almalé és kungfu Rólunk

Ilyen az iOS 6 Maps, az új térképszolgáltatás

Egy kicsit itt is abba a hibába estünk, mint korábban sok Apple-fejlesztéssel: arra vártunk, hogy a cég új utakat keres, és a térképes navigációban úttörő gondolatai lesznek. De ahogy rápillantunk az új iOS 6-os Mapsra, láthatjuk, nincs új megközelítése a dolognak: van viszont egy gyorsan betöltődő, kevés részletet feltüntető, a valóságot nem torzító vektoros térkép, amire aztán kérhetünk 3D-módot (az épületek sziluettjeit szürkével, 3D-sen rajzolja ki), szatellit fotót, és az élethű Flyover funkciót, amire korábban kiszivárgott fotókból már következtethettünk. Metropoliszok központjait, híresebb épületeit fotózták körbe, hogy aztán ezeket körbe tudjuk nézegetni, zoomolni. Jó kis játék, a navigációhoz semmi köze nincs.

A navigációnak inkább ahhoz van köze, hogy az Apple a Maps miatt a Google-höz áttalicskázott pénzt házon belül tartsa. Illetve hogy a turn-by-turn funkciót integrálhassa a szoftverbe, ez eddig ugyanis hiányzott a Mapsból. Most egy zöld színű autós gombbal azonnal ráhelyez minket a kamera az útvonalra, és Siri Szamanta mondogatja be a következő kanyart.

Az egész kezelése természetesen az Apple-nél megszokott, intuitív módon történik, ha kizoomolsz, visszafordul a képernyő észak-déli irányba, és végignézheted az útvonalat, ha a dugó miatt gyorsabb útvonalat lehet választani, a szokásos kék ablak jelenik meg a két választási lehetőséggel. A forgalommal kapcsolatos adatokat az iOS-készülékekről szívják le, névtelenül.

 

A navigáció folytatódik a lezárt képernyőn is:

A demót a tegnapi kenote-videóban a 99. perctől láthatjátok, itt.

A szerzői jogi leírás azt igazolta, hogy az Apple a navigációs szoftver készítésénél a Tomtommal állapodott meg, valamint az üzletek feltüntetésénél a Yelp adatbázisát használta. Mivel ez a szolgáltatás sem Budapest, sem más magyar város esetében nem ad információt, kíváncsi leszek, mekkora visszaesés lesz nekünk e tekintetben a váltás. Egyelőre csak Cupertino volt kipróbálható állapotban a WWDC-n.

Az iOS 6-os Flyover és a turn-by-turn navigáció csak iPhone 4S-től és iPad 2-től felfelé lesz elérhető.



Itt az új 15-ös MacBook Pro, Retina Display in da house

Ez a típus kapta meg a WWDC legunalmasabb és legizgalmasabb update-jét. Kezdjük a legunalmasabbal: az alapgép annyira csak a kötelezőt hozza, mint amikor belépünk egy üzletbe és szájba vágás helyett csöndesen köszönünk a bent lévőknek. Senki sem fog elájulni attól, hogy mennyire jó fejek vagyunk.

Nézzük, hogy mink volt és mit kaptunk:

Nem is akarom túlragozni, nézzük felsorolásszerűen:

  • 15 százalékkal erősebb processzor
  • Gyorsabb integrált, dedikált gpu
  • A csúcsgépben több memória

Értékelés: az Apple egyszerűen nem merte megölni a gépet. A Retina-modelleknél látjuk majd, hogy miért. A technológia még nem tart ott, hogy az alap 15-ös MacBook Pro meghaljon, de ott már igen, hogy ósdinak, kicsit túlhaladottnak érezzük a típust. Persze az alapmodellre nézve gyászos helyzetet maga a Retina-verzió teremtette meg, csak annak az árnyékában tűnik öregnek ez a konfiguráció, de attól még tény, hogy a 15-ös Prót elsősorban profi felhasználók vették eddig is, és nekik már nincs sok okuk ezt a konfigurációt választani. Azért, mert itt van a

MacBook Pro 15 Retina display

Az Air, a 13-as és a 15-ös MacBook Pro frissítése valójában azért nem érdekel senkit, mert az Apple végül mégis megcsinálta, amiről mindenki pletykált: a forradalmi laptopot, igaz, csak egyetlen méretosztályban, és komoly kompromisszumokkal.

