Ez most nem Apple, csak hozzám köthető, de szerettem volna írni pár sort arról a munkáról, ami az utóbbi pár hetemet kitöltötte. Még tavaly nyáron jutott eszembe, hogy kéne az Indexre egy olyan vetélkedő, amiben a játékosok a saját megyéjükért harcolhatnak. Egy olyan kvíz, amiben beállítod, hogy hol születtél, hol élsz, mi az, amit otthonodnak nevezel, aztán egy éven át tartó versengés különféle témaköreiben megpróbálod a dobogó csúcsára küzdeni a megyéd.
Sok egyéb munka miatt csak idén januárban tudtam elkezdeni a projektet, ami aztán pár nap alatt akkorára nőtt, hogy így vagy úgy, de a fél Index részt vett már az előkészületekben. A kérdések összeállítása, a koncepció kitalálása, a twitteroldal beindítása még könnyen ment, a megvalósítás azonban már nehézkesebb volt.
Elhatároztam, hogy minden megyét egy-egy híres szülötte buzdítson harcra, ami rengeteg munkát jelentett. Sokat segített a Velvet és a Sport rovat a megfelelő személyek kiválasztásában, a tech-tudomány rovat a kérdések polírozásában, a fotórovat a dizájn megtervezésében, a tmk a technikai háttér nyújtásában, a legtöbb meló azonban a videórovatra maradt, akik megszakítás nélkül egyeztettek, graffitiztek, forgattak és végül vágtak az elmúlt héten. Nem hiába, mert ennek egy szerintem fantasztikus videó lett a végeredménye.
Segítettek mások is, hiszen létrehoztunk facebookos page-eket az egyes megyéknek, mindegyiket egy-egy indexes kolléga vezet, ők buzdítják majd a következő hónapokban a játékosokat, és persze elárulnak majd időnként olyan információkat is, amikhez máshogy nem lehet hozzájutni.
Rengeteg lehetőség van még ebben a kvízben, számos szolgáltatást a következő hónapokban fogunk csak beindítani, de ma kikerült az első cikk, amiben elmagyarázom, miről is szól a Megyék Harca, holnap meg élesedik az első forduló, amiben 12 tudományos kérdésre kell választ adnotok. Szóval eredménye van a munkának.
Remélem, szeretni fogjátok, és egy jópofa versengés veszi kezdetét, csatlakozzatok, és küzdjetek a megyétekért.
És hogy legyen egy kis Apple-kötődés is: a projektet jórészt a MacBook Prómon állítottam össze, a dizájn leginkább egy iMacen készült és a videó indásítása is egy Apple gépre maradt.
Hajrá!
Elindult a Megyék Harca
Elegem volt, downgrade-eltem Leopardra
Címkék: én os elvakultakvagyunk
Twitteren már olvashattátok, hogy rászántam egy estémet a Snow Leopard kivégzésére. Kapcsolatunk viharos szakasza néhány nappal a telepítés után kezdődött, ekkor vettem észre, hogy az újraindítás után egy oldalra rendezi az ikonjaimat az asztalon (később ezt már bármikor meg tudta ismételni, .DS Store fájl letörlése nem segített), hogy más beállításaim is elvesznek ilyenkor, később megismerkedtem a Finder olyan szintű rendszeres fagyásaival, hogy csak a kikapcsológomb segített.
Akkor még reménykedtem, hogy egy clean install segít rajtam, de csalatkoznom kellett. Ugyanezek a problémák megmaradtak, egyre elviselhetetlenebb lett a munkaeszközöm, kezdtem utálni.
Miért torrentezek inkább?
Pár napja dobtam be twitterre dühöngve, hogy nem tudom letorrentezni David Bowie Let's dance-című albumát, pedig szívem szerint nem is ellopnám, inkább megvenném iTunes-ból, de az meg nincs (órákig magyarázhatnám a nagyapámnak ennek a mondatnak az értelmét).
A segélykiáltásomra kaptam egy rakás torrentlinket meg javaslatot arra vonatkozóan, hogy miként tudok belépni és vásárolni az amerikai Store-ból. Utóbbival kapcsolatban Angelday keresett meg, aki elmondta, hogy gift carddal Magyarországról is tudok shoppingolni, legális az egész, és kényelmes is. Azt válaszoltam, hogy ismerem a módszert, viszont vitába szállnék vele annak kényelmességét illetően.
Nem a nehézkes regisztrációra gondolok, hanem az elvre: hogy van egy hajlandóság bennem a fizetésre a gyorsaságért, kényelemért, minőségért és a kapott termékért cserébe annak ellenére, hogy azt akár ingyen is meg tudnám szerezni, a rendszer azonban akadályokat állít elém. A pénzemet akarják, de cserébe játsszam ki őket. Kommandózzak tigrisbukfencben a boltban, hogy elfogadják a pénzem.
Van egy rakás módszer az Amerikán kívülieknek is a Store használatára, én azonban nem kívánok élni ezekkel. Ha kell a pénzem, szolgáljanak ki. Ha a zeneipar folyamatosan siránkozik csökkenő bevételei miatt, akkor ne gördítsen akadályokat a fogyasztók elé, mert én bizony nem fogok megmászni egyetlen hegyet sem azért, hogy egyes csoportok ne haljanak éhen.
Az Apple-ön nem múlik, tudjuk jól, hogy a cég legszívesebben az egész világon elérhetővé tenné az iTunes kínálatát, a regionális csoportokra szakadt kiadóvállalatok és lobbicsoportok azonban akadályai a terjeszkedésnek és annak, hogy egyetlen mozdulattal tudjak fizetni a zenékért. Kettőt meg már én sem vagyok hajlandó tenni.
Jó példa az App Store: hiába van jailbreakelve a telefonom, nem kutatok az alternatív boltokban ingyenes, feltört alkalmazások után, hanem kérdés nélkül megveszem őket az Apple áruházából. Ugyanezt tenném, ha lenne könnyedén elérhető zenebolt is. A gift card és társai nekem nem alternatívák: mintha be kéne lógnom egy buliba, amire senki sem hívott, hogy megajándékozhassam az ünnepeltet. Majd ha meghívnak, szívesen elmegyek, addig viszont inkább megtartom az ajándékra félretett pénzt és elköltöm magamra.
Felszereltem az almás kulcsos szekrényt
Csaba is megmutatta, most rajtam a sor. Tegnap felszereltem az Ancsától kapott kulcsos szekrényt a falra, nem fogjátok elhinni, milyen formájú a kukucskálónyílása.
A nyers fára egy réteg kakaó került, a díszítés abszolút handmade (vagy ahogy a bátyám mondja következetesen, handjob).
A kézügyesség nekem is elkélt, hiszen meszelt falra kellett felszölegni a láda alját úgy, hogy a nem teljesen felfekvő vékony hátlapot se repesszem el. Feltehetőleg megdöntöttem a legtöbb kalapácsütéssel bevert szög rekordját.
Ez volt a tegnapi nap legnagyobb Apple-szenzációja. Az Appleblog Extra elindítása után, persze.
