Pedig annyira megvolt nekik!

A Wall Street Journal ír arról, hogy az Apple-nél most picit bajban vannak. Amikor kitalálták az Apple Watch-ot, kristálytisztán látszott az eszköz fő csapásvonala, amivel el lehet adni az embereknek:

Egészség.

Úgy indultak neki, hogy ez lesz a hívószó. Minden passzolt: HealthKit, fizetőképes középkorú réteg, Cook beszólása ("az ülés az új rák"). A tervek szerint egy rakás érzékelőt építettek volna az órába, amik egy csomó egészségügyi adatot monitoroztak volna – a bemutatón látott, végső termékben viszont egyáltalán nem volt ezekből semmi. Vagy nagyon kevés.

A vérnyomás mérése az órával egyszerűen túl komplex feladat volt például, más esetekben az érzékelők gyártói nem tudtak megfelelni az Apple előírásainak. A maradék érzékelők pedig rapszodikusan működtek, az óra vastagságától és a csukló szőrzetétől függően eltérően viselkedtek, nem mutattak pontos értékeket.

Hogy hiányozhatott Jobs, aki ugyanilyen káoszban kinézett magának egy vagy két startupot, és átnyomta rajtuk a “meg tudjátok csinálni” mantrát.

Az áprilisban érkező órával tehát kicsit bajba jutottak a marketingesek, mert nagyon akarták egy fő funkcióval eladni a terméket. Mert persze, sok mindenre jó az óra: divatkiegészítő, információátadó eszköz, Apple Pay fizetőeszköz, kommunikációs segédeszköz, napi rutin rögzítésére alkalmas cucc, és persze a killer ficsör:

a szívdobogásunk átküldése a párunknak.

Szóval minderre jó, de a kérdés még mindig nyitott: mit írjanak az egész oldalas hirdetésre, az óra fotója alá? Mi a szlogen? Miért vegye meg a vásárló? Nem igazán egészség, mert nem tudhat sokkal többet ezen a téren, mint a konkurensek. Nem igazán az akkuidő, mert az meg állítólag elég pocsék.

Védekezhetnének azzal, hogy olyan a helyzet, mint az iPhone 3G és az App Store megjelenésekor: a fejlesztőket hívják segítségül, találják ki, milyen funkciókat adhatunk az órának. Ezzel meg az a baj, hogy kiherélték ezt a lehetőséget is: a külső fejlesztők nem férnek hozzá például a szenzorokhoz, nagyon limitáltan férnek hozzá a többféle erőhatást azonosító érintésérzékeny kijelzőhöz, lényegében egy második kijelzővé redukálva azt.

Apple Watch: mi sem igazán tudjuk még, mire jó. De istenemre mondom, megéri.

Lehetne ez a szlogen.

Persze ettől még rohadt sokat adnak majd el, az Apple az indításra állítólag 5-6 millió darabot rendelt be a gyártótól. A mennyiség fele a belépő szintű óra, a középkategória pedig a darabszám harmada. Egyhatoda ezek szerint Edition, ami nem tűnik soknak, valójában az. Ha egymilliót bedobozolnak egy luxustermékből, az mindig elég nagy merészség, akkor is, ha az Apple-ről van szó. Az első évben 20 milliót adhatnak el az elemzők szerint.

A kérdés nem is ez. A kérdés szerintem az, mennyit adnak el a második generációból.

folytatása következik...