Egy érdekes cikk jelent meg az Arstechnicán. A szerző az A7-es csip teljesítményére vonatkozó pletykákkal foglalkozott. A héten írtuk meg, hogy az kábé 31 százalékkal lesz gyorsabb az A6-osnál, ami, ismerve a növekedés eddigi dinamikáját, inkább kiábrándítónak nevezhető. Az A6-os ugyanis még körülbelül száz százalékos gyorsulást jelentett az A5-öshöz képest, ami ugyanennyit gyorsult az A4-essel öszevetve.
Akkor mi ez a hirtelen visszaesés? Clayton Morris tévedett volna?
A lap szerint nem feltétlenül. Tény ugyan, hogy az eddigi generációknál duplázódott a teljesítmény, de ebből nem következik, hogy a növekedés üteme örökké fenntartható. A mobilcsipekben eleinte sokkal nagyobb volt a mozgástér, mint a modern asztali processzorokban, de a tervezők lassan ellövik az összes puskaport, és egyre kevesebb az olyan radikális újítási lehetőség, amivel a tempó fenntartható. Gondoljatok csak bele, mennyit gyorsul mostanában generációról generációra egy Intel processzor? 10-15 százaléknak már örülünk. Ehhez képest az A7-es 31 százaléka még mindig kiugróan jó érték, és azt se mondhatjuk, hogy az A6-os lassú lenne. Egy iPhone 5 még sosem futott ki a tartalékaiból, szóval nincs is igény drasztikus szteroidkúrára.
Persze a 31 százalékos növekedés azt is sejteti, hogy a csip kétmagos marad, míg az Android-alapú mobilokban egyre elterjedtebb a négymagos kiépítés. A magok számának duplázásával még képes lenne ugyan jelentős teljesítménynövekedést elérni az Apple, de az iOS megvédi a céget ennek a (fogyasztásnövekedéssel is járó) lépésnek a kényszerétől.
A cikk el is magyarázza, hogy miért: a kevesebb mag nagyobb órajelen előnyt jelent, ha egy nem különösebben többszálúsított alkalmazást futtatunk. A több mag akkor jut előnyhöz, amikor a program képes kihasználni (erre kevés a példa a mobiloknál), vagy sok alkalmazás fut egyszerre a háttérben. Na de: ebben a műfajban az Android sokkal megengedőbb, mint az iOS, ami szigorúan monitorozza a háttérben futó folyamatokat, és ha lassítaná valami a rendszert, azt kilövi a francba. A multitask ugyan valamivel fejlettebb lesz az iOS 7-ben, de még mindig nem lesz annyira lágyszívű, mint az Androidban. Szóval ügyes szoftveres trükkökkel oldja meg az Apple, hogy a több program párhuzamos futtatása ne igényeljen több magot, de a felhasználói élményben se kelljen komoly kompromisszumot kötni. Ettől még ugyanazon a platformon nem lesz gyorsabb egy kétmagos csip, mint egy négymagos, de egy kétmagos iOS-rendszer érzetre pariban lehet egy négymagos androidossal, miközben az iPhone tovább bírja egyetlen feltöltéssel: és az Apple-nek ennyi pont elég.
Zárójelben annyit tesz hozzá a cikk a fenti képhez, hogy az Apple mindig is az "elég jó" cpu-ra ment rá, ami mellé betette a piac "legjobb" gpu-ját, és ez a felosztás várhatóan most sem változik majd: grafikus teljesítményben valószínűleg borítja majd a piaci viszonyokat az A7.
És itt az én zárójeles megjegyzésem: a lassuló növekedés felértékeli a jelenleg is használt mobilokat. Ha nincs száz százalékos erőtartalék az A7-esben, akkor nem várható, hogy rövidesen lassúnak érezzük majd az A6-ost. Akkor három generáció alatt ugrunk majd akkorát, mint korábban egy alatt, és nem kell attól tartanunk, hogy az egy-másfél éve vett iPhone-t lassúnak érezzük majd. Kitolódik az életciklus, ami nem feltétlenül jó hír az Apple-nek, de mindenképpen jó hír nekünk.
Magyarósi Csaba
2013.08.14. 08:53
Címkék: apple
Aki esetleg nem ismerné Larry-t: ő az ötödik leggazdagabb ember a világon, a magánvagyonát kábé 40 milliárd dollárra teszik, nemsokára 69 éves lesz, ő az Oracle alapítója, és ő az informatikai piac egyik legizgalmasabb figurája: sosem titkolta el véleményét, de nemcsak őszinte, hanem elég jó a stílusa is, szóval nem egy unalmas CEO.
