A kínai VR-Zone jutott hozzá ehhez a táblázathoz, amiből kiderül, hogy milyen processzorokat dob piacra 2013-ban az Intel (kattintva előjön nagyban)
A második negyedévben várható az új Haswell-platform, ami eggyel nagyobb ugrást jelent, mint az idei Ivy Bridge. Az Intel tiktak-stratégiája ugyanis körülbelül abból áll, hogy páratlan években új generációt dob piacra, párosokban meg a meglévőnek javítja a gyártástechnológiáját. A fejlődés így folyamatos, de igazán nagy ugrásokra kétévente lehet számítani, most épp a Haswellel.
A kínai oldal táblázata szerint a legerősebb csip a 3,5 gigahertzes Core i7-es lesz 8 megabájt gyorsítótárral és 3,9 gigahertzes maximális órajellel. Lesznek alacsonyabb fogyasztású modellek is, bőven akad majd köztük 35 wattos TDP-jű, négymagos csip is a kínálatban, akár 2,5 gigahertzes órajellel.
Az ultraalacsony-fogyasztású modellek nincsenek rajta a listán, a pletykákból annyit lehet tudni, hogy ezek valamivel lassabbak lesznek a jelenlegieknél, de sokkal kevesebbet fogyasztanak majd. Ami elméletileg lassabb, de hosszabb ideig üzemképes MacBook Aireket jelent.
A grafikus gyorsító viszont mindegyik csipben sokat gyorsul, ez a változás a Haswell fő erőssége.
Ma reggel megjelent az a program, amire az iOS 6 felhasználók kilencven százaléka várt: a Google Maps. A program akkor tűnt el a platformról, amikor az Apple bevezette saját térképszolgáltatását, ami olyan rosszul sikerült, hogy azóta már Tim Cook is bocsánatot kért miatta, ráadásul fejek hullottak az Apple-nél. Nagy fejek.
A felhasználók többségét persze csak az érdekelte, hogy mikor kapja vissza kedvenc programját. Máig kellett várni, a Google Maps ugyanis ott van az App Store-ban, letölthető, használható.
A hét megabájtos alkalmazás drasztikusan különbözik elődjétől, egészen más a kezelőfelület, persze ennek az lehet az oka, hogy a korábbit az Apple készítette, ezt meg már a Google. Utóbbi egyébként nagyon büszke az új programra, közleményében azt állítja, hogy ez még jobb, mint az androidos verzió, átláthatóbb, könnyebben kezelhető.
Más szempontból meg rosszabb: nincs benne offline mód, és még nincs tabletes verzió se, de a Google azt ígéri, hogy rövidesen ezek a funkciók is megjelennek az alkalmazásban.
Ami egyébként tényleg jól működik. Első indítás után egy gyors bejelentkezésen kell (nem kell) túlesnünk, az új kezelőfelületet meg néhány pillanat alatt kiismerhetjük. Átlátható, letisztult.
A program egyébként mindent tud, amit a régi: ügyesen felismeri a rosszul beírt címeket, hozzáfér és jól használja a közösségi közlekedés adatbázisát és a forgalmi adatokat is képes megjeleníteni.
Elsőre remek kis appnak tűnik, ami mindent tud, amit az elődje, de írjátok be kommentbe, hogy nektek mik a tapasztalataitok, webkettesedjen már ez a tartalom.
Nem tudom, hány olyan hülye iPhone-tolvaj van a világon, aki nem tudja, hogy a mobil ellopása után valamilyen módon azonnal hatástalanítani kell a Find My iPhone-szolgáltatást, különben a tulajdonos rátalál. De biztos akad ilyen.
Onnan tudom, hogy bőven akad olyan ismerősöm, aki a neten pompásan nyomon tudta követni, ahogy az iPhone-ja Ukrajna különböző pontjairól adott életjelet magáról, viszont hiába mutogatta ezt a rendőrségnek, nem nagyon vettek róla tudomást.
Szóval legkevésbé azt tudom, hogy hány idióta tolvajt sikerült elfogni a Find My iPhone-nal.
Az viszont tény, hogy a szolgáltatás okosabb lett: az Apple a 2.0.1-es verzióval elérhetővé tette a Directions-gombot.
Ha erre kattintunk, az Apple Maps segítségével elnavigálhatunk a telefonunkig. Ha szeretnénk, maga Siri mondja el, hogy mikor-merre kell fordulnunk, ha találkozni akarunk az elszánt tolvajjal. Ukrajnában.
