Nagyon kinyíltak itt a kreatív csakrák, azt a mindenségit.
Pár napja volt hír a Bob Dylan Like a Rolling Stone számához készített zseniális interaktív weboldal. Ebben tizenhat csatornát váltogathatunk, miközben szól az 1965-ös sláger, és minden tévés szereplő szája úgy mozdul, mintha Dylannel énekelne együtt.
Aztán jött Pharrell Williams 24 órás klipje. Amikor megnyitod a böngészőben az oldalt, a helyi idő szerint indul a lejátszás, valaki Los Angeles egy meghatározott pontján, egy meghatározott napszakban fakad táncra. Persze bele is tekerhetünk, megnézhetjük, mit vettek fel éjjel háromkor, vagy megkereshetjük Magic Johnson, Steve Carrell vagy Jamie Foxx cameóját.
Mindkét alkotás alatt diszkréten megbújik a vásárlásra ösztönző gomb, egy iTunes ikonnal. Érezhető a nagyvonalúság, nem kell hivalkodni, nem kell villogó popup ablak az arcodba. Ha végigélvezted ezeket a rengeteg munkával elkészített kedvcsinálókat, törjön le a kezed, ha elkezdesz torrentezni.
Mi a célja ennek az egésznek? Nagyon egyszerű: vedd rá az embereket, hogy a te slágered menjen a fejükben. Vegyél rá kétmillió ember egyszerre, hogy mind azt dúdolja, hogy "How does it feel", vagy "bring me down". Ehhez ugye az kell, hogy az adott személy legalább háromszor-négyszer lejátssza magának a számot. Ez elvileg, hagyományos eszközökkel lehetetlen feladatnak tűnik, ezekkel az oldalakkal azonban egy átlagos zeneszerető ember fél órát is eljátszik, közben mászik a fejébe a sláger. Dylan esetében mondjuk ezt élveztem is, Williamsnél levettem a hangerőt. Azért így sem lehet eladni akármit akárkinek.
Aztán mi volt még itt a közelmúltban? Az Arcade Fire is egy ötletes megoldással promózta az új albumát, itt egy okostelefonon és az asztali gépen egyszerre kellett megnyitni egy weboldalt, ami így párosította az eszközöket. A webkamera leolvasta, hogyan tartjuk a telefont, és eszerint világította meg a kijelző bizonyos részeit. A klip így egy titoknak tűnt, amit a júzernek kell felderítenie.
Meg itt volt Van Damme is. Ez mondjuk nem zene, hanem kamion, bár szerintem az Enya-eladások is megugrottak a reklám hatására. Most minden férfi arra szaggatja otthon a heréit, hogy spárgázzon ő is egy lazát.
szucsadam
2013.11.23. 12:46
Címkék: videó interjó jony ive
A Charlie Rose Show-ban Jony Ive és Marc Newson volt vendég. A két dizájner természetesen a munkájáról beszélt. Nem mondom, hogy láttam már valaha az Apple dizájnerét ennyi ideig folyamatosan beszélni, mert nem. Viszont a mondandója jelentős részét szerintem változtatás nélkül be lehet vágni a következő termékvideóba.
Elhangzanak érdekes dolgok, meg is nézem az egész videót majd - egyelőre nem sikerült. Az biztos, hogy a "simplicity is so complex" szóösszetétel végül nem Ive száját hagyja el.
szucsadam
2013.11.22. 17:13
Címkék: update keynote numbers iwork pages
Megígérték, hogy az új iWork programok még egy csomó képességgel bővülnek, és tessék. Már meg is jött az első csomag, Mac App Store-ból frissíthető. Sőt az iOS verziók is frissültek, ezeket App Store-ból érjük el legegyszerűbben.
A hibajavításon kívül a Keynote kapott még új effekteket is, de ami a legfontosabb, hogy mindegyik app esetében személyre szabható a toolbar. Pont ezt emeltem ki korábban a Pagesről szóló posztomban. Ha van egy böhömnagy helyünk, funkció nélkül, akkor kár a letisztultságra hivatkozva kihasználatlanul hagyni. Hát most telepakolhatjuk, így néz ki az ablak felső része, ha rászabadítjuk magunkat a gombokra:
Ez ugye rémületkeltésben még mindig nem éri el az Office ömlesztett gombhadseregét:
...mégis annak ellenére, hogy sokkal kevesebb lehetőséget kínál fel, egyben sokkal kevésbé átlátható is. Egyrészt a strukturálatlanság, másrészt a mögöttes funkcióra utalás hiánya miatt. Ha képet akarok szerkeszteni, egy elnagyolt fotó ikont akarok látni, nem egy hisztogramot. Nem vagyunk mi állatok.
Egyébként ilyen lehetőségeink vannak Numbersben:
Keynote-ban:
Pagesben:
