OTP MasterCard-om lejárt hó elején, kaptam helyette VISA kártyát amivel nem megy az Applepay. Most vitatkozom az OTP-vel.
A dolog ugye azért kellemetlen, mert valamiért csak Mastercard elfogadott az Apple Pay-hez, és noha eddig egy átalgfelhasználónak nagyjából mindegy volt, melyik kártyája van, addig most már nem annyira. Mert egy Visa, Magyarországon, az OTP-nél kevesebb szolgáltatást ad, mint a Mastercard.
Nem hagyhattuk ennyiben, ezért megkerstem az OTP-t, az alábbi kérdésekkel:
hogyan döntik el, hogy valakinek MasterCard helyett Visát adnak újításkor?
értesítik-e előre az illetőt?
van-e választása az ügyfélnek, hogy MasterCard vagy Visa kártyát kér lejáratkor? Hogyan élhet ezzel a jogával?
tisztában vannak-e, hogy az egyik kártyatípusnál az elérhető szolgáltatások köre, az Apple Pay miatt, kevesebb?
mely ügyfelek számolhatnak azzal a lehetőséggel, hogy új kártyaként egy Visa-t kapnak, ha eddig Mastercardjuk volt?
Az alábbi megnyugtató válasz érkezett:
Az OTP Bank 2019. február 1-jén indította el a Mastercard Online és a Mastercard Online Jump kártyák részleges cseréjét VISA Online kártyákra. A 2019. május 21-én elindított Apple Pay szolgáltatás bevezetésekor a hitelintézet figyelembe vette ezt a cserefolyamatot, így ha a rendszer érzékeli, hogy az ügyfél digitalizálta a Mastercard típusú kártyáját az Apple Pay-be, akkor nem VISA Online, hanem továbbra is Mastercard Online kártyát küld a részére. Ezt a rendszer csak akkor tudja figyelembe venni, ha a lejáró kártya digitalizálása korábban történt, mint ahogy a kártya cseréjének folyamata elindult. Ha a digitalizáció a cserefolyamat elindulását követően volt, akkor az ügyfél VISA Online cserekártyát fog kapni. Ha az érintett kártyabirtokos továbbra is Mastercard Online kártyát szeretne használni és nem fogadja el a VISA Online cserekártyát, akkor lehetősége van új Mastercard Online kártyát igényelni. Kártyacsere esetén a leadott VISA Online kártya időarányos díja mellett a VISA Online kártya kibocsátási díját is jóváírja az OTP Bank az érintett ügyfelek részére.
Az OTP Bank a jövőben tervezi VISA bankkártyákra is kiterjeszteni az Apple Pay szolgáltatást, hogy még több ügyfél számára biztosítsa az érintéses mobilfizetés élményét.
Tamásnak ingyen cserélték a kártyáját azóta. Az Apple oldalán pedig a Visa is ott virít egyébként elfogadott kártyatípusnak.
Na nem az elfogadóhelyekre célzunk, mert az alapból nagyon-nagyon sűrű. 30 négyzetméteres ABC-knél is van kártyaelfogadás, ami itthon azt jelenti, hogy NFC-képes eszközök figyelnek a pultokon. Ott pedig megy az Apple Pay.
A terjedés azt jelenti, hogy már három bank, az OTP, az Erste és a Gránit kártyája is közvetlenül regisztrálható Apple Pay-re, de közvetetten is van két út a csatlakozásra, bankoktól függetlenül.
Az egyik a Simple app, ami szintén felvihető Apple Pay kártyaként. Ez prepaid, vagyis ilyenkor a Simple egyenlegedet költöd az Apple Pay-en keresztül, a Simple egyenlegedet meg a bankszámládról tudod tölteni. Sajnos itt van limit, egy naptári hónapban legfeljebb 65.000 forintot tölthetsz fel.
A másik a Revolut, ami egy globális cucc, és kábé ugyanígy működik (prepaid). Van egy belső account, amit töltögethetsz, és költhetsz, most már Apple Pay-jel is. A Revolutnál a regisztrációhoz egy telefonszámot kell megadni, és kész. 29 féle valutával, meg Bitcoin, Litecoin, Ethereum, Bitcoin Cash és XRP-vel is működik, alacsony költségek mellett. Éppen ezért szeretjük itt Magyarországon.
Arról kezdtek cikkezni, hogy az Apple az idei MacBook Air-ekbe gyengébb SSD-ket rakott. Nyilván nem ennek köszönheti a modell a 100 dolláros mínuszt, meg hát a kijelző jobb is lett, mindenesetre nagyon is a cégre vallana, ha így lenne. Egyrészt azért, hogy megspóroljon 10-12 dollárt, másrészt azért, hogy a MacBook Prókat még jobban elválassza ettől a szegmenstől.
De figyelem: nem biztos, hogy így van!
Mi történt? Valaki lefuttatott egy Disk Speed Testet az egyik új modellen, és összenézte a régivel. Azt látta, hogy az olvasási sebesség 1,3 GB/s. Mennyi volt tavaly? 2 GB/s. Ez durva csökkenés.
Mennyi az írás most? 1 GB/s. Mennyi volt? 0.9 GB/s. Ezzel mondjuk pont javítottak, de nem annyit, ergóóóó... rosszabb a mostani SSD!
