A Snow Leopard nekem először csak csalódás volt, aztán idővel kezdett elviselhetetlenné válni a döcögése, a strandlabda meg a hasonló dicstelen dolgok, úgyhogy tegnap nagy levegőt vettem, és belefogtam egy clean installba.

Ezt ajánlották ugyanis minden fórumon. Handrás javaslatára pedig nem Migration Assistanttal mentettem le a rendszert (egy-két gombnyomásra az összes fájlt, beállításokat meg anyámkínját backupol, majd visszatölt), gyorsabb és tisztább, ha újrarakom, ami kell, ami meg nem kell, az úgysem fog hiányozni.

Nem féltem túlságosan, hiszen tudtam, a fájljaim jól behatárolható helyen vannak. Lementettem a Movies, a Music, az Applications hasznos része (hogy tudjam, miket keressek), Documents, Pictures és Desktop mappáimat, igazából ennyi volt a nagy backup. A Stickies widgetről lementettem a fontosabb jegyzeteket, az Address Bookot is  (persze az megvan iPhone-on is), a Firefoxból exportáltam a könyvjelzőket. Felírtam egy papírra (tényleg, papírra), hogy milyen widgeteket használtam eddig, ezeket majd újra letöltöm.

Készen álltam.

Betettem a telepítő DVD-t, és újraindítottam a gépet. A felcsendülő akkordnál nyomtam egy altot, és kiválasztottam a DVD-t, hogy arról induljon a gép. Miután ez megtörtént, közöltem, hogy szeretnék telepíteni, majd a felső menüsávból elindítottam a Disk Utilityt, és azt mondta a merevlemezemre bökve, hogy format.

Ez gyorsan megvolt, ezután bezártam a Disk Utilityt, és folytattam a nextezést. A telepítést 30 percesnek jósolta a telepítő, ez nagyjából pontos volt.

A keservesebb persze a rendszer és az alkalmazások visszaállítása volt, a legtöbb programnak megvolt a telepítője, de volt, amihez az sem kellett, a korábbi Applications mappából átmásolás útján elindult (MPlayer). A régi iTunes könyvtárat is csak visszamásoltam, nem kiabált a zenelejátszó, visszaállt itt is a régi rend. Mindez három órát vett el az életemből.

Na de a tapasztalatok. Az első észrevétel, hogy a rendszer gyorsabb lett, gördülékenyebb, amilyennek lennie kell. A második észrevételem, hogy a telepítés előtt 16 gigabájt szabad hely volt a gépen, most 31. Néhány program telepítése még ugyan hátravan, de tíz giga garantált szemét azért volt a gépen.

Azóta viszont különös dolgok történnek. A Firefox és a TweetDeck helyén a Dockon egyszercsak egy-egy kérdőjel bukkant fel, és nem tudtam elindítani az alkalmazásokat. Újra feltettem őket. Új jelenség, hogy a Mail magától váltogatja az SMTP szervert, olyan is előfordult, hogy kikapcsolta a levelek küldését. Különös. A Parallels 4 ugyanolyan hányadék lassú, ezen nem segített a szűz rendszer sem. A korábbi Windowsom, amit hoztam a Documents könyvtárral együtt, nem ismeri fel a hálózati kapcsolatot.

Egyszóval egyik szemem sír, a másik nevet. A rendszer stabil és gyors lett, de különféle X-akták kerültek elő, amiket én egyáltalán nem szeretek. Sőt, utálok.

És félek attól is, hogy ha a Mail még egyszer elállítja az SMTP-szervert, a falhoz vágom a gépet.