Lássuk csak, mi a helyzet: a laptop hardverének teljesítménye több mint elég. Gyakorlatilag ugyanazt a processzort és grafikus gyorsítót kapjuk, mint amelyik a sima, jóval nehezebb 15-ös gépekben is dolgozik, és ezek tökéletesen alkalmassá teszik a Retina Display MacBook Pro laptopokat a profi munkára. Akár Aperture, akár Photoshop, akár Final Cut X kerül a kijelzőre, ez a hardver elbánik vele.

És ott van az ssd is, ami miatt egészen varázslatos élmény lehet az új Próval dolgozni: a háttértár gondoskodik arról, hogy a sebességérzet utánozhatatlan legyen, míg a hardver többi része meg arról, hogy a valódi sebesség is. Gyilkos kombó. Az ssd-vel csak egy baj van: kicsi. Az alapgép 256 gigabájtos egységet kínál, a nagyobbikba 512 gigabájtos kerül, de még ez is csak alulról verdesi az elfogadható méretet.

A potenciális vásárlók valószínűleg kénytelenek lesznek a 768 gigabájtos ssd-re bővíteni, ami elég komoly felárat jelent, és amivel már egymillió fölé kúszik az új Pro ára: brutálisan drága lesz tehát, és valószínűleg pont emiatt nem merték kinyírni a hagyományos 15-ös Prót. Egyszerűen nem tart még ott az ssd-technológia, hogy elfogadható áron tudja kielégíteni a profi alkalmazások merevlemezigényét, és hiába jobb vétel minden szempontból a Retina MacBook Pro, mint a hagyományos, hiába áll tökéletesen arányban a kapott érték és az ár, végül mégiscsak az van, hogy brutálisan sokat kell fizetni a gépért.

Persze csak addig töprengünk az áron, amíg meg nem látjuk az új kijelzőt. A 2880x1800 pixel 5 millió képpontot jelent, ez HÁROMMILLIÓVAL több, mint amennyit egy hdtv-n látunk. Mindezt 15,4 colon. Egy kevésbé tükröződő, szebb színeket és több kontrasztot mutató panelen, mint amit eddig használtunk. A RetinaDisplay az igazi killer feature, amit azonban élőben kell látni, mert a puszta specifikációk nem sokat mondanak.

Azt viszont azonnal lehet értékelni, hogy a gép milyen vékony és könnyű lett: 2,4 centi helyett 1,8 centi vastag, szóval a 13-as és a 15-ös Próhoz képest is karcsúnak tűnik majd. És mindössze 2,02 kiló, könnyebb, mint bármelyik másik Pro laptop.



És akkor ott vannak a finomságok: a sztereó hangszórók, a két mikrofon, a két USB 3, a két Thunderbolt és a hdmi. A spéci ventilátor, ami kisebb zajt csap, mint a hagyományosak. Ezek együtt abszolút csúcstechnikás termékké teszik az új Retina MacBook Pro-családot, aminek két kifogásolható része az ára és a háttértár mérete.

Na de nézzük részletesen:

  • Erős processzor
  • Erős grafikus mag
  • Teljes ssd-s adattárolás
  • Vékony, könnyű design
  • Retina Display

Értékelés: a tökéletes gép. Jelenleg ennyit lehet kihozni a technológiából, ami egyúttal kompromisszumokat is jelent: a mindenre használható verzió brutálisan drága, a 2200 dolláros alapmodellt meg csak kiegészítőkkel együtt lehet ajánlani. Mindenképp kell hozzá egy Time Capsule, hogy azon tároljuk a képeinket, videóinkat (300 dodó), és akkor talán marad elég hely a munkához a 256 gigabájtos ssd-n. De sokkal valószínűbb, hogy még így is szükségünk lesz egy külső merevlemezre a profi feladatokhoz, ami persze az USB 3-asnak vagy a Thunderboltnak köszönhetően ugyanolyan gyors tud lenni, mintha gépen belül közlekedne az adat. Egy jó kiegészítővel az alapgép is használható és erősen ajánlott annak, aki meg tudja fizetni.

A 17-es MacBook Pro meg meghótt.



Ezt tudja az iOS 6

Kezdem egy számmal: 365 millió, ennyi iOS-készülék van a piacon jelenleg. Ennek egy része, egy jelentős része ősszel egy új mobil operációs rendszert üdvözölhet. Az iOS 6 iPhone 3GS-től felfelé, második és harmadik generációs iPadre és negyedik generációs iPod touch-ra érkezik. Két legfontosabb tulajdonsága a saját térképszolgáltatás turn-by-turn navigációval, valamint az egyre több szálon kapaszkodás az OS X rendszerbe.

