját netbookkal lép piacra. Megírták ezt külföldi lapok, itthon is többen értekeztek róla, én azonban minden alkalommal elmondtam, hogy a felvetés hülyeség: az a fajta felhasználói minőség, amit egy netbook testesít meg, egyszerűen elfogadhatatlan Steve Jobs, vagy az Apple számára. 2008 decemberében egy hosszabb elemzést is írtam arról, hogy a kaliforniai cég miért nem dobhat piacra netbookot: mert az túl lassú lenne, ráadásul az Apple képtelen lenne komoly eredményeket elérni ezen az árérzékeny piacon.
Aztán utólag kiderült, hogy ti még nálam is jobb elemzők vagytok, a kommentekben ugyanis a következő mondatok bukkantak fel:
Nem szeretné szerinted SJ bebizonyítani, hogy itt is képes forradalmasítani, és esetleg kétkezes tapi netbookot főznek?
vagy például:
Már van Apple netbook, úgy hívják, hogy iphone. Csak sajnos nagyon pici a kijelzője és nincs billentyűzet hozzá :-)
Igazunk lett, Steve Jobs végül nem egy mindenre, de igazán semmire sem jó netbookot dobott piacra, hanem a pc-ipart némiképp személyre szabva egy érintésérzékeny, óriási iPhone-t.
Amikor először próbáltam ki az iPadet, biztos voltam benne, hogy azt az eszközt fogom a kezembe, ami a netbook szeretett volna lenni. Persze tudom én, hogy akadnak olyanok, akik normális munkára használják az apró, harmatgyenge gépeket, de azokon a piacokon, amiken a legtöbb netbook megy el, ezek csak második, harmadik gépek. A gyártók sem tagadják, hogy egy netbook nem tud kiváltani egy hagyományos rendszert, így a legtöbben nem is akarnak ilyesmit helyettesíteni vele: inkább csak arra használják, amire az iPadet sokkal jobban lehet. Netezésre, levelezésre, képek mutogatására, éppen ezért csak idő kérdése volt, hogy az Apple tablet elkezdje felzabálni a netbookok piacát.
Eljött az idő: egy kutatás szerint az iPad megjelenése óta drasztikusan csökkent a netbookok forgalmának növekedése, sőt, szinte megállt: míg tavaly nyáron még 641 százalékos volt az erősödés az elmúlt év azonos időszakához képest, addig az iPad megjelenése után ez a szám 5 százalékosra csökkent.

Ebből persze még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a csökkenés folyamatos volt az iPad megjelenése előtt is, ráadásul valószínűleg nincs másról szó, mint a piac telítődéséről: 641 százalékos növekedés után nem lehet megint három számjegyű a bővülés.
Sokkal látványosabb viszont az a grafikon, ami a vásárlói szokások változását mutatja be: hogy milyen eszköz helyett választják az iPadet a júzerek. A grafikont átnézve kiderül, hogy a netbookok piaca az Apple-vásárlói és a pc-s felhasználók oldaláról is sérül, mindkét táborban 20 százalék körül van a váltók aránya.

Természetesen a legnagyobb szívást az iPad Touch szenvedi el, hiszen az apró gép nem sokkal olcsóbb, mint az iPad, ráadásul ugyanarra használható, csak kevésbé jól. Érdekes módon azonban kezd beigazolódni az az állításom is, hogy számos júzernél még az első számú számítógépet is kiválthatja az iPad, hiszen a vásárlók 13-14 százaléka asztali rendszer helyett választja a tabletet. Természetesen kell, hogy legyen otthon egy olyan gép, amivel szinkronizálni tudjuk az iPadet, a bővítés azonban elmaradhat, késhet.
Öt éven belül kiderül, hogy igazam volt-e, és az iPad tényleg átalakítja-e az otthoni számítástechnikát. Az első jelek mindenesetre biztatók.
szucsadam
2010.05.07. 15:53
Címkék: ipad
Hát igen, valami ilyesmit sejtettünk mi is, de most számszerűsítették, hogy a boltokat lefosztó iPad-fogyás mekkora része az Egyesült Államok polgárainak igénye, és mennyi az, ami megvásárlása után néhány órával már repülőgépre száll.
A Yahoo! felmérésének eredményén sokan csodálkoznak, a forgalom alapján számított arány alapján az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezet Európában, Ázsiában pedig Taivanon és Hongkongban használnak legtöbben iPadet úgy, hogy elvileg csak az amerikai piacot szolgálta még ki az Apple.
További érdekes számok: a Yahoo! iPad-felhasználók 48 százaléka látogatta az oldalt korábban iPhone-ról, kétharmaduk férfi, és egyáltalán nem tinédzserek. Az átlagos felhasználókhoz képest jóval többen vannak a 30-50 év közöttiek.