Csakhogy az, hogy egy üres SSD-n gyorsabb vagy lassabb az olvasás, az egy adat. Fontos adat, de nem több, mint egy. Ha egy SSD-t ez alapján értékelünk, akkor eléggé félrevezethetjük magunkat. Hiszen egy szót sem szóltunk arról, hogy milyen az SSD élettartama, vagyis hányszor lehet újraírni egy adott bitet? Milyen a vezérlő, ami azért felel, hogy ne buta módon mindig ugyanazokat a biteket írjuk újra? 1 cellában hány bitet tárol az SSD? Ez azért fontos, mert ha mondjuk négyet, akkor bármelyik bit újraírásához a teljes cellát újra kell írni. Milyen írási / olvasási arányra méretezett az SSD? Van-e benne Power Loss Protection, vagyis ha áramszünet (laptopnál akksileállás) van, és még a cache-ben várakozik az adat, akkor elveszik-e, vagy kiírásra kerül még sebesen?
És igen, ott vannak a mért sebességek. De mivel mindenki ez alapján dönt, sokszor a cég úgy adja ki az SSD-t, hogy benchmark-kompatibilis legyen. Mondjuk akkora cache-t tesz bele, hogy először arra írsz, és annak a sebességét mutatja a tesztprogram. Egy MacBook Air-ben a lemez telítettsége szerintem átlagosan 60-80%-os, stabilan. Miért nem úgy futtatják a benchmarkokat? Tuti, hogy ugyanaz lenne a végeredmény? Vagyis:
Tényleg gyengébb SSD-t pakolt az Apple az idei, olcsóbb MacBook Air-be?
Nem tudjuk. Nagy valószínűséggel lassabban olvas, mint az elődje - ezt tudjuk. Meg azt, hogy az előzőben SanDisk SDSGFBF12 043G volt, a mostaniban nem tudjuk még, amíg az iFixit vagy valaki más szét nem szedi. Egy 2015-ös MacBook Air-ben pedig még 900 / 220 MB/s-os SSD dolgozott, és higgyétek el, nem az volt a szűk keresztmetszet.
Van egy Zoom videókonferencia program, amivel kapcsolatban múlt héten merült fel először, hogy mindannyiunk rémálmát valósítja meg:
olyan biztonsági rést hagy nyitva, amivel egy weboldal meglátogatása esetén a weboldalon keresztül hozzáférnek a kameránk képéhez.
Ez annyira ösztönös és zero-day félelem, tapasztalataim szerint főként férfiaknál (vajon miért?), hogy sokan az egyetlen megoldásként a kamera post-it-tal történő leragasztásában látták a menekülő utat. Biztonsági szakértők is. Láttam ilyet. De ti is láttatok hasonlót:
Nem maga a Zoom alapprogram volt a ludas, hanem egy web szerver segédprogram, ami a telepítéskor szintén felment, és amivel a böngészőnk elfogad olyan request-eket is, amiket egy normál böngésző nem. A cél a kényelem volt, hogy a weboldalak a böngésző segítségével Zoom hívást indíthassanak, csakhogy a telepített segédprogram tárva-nyitva hagyta a Mac-et a kamera átvételére támadóknak.
A probléma akkor sem szűnt meg, ha uninstallt nyomtak a felhasználók, mert a webes segédprogi akkor is maradt. Mindenféle Terminal-os parancsokkal lehetett letörölni a problémás fájlokat. Aki időben kapcsolt, a Zoom beállítások között kikapcsolta a Turn off my video when joining a meeting kapcsolót. Mindenesetre nagy volt a káosz.
Aztán az Apple azt csinálta, hogy kiadott egy gyors update-et, ami magától lejön, lefut, megtisztítja a rendszert, és kész. És hogy mit szólt a cég, akinek a kódjába belenyúlt az operációs rendszer gazdája?
Örülünk, hogy az Apple-lel dolgozhattunk ezen az update-en.
Az Apple most már évek óta tolja az AR-t, és a bemutatókon olyan nélkülözhetetlen dolgokat mutatnak be, mint a pontatlan virtuális collstok és az élőszereplős Minecraft. Vannak azonban olyan esetek, amikor igenis van értelme a kiterjesztett valóságnak.
Ilyen eset például az, amikor nagyon fontos lenne egy adott helyszínen, életnagyságban látni valamit. Mondjuk egy komplett lakóparkot, ott, ahol jelenleg még semmi nincs.
A Metrodomnál ismerik azt, amikor a leendő ügyfeleket ilyen módon kell képbe hozni, mert a tervrajzok sajnos kevésnek bizonyulnak. Ezért már korábban is mindenféle 3D-s modelleket mutattak nekik az értékelsítő irodákban, de most egy bárki által letölthető és kipróbálható appot is kiadtak, amivel
odamész a helyszínre
felemeled a telefont
látod az épületet
Videóban nézhetitek meg, hogyan is működik:
Nekem iPhone SE-vel akadt némi felismerési probléma, ha ilyen van, akkor kézzel tegyétek le a modellt a földre, és nagyítsátok addig, amíg a helyére nem kerül.
Ilyenkor azt gondolom, hogy mégis érdemes fejleszteni ezt a fránya AR-t.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.