A Mapset nemsokára egy külön posztba tárgyaljuk, így lépjünk vissza egy izgalmi faktort. Mindjárt itt az egyik legjobb bejelentés, a mobilhálózaton is működő FaceTime. Ez azt jelenti, hogy az iOS-készülékek tulajdonosai ezentúl nemcsak üzeneteket válthatnak egymással ingyen (illetve az adat-előfizetésük terhére), hanem videochatelhetnek is. iPhone 4-től és iPad 2-től felfelé működik majd a cucc. Elég, ha a másik fél tudja a telefonszámodat, vagy az Apple-accountos email-címedet, az utcáról hívhat, és erre válaszolhatsz iPhone-ról, iPadről és Macről is.

Itt van még Facebook-integráció, ami azon túl, hogy beépül a programokba (publikus API-val bármelyikbe), és a Settingsben megadott felhasználónévvel és jelszóval küldözgeti ki a faladra a tartalmat, tud néhány érdekesebb dolgot is. Például lehet lájkolni az App Store és az iTunes Store tartalmát, és láthatod, mit lájkoltak az ismerőseid. A kontaktjaid adatai frissülnek a közösségi oldalon megadott infók alapján: beírja az ott megadott elérhetőségeket, és a profilképet is leszívja, valamint a Calendarba is beírja a megadott születésnapokat.

A Sirit is felkészítették Zuckerberg érkezésére, plusz a Notification Centerben is megjelent egy Facebook-gomb. Így aztán az iOS 6-ban a legegyszerűbb módja egy posztolásnak, hogy lehúzod az értesítési központot, megnyomod a Tap to Post gombot a FB ikonnal, majd a Siri gombot, és már mondhatod is, amit posztolni akarsz. Amennyiben angolul akarsz posztolni.

Vagy franciául, németül, japánul, esetleg a most bemutatott új nyelveken: olaszul, spanyolul, koreaiul, mandarin vagy kantoni nyelven. És a Siri ezeken túl kapott néhány új képességet, még ha nem is különösebben csigáz fel minket a hír. Egyrészt tud válaszolni sporttal kapcsolatos kérdésekre. Másrészt olyan adatbázisokat integráltak bele, mint a Yelp, az OpenTable (USA only, de ott foglalni is tudsz asztalt az éttermekbe) vagy a Rotten Tomatoes filmértékelései, trailerei.

Mit tud még a Siri? Az Eyes free funkcióval az autóban ülve gombnyomással fogadja az utasításainkat, kérdéseinket anélkül, hogy a kijelzője életre kelne. Visszakérdez, pontosít, kommunikál. Az nyilvánvaló volt eddig is, hogy a Sirit legkézenfekvőbb vezetés közben használni, most erre gyúrtak rá: meg is egyeztek néhány autómárkával, akik a következő egy évben felkészítik az autóikat egy megfelelő gombbal, amivel a Siri Eyes free aktiválódik.

És nemcsak autóban, iPaden is lesz ezentúl Siri, oldalról bukkan elő, és válaszol a kérdésekre.

Hasznos lesz még a hívások esetében "felcsúsztatható" új lehetőségek (úgy lehet majd ezeket elérni, mint jelenleg a Lock Screenen a fotós appot). A hívások elutasításának új világa tárul fel előttünk: küldhetünk üzenetet a hívónak két mozdulattal előre beállított, vagy magunk által készített szövegekből. Kérhetünk értesítést is saját magunknak a visszahívásra: egy óra múlva, amikor elhagyom a mostani pozíciómat, amikor hazaérek - utóbbi esetekben figyeli a készülék a pozíciónkat, és ez alapján nyomja a figyelmeztetést.

Volt még egy jópofa újdonság, a Shared Photo Streams. Kiválasztod a megfelelő képeket, és az embereket, akiknek küldenéd. A képek megjelennek a Photo vagy iPhoto alkalmazásukban (iCloud-használóknak iOS 6 esetében, valamint Mountain Lion-os felhasználóknak), windowsos kollégák böngészőben tekinthetik meg a képeket. iPhone 4 és iPad 2-től felfelé működik.

Mi van még? VIP Mail, bizonyos levelezőpartnereket VIP-nek jelölünk, az ő üzeneteik mellett egy csillag jelenik meg, és külön virtuális postafiókot is kapnak, a flagelt üzenetekkel együtt. iPhone 4 és iPad 2-től felfelé működik, ki tudja, miért. A Maillel kapcsolatban viszont egy nagyon várt újítás, ami már inkább hibajavítás: a levél szerkesztése közben beszúrhatunk videót vagy képet, hosszan nyomva egy pontos az ujjunkat feltűnik az Insert Photo or Video lehetőség. Halleluja.