A CBS a napokban készített vele egy interjút, ami tele van érdekes részletekkel. Kiderül belőle, hogy Larry szerint a Google nem játszik tisztességesen, de az is, hogy szerinte Jobs nélkül elképzelhetetlen a sikeres Apple, bármennyire is tehetséges embereket hagyott maga után. Beszél Jobs különleges tehetségéről és senki máséhoz nem fogható akaraterejéről, amit csak egy dolog volt képes megtörni: a rák.
A beszélgetésben többször eljutunk egy olyan ponthoz, amikor Larry kimond valamit, amit más talán finomítana a helyében, látszik rajta, hogy ő is eltöpreng egy pillanatra, aztán úgy dönt, hogy 43 milliárd dollárral a zsebében inkább még rá is erősít az állítására a következő mondatban. Jó interjú:
Magyarósi Csaba
2013.08.08. 09:39
Címkék: apple vendégposzt
Ahogy írtuk, Ádámmal a világ minden táján nyaralunk épp, így megtörtént az, amire öt év alatt egyszer sem volt példa: egyikünk sem tudja írni a blogot. Hogy elviseljétek valahogy a hiányunkat, megkértük néhány barátunkat, akik nem mellesleg irtó menő bloggerek, hogy vendégposztokkal szórakoztassanak titeket ezekben az ínséges időkben. És olyan jókat írtak, hogy szerintünk örülni is fogtok a távollétünknek. A mai sztárunk: a Personal Branding! Nektek nyilván nem kell magyarázni, hogy az énmárka építése milyen fontos, elég csak Steve Jobsra gondolnunk, akik olyan vallásos imádatot alakított ki maga körül, hogy abból a világ legértékesebb vállalata nőtt ki. De a personal branding fontos akkor is, ha csak fizetésemelést akarsz, esetleg jobb pozíciót a cégen belül, és ennek elsajátítására László Móni blogját kívül keresve sem találhatnál jobbat. Olvassátok, mert nagyon szórakoztatóan ír a témáról. Szóval itt van Móni oldala, itt meg a vendégposztja:
Talán az Apple egyetlen cég a világon, aki úgy pozicionálta magát az elit márkák közé, hogy közben tömegeknek ad el és az egyre gyarapodó tábor ellenére sem csökken a kúlsági faktora. Mit tagadjuk bármilyen Apple cuccot birtokolni menő és ezen az sem változtat, hogy tudjuk többszázmillió emberrel osztozunk az élményben.
Éppen ezért – és persze a házigazda bloggerek miatt is - az Appleblognál vendégeskedni nagy megtiszteltetés. Pláne nekem, hiszen ökomenikus háztartásban élek (ugyanis családunk eszközparkjában nemcsak Apple gyártmányú eszközök találhatóak).
Ugyanakkor bizonyos kreatívblokkot is előídéz egy ilyen invitáció. Az a bizonyos "miről írjak" kérdés kínzó tud lenni. Az operációs rendszerek részletei nem igazán érdekelnek. A textúra, a gigahertz szavakkal valamint a két- és három betűs szakkifejezésekkel sem sűrűn dobálózom. Steve Jobsról írni profilba vágó lenne, de úgy gondolom róla mára már megírták, amit lehetett. Talán a "megtérésem" – azaz Apple felhasználóvá válásom – története sem annyira érdekes sztori. Bár hosszan tartott és volt benne számos a barátaim számára szórakoztató pillanat.
Végül arra jutottam, hogy összeszedek 10 dolgot, ami miatt szeretettel gondolok a cégre és a gépemre. Pontosan azokat a mindennapi apróságokat, melyek a "nem is értem eddig ez miért nem volt így" felkiáltás után, azonnal megszokottá válnak. A lista vállaltan szubjektív és egy MacBook Pro tulajdonos élményeit foglalják össze.
Tovább olvasom
Magyarósi Csaba
2013.08.01. 12:55
Címkék: apple a7
Eddig is sejtettük, hogy készül az A7-es processzor, ami az iPhone 5S várhatóan legfontosabb újdonsága lesz. Így megy ez, páros években új iPhone, páratlanokban a ráncfelvarráson átesett S modell jön, ami új processzort kap, így főleg a teljesítményében különbözik az elődjétől.
Most viszont már halván bizonyítékok is vannak a csip érkezésére: Nick Frey az iOS7 kódját áttúrva a következő részletre bukkant:
Hogy némi kontextusba tegyük a kijelölt sort: az s5l8950x jelölte az A6-os processzort, az s5l8955x az A6X-et (ez az iPadbe került), így a s5l8960x nagy valószínűséggel az A7-es kódneve lesz.
A sort elemezve egyébként nemcsak ennyi derül ki az iOS7-ből, hanem az is, hogy minden jel szerint újra a Samsunggal közösen készíti az Apple a csipet, ami némiképp ellentmond a korábbi pletykáknak: azok arról szóltak, hogy Cupertino a TSMC-re cseréli a korábbi partnerét.