Magyarósi Csaba
2010.05.04. 12:33
Címkék: atom intel processzor ipad apple a4
Tegnap kaptam egy remek linket. A GSMArena oldalán a legismertebb alacsony fogyasztású csipek teljesítményét hasonlították össze, arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes termékek milyen teljesítményre képesek.
A teszt persze nem teljesen korrekt: az Apple A4-es egy ARM-alapú, ultra alacsony fogyasztású processzor, amit mobiltelefon-méretű eszközökbe, esetleg tabletekbe szánnak, miközben a Via C7-es és az Intel Atom N270-es igazi számítógépcsip, amikkel főleg netbookokban találkozhatunk. Ennek megfelelően utóbbi kettő fogyasztása a sokszorosa az Apple A4-esének, ám amint az a JavaScript-teszten is látszik, teljesítményben is két-két és félszeresét hozzák az iPad processzorának (ami a kategória-külünbséget figyelembe véve nem is olyan sok).

És akkor állítsuk szembe ezt a grafikont azzal az érzéssel, amit az egyes eszközök váltanak ki belőlünk.
Tegnap egy kollégám, aki eddig asztali pc-ket és egy Core 2-es MacBookot használt, kétségbeesve hozta oda hozzám a netbookját, amit most vett a lányának. "Valami baja van" - mondta, és megmutatta, milyen lassan indulnak el az alkalmazások, milyen sokat kell várni egy ablak felugrására, milyen nehézkes az átméretezés. Nézegettem egy kicsit, aztán kénytelen voltam kimondani: a netbook bizony ilyen szar. Igen, van, aki el mer adni ilyen teljesítmény-rendszer-kombinációt 2010-ben A kollégám nem akarta elhinni, hogy ez lehetséges, így felkerestünk a szerkesztőségben egy régi netbook-tulajdonost, aki megerősítette, hogy a géppel nincs semmi gond, az maximális teljesítményen üzemel.
Ezzel szemben aki már fogott a kezében iPadet, az el van ájulva a teljesítményétől. Még a szkeptikusok is, akik ellenzik a koncepciót, elmondják, hogy a grafikus felület gyönyörű, a készüléken futó programok csodálatosan néznek ki, és az egész munkamenet villámgyors. Ehhez jön még hozzá az alacsony fogyasztású processzor miatt döbbenetesen nagy, akár 12-14 órás üzemidő, míg Atommal a HP Slate például csak kábé feleennyit tudott volna, ha nem fújják le az egész projektet.
Szóval egy benchmark az egyik oldalon, egy gyönyörű, villámgyors rendszer hosszű üzemidővel a másikon.
Optimalizáció. Méretre szabás. Szoftver és hardver egysége. Ezek azok a jelszavak, amik természetesen megakadályozzák az Apple-t abban, hogy minden területen piacvezető legyen, de amik segítik abban, hogy bizonyos szegmensekben éllovasként tűnjön fel, és hogy olyan forradalmi termékeket dobjon piacra, amit a piac csak sok éves késéssel tud követni. Ilyen volt annak idején a Mac, majd az iPhone, és ilyen most az iPad is.