Van még Offline Reading List, letölti a weboldalakat későbbi, internetmentes olvasásra. iPhone 4 és iPad 2-től felfelé működik. A Safari újítása még a Smart App Banner, ha a weboldalnak van natív progija az App Store-ban, felül megjelenik egy sáv, amire kattintva letölthetjük az appot. Külön érdekesség, hogy az alkalmazás ott nyílik meg, ahol a weboldalon abbahagytuk.

És persze itt van a Do Not Disturb funkció, állítható érzékenységgel. Lehet például csak azt beállítani, hogy a három percen belüli második-harmadik hívást (úgynevezett veddmárfelbazmeg-emberek megkeresését) már ne mutassa új hívásként ne némítsa le.

A biztonsági beállítások is fejlődtek, ezentúl apponként megadhatjuk, melyik milyen információhoz férhet hozzá a telefonon. Ez mondjuk eléggé kellett már. 

Apróságok még a végére: megjelenik a Clock app iPadre, a Bluetooth kikapcsolást kivették a Generals menüpont alól, és a Wifi mellé tették (hurrá, ezt kérem már három éve), és megjelenik a Passbook, a foglalásaink jegyzéke. Például ha repülőjegyet vásárolunk az egyik appal, itt megjelenik a virtuális jegyünk, és ha időközben változtatnak az indulási helyen, a jegyet azonnal update-eli a program, és küld egy értesítést is az eseményről.



Itt az új 13-as MacBook Pro

Nem ettől a frissítéstől fogjuk elveszíteni az eszméletünket. A 13-as kategóriában az Apple csak a kötelezőt hozta, de még azt is csak fél szívvel. Legyünk őszinték: a várakozásokhoz képest mindenképp csalódás a 13-as MacBook Pro, de ha egyetlen pletyka sem keringett volna a neten, akkor sem érezném úgy, hogy valami forradalmit tett le az Apple az asztalra. Szerintem ők sem érzik úgy.

Nézzük, mit kaptunk.

Balra a régi, jobbra az új konfigurációk:

Kicserélték a processzorokat, a Sandy Bridge technológia helyett már Ivy Bridge csipek működnek a 13-as MacBook Prókban, méghozzá 100 megahertzcel magasabb órajelen. Ezekből körülbelül 15 százalékos gyorsulás következik, amit aligha érzünk majd meg használat közben.

A terméknek processzora jelenti nekem a legnagyobb csalódást: az Ivy Bridge-sorozatból már van olyan négymagos, a 2,1 gigahertzes, csodálatosan dallamos nevű Core i7-3612QM, ami ugyanúgy 35 wattot fogyaszt, mint a végül beszerelt 2,9 gigahertzes kétmagos. Ráadásul az ára is közel ugyanaz a két terméknek, a kétmagos csip 346 dollárba, a négymagos 378 dollárba kerül. Egyszerűen hiba volt ezt az opciót kihagyni a 13-as méretkategóriából, mert a Pro-felhasználók jelentős része biztos választotta volna inkább a négymagos processzort, akár még úgy is, hogy az Apple százdolláros felárral teszi csak azt elérhetővé, mint a kétmagos havert. Bővítési opció viszont nincs, csak a kétmagos Core i7-es létezik.

A grafikus gyorsító pontosan olyan, amilyenre számítottunk, az Intel HD 4000-rel nincs semmi gond, ahogy az Airnél is írtam, simán hozza a tavalyi 15-ös MacBook Pro laptopokba épített Ati Radeon HD 6490M teljesítményét, és ez csodás hír.

Örülhetünk annak is, hogy a nagyobbik gépben mostantól 8 gigabájt memória van, és az USB 3-at sem rúgnám ki az ágyamból.

Körülbelül ennyi. És ez elég kevésnek tűnik, akkor is, ha értem az Apple indokait: a show a 15-ös Retina gépről szólt, aki csúcstechnikát akar, vásárolja meg azt, idővel meg persze nyilván majd lecsordogál az összes technológia a 13-as kategóriába is. Addig viszont ezzel a csendes frissítésre érdemes ráncfelvarrással kell beérnünk. Pedig mennyivel szebben hangzott, amivel tele volt a net: hogy kidobják az optikai meghajtót, és egy kisebb ssd-t raknak a helyére. Hogy belekerül a 4 magos csip a 13-as MacBook Pro csúcsmodelljébe: ezek olyan fejlesztések lettek volna, amik érdemben nem növelték volna a gép árát, ellenben a használhatóságát brutálisan javították volna. Ezek lettek volna a logikus lépések. És fura, hogy az Apple nem merte megtenni most azt a dvd-vel, amit annak idején az iMac első generációjánál a flopival: hogy kidobja a francba a feleslegessé vált technológiát, és valami értelmeset rak a helyére. Talán majd jövőre.

