Az Apple bemutató után a kommentek fele arról szólt, hogy az Apple külön adja el az állványt a monitorjához, 1000 dollárért. Nem csak online: állítólag a WWDC-n is, az esemény után is erről megt a trécselés. Fejlesztők, riporterek csóválták a fejüket ott, ahol a Mac Pro képességeiről, meg az új operációs rendszer jóságairól kellett volna értekezni.

A csávó, akinek az állvány árát be kellett jelentenie, érezhetően nagyon feszült lett ettől. Ő jól tudta, hogy amit mondani fog, az gáz, és a közönség pont úgy reagált, ahogy az elvárható ilyen esetben. Hacsak az Apple nem esett abba a hibába, amibe a diktatúrák szoktak - hogy a főnöknek már senki nem szól arról, ami nyilvánvalóan gáz -, akkor tudta Tim Cook is, hogy ez lesz. Ha nem szállt el teljesen az Apple vezérkar önnön nagyszerűségétől, és nem hoztak létre egy hatalmas valóságtorzító mezőt, akkor tudniuk kellett, mi történt.

Persze több lehetőség van, lássuk ezeket külön.

De, mégis létrehoztak egy valóságtorzító mezőt

A különbség Steve Jobs és mindenki más valóságtorzító mezeje között, hogy Jobs — létrehozott vele valamit. Termékeny volt. A nárcisztikusok valóságtorzítása a legtöbbször öncélú és terméketlen.

A valóságtorzító mező úgy működik, hogy valaki mindig az elérendő célból indul ki, és nem a rendelkezésre álló helyzetből. Mindent onnan mér, és úgy kommunikál másokkal, hogy azok automatikusan és nagy léptekkel egy részeredmény felé haladjanak, a körülményektől függetlenül. Breaking Bad: Walter White azért tudott dollármilliókat keresni a meth bizniszen, mert első nap, amikor Jesse odahozott neki kábé ezerötszáz dollár bevételt, dühösen kelt ki magából, hogy ez nem elég. Jesse meglepődött, és megértette, hogy Walternek nincs annyi ideje hátra, hogy kivárja, amíg ennyiből gazdagszik meg. Így rágyorsítottak, noha nem tűnt valószerűnek ennél jobb eredmény elérése.

Tudták, hogy gáz, de alábecsülték

Alapvetően egy opcionális dologról beszélünk. Vesa rögzítőt 199 dollárért adnak ugye a monitorhoz, a forgatható, különleges csuklós megoldással rendelkező állványért viszont többet szerettek volna kérni. Tudták, hogy sokat, de úgy voltak vele, hogy ez egy opció, egy lehetőség.

Pedig valójában nem. Aki akar egy új Apple monitort, akar egyet abból a tetves állványból is.

Mit tehettek volna? Beleszámítják az állvány árát a termékbe, természetesen. Ugyanennyi lett volna a végösszeg, senki nem szólt volna egy szót sem. Azt gondolták, hogy olcsóbban kihozzák mindenkinek, akinek elég a sima VESA rögzítés. Ezzel pedig egy PR-os önbántást indítottak be.

Tudták, hogy gáz, és számoltak vele

Lehet vajon úgy értékelni az utóbbi egy hét Apple monitoron röhögős kommentáradatát, mint pozitív hozadékot? Lehet mondani, hogy a fröcsögők úgyis fröcsögnének a Mac Pro árán, így inkább vessük oda nekik a súlytalan állványt, mint koncot? Lehet, hogy azok számára, akik tényleg vásárlók lesznek, mit sem számít mindez, sőt, akár még többen is lehetnek a hörgésáradat miatt?

Nem tudom. Az Apple mindenesetre benne szokott hagyni ilyen dolgokat a bemutatóin, és nem kizárt, hogy ők pontosan ismerik a hatásmechanizmust. Valójában ez már olyan tudatosságot feltételez, amit nem hiszem, hogy megvan.