Többször írtam már arról, hogy gépvásárláson töröm a fejem, csak épp nincs még piacon a tökéletes gép. Amit most lehet kapni, az nem felel meg az elvárásaimnak, és gyanús, hogy ami a közeljövőben mutatkozik be, az sem fog. Azt szeretném ugyanis, hogy a Mac legyen hordozható, legfeljebb 13 colos, négymagos és valami beépített ssd-nek hála pokolian gyors.
Ha viszont megvalósul a Slashgear koncepciója, alighanem itt a válasz a kérdésemre, hogy milyen gépre is van szükségem:
Az oldal is elismeri, hogy nem egy valódi termékfotóról, csak egy illusztrációról van szó, viszont ha az Apple mérnökei még nem tudják, milyen átalakításba kezdjenek, ajánlom nekik, hogy olvasgassák a Slashgeart.
A lap szerint ugyanis pofonegyszerű a megoldás minden problémára (és egyúttal jelzik, hogy szerintük ez a fejlődés logikus iránya is): első körben ki kell venni az optikai meghajtót a MacBook Próból, amit tök feleslegesen cipelünk magunkkal. Szoftveroldalon mindenesetre előkésztette az Apple a lépést, hiszen a Mac App Store-ból az OS X, és minden más szoftver simán letölthető, a kaliforniai cégtől az optikai meghajtó nyugodtan mehet a kukába. Ráadásul az Air is bizonyította, hogy lehet élni dvd-olvasó nélkül, méghozzá boldogan.
A Slashgear szerint az optikai meghajtó helyére az Apple beforgatja a merevlemezt, majd rak mellé egy ssd-t is: nem túl nagyot, de legalább akkorát, amekkorán az operációs rendszer elfér. Mondjuk ezek alapján a lap valami néhány gigabájtos rendszert vár, ami nyilván hülyeség (hiszen akkor már egyszerűbb lenne egy olyan hdd-sdd-kombót rakni a Macbe, amilyen az én gépemben is van, és ami csak egy helyet foglal el). Egy 120 gigabájtos egységet viszont már úgy is be lehet építeni, hogy az érdemben nem befolyásolja a gép árát, mégis elférne rajta az összes alkalmazásunk, a merevlemezre meg mehetnek az adatok, képek, filmek, a dokumentumok.
A lap erről nem ír, de a meghajtók mellett már nyilván az Ivy Bridge processzorok lesznek majd, és ahogy azt korábban is megállapítottam, ezek közt akad egy olyan négymagos, ami csak 35 watttot fogyaszt, pont, mint a mostani 13-as Próban dolgozó kétmagos. Szóval semmi akadálya annak, hogy már a legkisebb modellben is felbukkanjon a 2,1 gigahertzes Core i7-es, amiben egyébként az új, HD4000-es grafikus mag dolgozik.
Ez ugyan egy processzorba integrált csip, de megnéztem a tesztjeit és elég szépen szerepelt: közvetlen elődjét simán lenyomja, de ez még semmi. Veri az egy-két generációval ezelőtti dedikált kártyákat is. A 15-ös Próban például mindig erős grafikus mag volt. Két éve még a Geforce 330M dolgozott a modellben, annál körülbelül kétszer nagyobb teljesítményre képes a HD 4000. Egy éve az AMD Radeon HD 6490M volt a belépőszint a 15-ös Próban, annak a teljesítményét is simán hozza az új csip. És csak a tavaly októberben frissített Próval érkező Radeon HD 6750-es az, ami elveri ezt az apró processzorba integrált áramkört. De a végére jöjjön a legfontosabb: a HD 4000-es támogatja a 4K-felbontást, szóval úgy lehet RetinaDisplay-t építeni a MacBook Próba, hogy a grafikus megjelenítés nem jelent pluszfogyasztást a rendszernek. Ami óriási dolog.
És akkor ott van a hatalmas hely, ami a merevlemez elforgatásával felszabadult: na ide lehet berakni a harminc százalékkal nagyobb akkumulátort, amire a kijelzőnek szüksége is lehet. Hiszen hiába nem fogyaszt sokat a grafikus mag, a szuper kijelzőnek azért lehet hogy lesz némi plusz energiaigénye, amit viszont a nagyobb akkumulátor simán tud kompenzálni.
Na de nézzük a lehetséges végeredményt.
Kontrák:
- A gép súlya nőhet néhány dekát
- Eltűnik a semmire sem használt optikai meghajtó
Prók:
- Jöhet az elképesztő minőségű RetinaDisplay
- A tavaly nyári 15-ös Prók teljesítményét hozhatja a 13-as laptop
- Szinten marad az üzemidő
- Nagy lesz a tárolókapacitás
- Az ssd miatt megkapjuk az Air gördülékenységének az érzetét
- Ha az Apple tényleg arra készül, amit a Slashgear meg az Appleblog meg még néhány millió oldal gyanít, akkor az új Pro kötelező vétel lesz.
Mit gondoltok?
Kiegészítők Apple-laptopokhoz 6.990-27.990 forintig az Appleblog shopban.
Magyarósi Csaba
2012.05.04. 16:51
Címkék: stat
Bár 8,8 százalékos piaci részesedésével nem az Apple a legnagyobb mobilgyártó, ahogy az okosmobilok piacán sem a kaliforniai cég a befutó, még mindig náluk csapódik le a legtöbb haszon a telefonbizniszből. A számok elég jól mutatják, hogy a versenytársak elsősorban az olcsóbb készülékekkel szereznek hatalmas okosmobil-piacot maguknak, míg a felső kategóriában továbbra is az iPhone az úr.
