Az iPhone Developer Agreement, vagyis az Apple és a külső iPhone-fejlesztők megállapodásának részleteit az Electronic Frontier Foundation tette közzé. Az EFF-re emlékezhetünk korábbról, ők azok, akik nekimentek az Apple-nek az iPhone korlátozásai és a DRM miatt is.
Ez az első alkalom, hogy beleolvashatunk a szerződésbe, ugyanis az Apple kitiltással jutalmazza azt a programozót, akiről kiderül, hogy megmutatta valakinek a dokumentumot. Az EFF-nek úgy sikerült a mutatvány, hogy észrevették, a NASA is készített programot a telefonra. És a NASA-t, lévén állami intézmény, törvény kötelezi a szerződéseinek bemutatására. Egy 2009. márciusi dokumentumot adtak át.
Ebben sok olyan kitételt talált a szervezet, ami elmondásuk szerint egyoldalú, és leginkább az Apple-t hozza nyerő pozícióba, amin én már csak azért sem csodálkozom, mert az Apple-ről van szó. Meg azért sem, mert legtöbb esetben az Apple üzletének védelmét szolgálják, ráadásul korábban már hallhattunk róluk.
A most előkerült kill switch-ről maga Steve Jobs beszélt egyszer, ezzel lehetőségük van kártékony programok eltávolítására nemcsak az AppStore-ból, hanem a készülékekről is. Az Apple eddig egyszer sem használta a "kapcsolót", az üzletből kitiltott alkalmazásokat sem távolította el a felhasználók készülékeiről.
Nem lepődök meg azon sem, hogy az Apple fenntartja magának a jogot arra, hogy az iPhone-ra készített alkalmazásokat a saját üzletében adhassa el, vagy hogy megtiltja a fejlesztők saját készülékeinek feltörését, az viszont már érdekes, hogy a cupertinói cég csak 50 dollárig vállal kártérítést abban az esetben, ha az ő oldalán egyeztetés nélkül nyúlnak a programba, és ezáltal kárt okoznak a fejlesztőnek.
A teljes dokumentum itt letölthető.
szucsadam
2010.03.07. 14:00
Címkék: appstore
Egy újabb magyar fejlesztésű alkalmazás kúszik felfelé az amerikai AppStore toplistáján, a Pearl Fisher Games saját fejlesztésű appjai közül kettővel (Blyx és Memory+) is bekerültek a Games/Educational Top 25-jébe.
Ez ugyan csak egy alkategória, a Games kategória legfelső bugyrait a játékipar óriásai szállták meg, de ez is nagyon szép teljesítmény a legnagyobb forgalmat generáló üzletben. A kategóriák így aránylanak egymáshoz:
Lássuk, mennyi letöltés és mennyi marketing ráfordítás kellett ehhez a helyhez, Pálinkás Ferenc cégvezető válaszol.
Mind a kettő kétszáz eladás per nap körül teljesített ebben az időszakban. Volt olyan nap, amikor a Blyx-ből adtunk el többet, mégsem került a Meromy+ elé, ami valószínűleg az előző időszak értékesítési eredményeinek tudható be. Az is fontos, hogy mindezt hétköznapokon értük el, amikor elvileg kisebb a forgalom, viszont pörgött még a 10 milliárdos kampány.
Azóta a Blyx áll egy kicsit jobban, és az látszik, hogy 125-150 eladással lehet a Top 25-ön belül maradni az Educational kategóriában. Ugyanez az eredmény a Kids-ben 45-54., a Puzzle-ben a 65-68. helyhez elég. A Blyx-et időközben beválasztották a US Store New and Noteworthy-be is, ami ugyancsak megnöveli a letöltésszámot.
Hogy mennyit költünk reklámokra? Most nagyjából 2500-3000 dollár körül járunk, és még kísérletezünk tovább, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb módszert. Vannak saját ötleteink is a promócióval kapcsolatban, amik kipróbálásra várnak. Az biztosnak látszik, hogy eredményesnek lenni akár egy jó termékkel, a kivételesen szerencsés esteket leszámítva, csak hatékony promócióval lehet, ami meglehetősen költséges dolog.
.png)