És akkor lássuk, mit adtak nekünk a rómaiak:

  • Jobb cpu, gpu
  • Több memória
  • USB 3

Értékelés: a 13-as gép azt hozza, amit 2012-ben kötelező. Pontosan ennyit. Nem forradalmi, nem Schwarzenegger, nem Carl Lewis, ne rohanjon senki megvenni, viszont akinek már öregszik a gépe és újat akar, annak mindenképp érdemes elgondolkoznia a vételen. Viszont a júzerek 95 százaléka valószínűleg jobban jár a 13-as Airrel, mint az új 13-as MacBook Prókkal, vásárlás előtt érdemes elgondolkozni ezen a lehetőségen is.



Itt az új MacBook Air

Az Apple 2012-es WWDC-je a legizgalmasabbak közé tartozott, annyi új terméket mutattak be, hogy visszaemlékezni is nehéz rá. Sőt, igazából több új gép van, mint amennyiről a színpadon beszéltek, mert volt itt néhány csendes frissítés is, de menjünk szép sorban: először azokat a termékeket nézzük meg alaposan, amikről a show keretein belül is volt szó.

Kezdjük a MacBook Airrel, ők is ezzel kezdték.

Ahogy arra számítani lehetett, a legkisebb laptop nem esett át brutális frissítésen, nem is volt rá nagyon szükség.

Ez volt a régi géppark:

És ez itt az új: 

Amit elsőre látunk, azt nyugodtan nevezhetjük az Apple kötelező körének is. A gép fizikai mérete nem változott, a háttértár kapacitása változatlan és a memória is csak az alapgépben nőtt kétszeresére, most már mindegyikben 4 gigabájt RAM van.

A MacBook Air processzorait azonban lecserélték a legújabb, Ivy Bridge modellekre, magasabb az órajel és magasabb az egy gigahertzre jutó teljesítmény is, szóval összességében 15-20 százalékkal gyorsulhatott a cpu. Erősebb lett természetesen a processzorba integrált grafikus vezérlő is, az Intel HD 4000 már simán hozza azt a teljesítményt, amit a 15-ös Prókban tavaly ilyenkor használt Ati Radeon HD 6490M. A kis gépbe ez több, mint elég. És aki nagyon figyel, azt is észreveszi, hogy frissítették a MagSafe csatlakozót, ami szerencsére megint T-alakú, ellenben kisebb, mint elődje, így a régi töltőt nem tudjuk beledugni az új gépekbe. Szívás, ha valakitől gyorsan kölcsön kéne kérnünk egyet.

Leszámítva, hogy itt a szuper Magsafe 1-Magsafe 2-átalakító, mindössze 9.99-ért. Kilenc-kilencvenkilenc, a hülyének is megéri!

És akkor beszéljünk a kevésbé látható dolgokról: az ssd sebessége rengeteget nőtt, és most már rendelhetünk 512 gigabájtos egységet is az Apple-től (BRUTÁLIS, 300 ezer forintos felárért). Már USB 3-as eszközöket is hozzá tudunk csatlakoztatni az új MacBook Airhez, és ott a 720p-s FaceTime-kamera. Nincs viszont RetinaDisplay, amire persze ebben a méretosztályban volt a legkevésbé szükség: az Air felbontása eddig is sokkal jobb volt, mint a Pro sorozaté, senki sem gondolta, hogy pixeles lenne a kijelző, szóval kibírjuk. Az viszont jó hír, hogy mostantól 8 gigabájtig bővíthetjük a memóriát, már megfizethető, 30 ezer forint körüli áron.

Összegezve:

  • Jobb cpu, gpu
  • Gyorsabb, bővíthető ssd
  • Bővíthető memória
  • USB 3

Értékelés: a MacBook Airnek pontosan ennyire volt szüksége. Jó gép volt, élvonalbeli, a képességeihez képest megfelelő áron, amit csak fel kellett hozni az aktuális technológiai szintre, ezt a hardver fejlesztésével meg is tette az Apple. Az Air vétele újra erősen ajánlott, a saját kategóriájában kiváló darab, remek kis gép.




süti beállítások módosítása