Richard Wiseman (beszélő név alert!) a britek legnépszerűbb pszichológusa, akinek megszámlálhatatlanul sok online követője van, akinek a projektjeiben eddig már kétmillióan vettek részt és akit beválasztottak abba a száz emberbe, akik a legtöbbet tették a britek életének jobbá tételéért.
De mindez elveszti a jelentőségét ahhoz képest, amit most a YUZA nevű fejlesztőcéggel közösen piacra dobott. A Dream: On ugyanis egyszerre tűnik forradalminak, képtelenségnek és valamilyen szinten nagyon-nagyon betegnek.
A program funkciója egyszerű: segítségével beállíthatjuk, hogy miről akarunk álmodni.
Elsőre képtelenségnek hangzik, pedig nem feltétlenül az. Az álmainkat ugye a valóság befolyásolja, az elmúlt napok, hetek történései köszönnek bennük vissza, illetve az alvás közben ért hatások. Biztos mindenki átélte már, ahogy egy külső hang, benyomás, érintés szervesen beépült az álmába, és a program elvileg pont erre a jelenségre épít.
Ehhez azonban meglehetősen összetett rendszert kellett készíteni. Első körben a Dream:ON-nak tudnia kell, hogy épp melyik alvásfázisban vagyunk. Ehhez a mobil mozgásérzékelőjét használja. Csak le kell tennünk elalváskor a telefont az ágyunk sarkára, így a program képes lesz rögzíteni a matrac mozgásait, amiből már tudja, mikor érünk az álomfázisba. És ekkor jön a támadás: elkezd nagyon halkan olyan hangokat sugározni, amik hatással vannak az álmunkra.
Az abszurd rész ott következik, amikor a Dream Store-ban mászkálva LETÖLTHETŐ álmokat találunk. Tiszta Inception, nem? A program maga ingyenes, az alaptémák is azok, de ha nagyon bejött az álmodozás, akkor a békés kert mellé vásárolhatunk olyan mintákat, mint a tokiói utazás, a paparazzi (te vagy a sztár), a space shuttle, az ocean view vagy a 50 shades of..., ami igen, a dugásról szól.
A kérdés már csak az, hogy működik-e. A poszt mai megírása előtt több este is elindítottam a programot, de egy megfázás miatt mindig olyan rosszul aludtam, hogy igazából majdnem végig ébren voltam, nem is nagyon tudtam alvást produkálni. Egy viszont biztos. Amikor hétfő este beállítottam a Wild West témát, lefeküdtem, és olyan mélyen aludtam, mint azóta egyszer sem, hajnal kettő körül ezzel a kitörölhetetlenül erős képpel a fejemben ébredtem:
A pletykák szerint SkyDrive iOS verzióját szankcionálja így az Apple, ugyanis a Microsoft az új verzióban - ami egyébként hibajavítást is tartalmaz - lehetőséget adna arra, hogy a nagyobb felhőalapú tárhelyet az appon belül megrendeljék a felhasználók. Ennek pedig mindaddig nincs akadálya a hatályos App Store szabályozás szerint, amíg az Apple által rendelkezésre bocsátott API-t használják a programon belüli vásárláshoz. És persze leadják a bevétel 30 százalékát. Ezt azonban a Microsoft nem szeretné.
Egyrészt érthető az Apple álláspontja. A szabály világos, és nem is új keletű.
Apps utilizing a system other than the In App Purchase API (IAP) to purchase content, functionality, or services in an app will be rejected.
Az In App Purchase segítségével képesek kiszűrni azokat a fejlesztőket, akik ingyenesnek álcázott appokkal, programokon belüli szolgáltatások árusításával próbálná meg kikerülni a díjfizetést az Apple felé.
Másrészt a piac átalakult, és egy ilyen vitahelyzet lépés az integrációt, a fejlődést hátráltatja. Egyrészt a felhasználók egyáltalán nem, vagy késve kaphatják meg azokat a szolgáltatásokat, amik más platformon elérhetőek. Másrészt például a SkyDrive szolgáltatásait felhasználó többi fejlesztővel is kibabrálnak a kialakult patthelyzettel, állítólag az ő frissítéseiket is jegelte az Apple. A redmondiak a hírek szerint szeretnének megegyezni az Apple-lel, és nagyon ajánlott mindenkinek leülni a tárgyalóasztalhoz. Mert lehet mondani, hogy van iCloud meg Dropbox meg kutyafüle, de valójában ha bármelyik szolgáltatás kivonul az üzletből, azzal mi leszünk szegényebbek.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
De mindez elveszti a jelentőségét ahhoz képest, amit most a YUZA nevű fejlesztőcéggel közösen piacra dobott. A 
