A múlt héten több oldalon is felbukkant a pletyka, hogy az Apple titokban készül valamire. Hogy Afganisztán szétbombázott részén két kilométerrel a felszín alatt a tálibok egyik elfoglalt földalatti bunkerében valamelyik őrült tudós almából és alacsony fogyasztású alkatrészekből főzi a MacBook Minit. Az Apple netbookját. Merthogy bizonyos külföldi források szerint Steve Jobs be akar törni az olcsó laptopok piacára, és csak idők kérdése, hogy az arcunkba kapjunk egy tízcolos almát.
Sok oldalon láttam a hírt, olyanokon is, amikben azért illik megbízni, mégsem vettem át, egyszerűen mert semmi esélyét nem láttam, hogy az Apple piacra dobna bármi hasonlót. Egyszerűen nem illik a képbe, az imidzsbe, a családba egy filléres laptop.
Először is elképzelhetetlennek tartom, hogy kedvenc kaliforniai cégünk olyan gépet készítene, ami csak Intel Atom processzorral használható igazán. Az 1,6 gigahertzes csipek fogyasztása remek, így aztán a netbookok apró akkumulátorai sem merülnek le tőlük pillanatok alatt, teljesítményük azonban szerény: még az Apple leggyengébb processzora, a MacBook Airben dolgozó 1,6-os Core 2 Duo is körülbelül kétszer gyorsabb nála. Az operációs rendszert, a szoftvereket erre a kínálatra optimalizálják, és persze tudom én, hogy még a több éves G4-es rendszereken is elfut a Mac OS X, az Apple mégsem kockáztatna egy Atom+Snow Leopard párosítással.
Aztán ott van a használhatóság: a vállalat folyton azt hangoztatja, hogy számítógépeivel milyen könnyű a munka, márpedig a netbookok inkább praktikusak, mint kényelmesek. Még az Intel igazgatóhelyettese, Stu Pann is azt állította a közelmúltban, hogy ezek a laptopok legfeljebb egy órányi munkára jók, amit meg tudok erősíteni: próbáltam már számos netbookot, az MSI Wind még tetszett is, de alig láttam olyan embert, aki komolyan tudott volna dolgozni velük. Márpedig az Apple jellemzően kimarad azokból a versenyekből, amikben csak veszteni lehet, már presztízsértelemben: nem véletlen, hogy inkább a tök értelmetlen vékonyság irányába ment el az Airrel is, pedig már abból is készíthetett volna egy 10 colos gépet.
Nem merték bevállalni, mert tudták, hogy a vállalat fundamentumait kellett volna megcsúfolni, mert belátták, hogy vagy a használhatóság, vagy a minőség, vagy az üzemidő vagy a versenyképesség látná kárát a kísérletnek. Az Apple ugyanis vagy ragaszkodna elveihez, és akkor egy elfogadhatatlanul drága gépet dobna piacra egy olyan szegmensben, ami 2008-ban már az olcsóságról szól, vagy belemenne az árharcba, akkor viszont nem tudna jobb netbookot csinálni, mint konkurensei és bukna a presztízs.
Persze lehet, hogy a januári shown kiderül: tévedtem, ettől függetlenül nem ajánlanám senkinek hogy egy MacBook Minire spórolgasson.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.