Az Asymco számításai szerint egyébként egy hihetetlen ütemben növekvő szektorról van szó, aminek két éve még csak 5,3 milliárd, a legutóbbi negyedévben meg már 14,4 milliárd dolláros nyeresége volt.
És ennek a nyereségnek a 73 százalékát tette zsebre az Apple. A kaliforniai cég mellett a Samsung volt az egyedüli, amelyik képes volt megőrizni, sőt, szerény mértékben még növelni is profitját az iPhone megjelenése óta. A lenti grafikon viszont jól mutatja, hogy hiába a dél-koreai cég a leglegleg szinte minden versenyszámban, mégis az Apple-részvényesek azok, akik utoljára nevetnek.
Magyarósi Csaba
2012.05.04. 11:39
Címkék: hirdetés appleblogshop
Alapvetés: az iOS-eszközöket az ujjainkkal használjuk.
Kiegészítés: nem mindig.
Megmondom őszintén, sokáig nem értettem, hogy mi szüksége bármilyen stylusra egy iPhone vagy egy iPad-felhasználónak, hiszen ezeket a termékeket pont úgy találták ki, hogy eszközök nélkül tudjuk őket irányítani. Ettől nagyszerűek. Egy barátom mutatott a napokban nekem egy videót, ahol a kétéves kisfia, aki koránál fogva még nem beszél folyékonyan, nem matekozik, semmit sem tud az irodalomról, olyan ügyesen irányítja az iPhone-t, mint a nagyok. Készségszinten működik a dolog, és ennél a videónál nem is láttam még jobb bizonyítékot arra, hogy Jobs terve bevált: az iOS-eszközök irányítása annyira intuitív, hogy nem is kell tanulni.
Minek akkor egy érintőceruza hozzá?
Átmentem egy grafikus ismerősömhöz, Kockához, és a kezébe nyomtam az eszközt, hogy kitaláljuk az okát.
Néhány percnyi ujjas, majd Justmobile AluPen-es használat után kiderült, hogy bizonyos esetekben tényleg van létjogosultsága az érintőceruzának, ami elsősorban az egyre komplexebb alkalmazásoknak köszönhető. Vannak ugyanis helyzetek, amikor az ujj nem elég jó. Nem elég pontos. Legalábbis a mi generációnknak, akik annak idején még tollal tanultunk meg írni és rajzolni.
Nekünk egyszerűen a kezünkhöz nőtt a toll, és ha például egy jó rajzot akarunk készíteni, nemcsak firkálgatni akarunk, akkor esélyünk sincs az ujjunkkal. Túl vastag, nem elég stabil, nem lehet precízen tartani és hajlamos össze-vissza mozogni. A Jutmobile AluPen Pro ezzel szemben a rabszolgánk, pontosan azt csinálja, amit várunk tőle, arra mozog a papírként használt tableten, amerre parancsoljuk neki. A grafikus mondja, és neki elhiszem.
A tabletes rajzolás persze így is megszokást igényel, hiszen hozzászoktunk ahhoz, hogy a kézfejünk a papíron pihen munka közben, amire egy érintőkijelző esetében nyilván nincs lehetőség. De ha ezen a problémán átgördülünk, akkor ezzel az érintőceruzával már tényleg olyan élmény a rajzolgatás, jegyzetelés, mint annak idején a tollal volt.
Főleg, hogy valóban minőségi termékről van szó. A shop bejelentésekor megígértük, hogy nem fogunk másolatokat, gagyikat árulni, aminek az iLounge Best of Show 2012-díjas Jutmobile AluPen Pro tökéletesen megfelel. A kialakítást a Tools Designak köszönhetjük, ennek megfelelően az alumínium test szuperelegáns, tökéletesen passzol egy minőségi iPadhez, iPhone-hoz. Az egyik oldalon van a gumírozott írófej, amivel az iOS-eszközökre, a másik oldalon meg ott a toll, amivel igazi papírra jegyzetelhetünk, rajzolhatunk. A tollbetétet a Pelikan készítette, aki elég régi játékos ezen a piacon (de szerettem annak idején a Pelikan-tollamat).
A csomagban a tollon kívül van még egy plusz gumifej és egy igazi bőr tok is, hogy a szállítás is elegáns legyen.
Megvásárolható az Appleblogshopban, és ami a legjobb: most tíz százalékos kedvezménnyel. Illetve a cucc egyszerűbb változata most akcióban lényegében ingyen jár a Philips Fidelio hangsugárzó mellé.
És természetesen az AluPen Pro mellé is jár az összes Appleblogshop garancia a gyors reakcióidővel és kiszállítással.
Magyarósi Csaba
2012.05.04. 08:46
Címkék: teszt ipad
Új processzort raktak a régi tabletbe, amitől az megtáltosodott.
A héten már írtunk arról, hogy az új iPad megjelenésével módosítottak egy kicsit az iPad 2 hardverén is: a 45 nanométeres gyártástechnológiájú csip helyére 32 nanométeres került.
A jobb technológiának több következménye is lehet: egyrészt jelentősen csökkenhet a gyártási költség, hiszen ugyanabból a méregdrága szilíciumlapból több csipet tudnak kivágni, ami a végfelhasználói árra is hatással lehet. Láttuk, hogy az iPad 2 ára csökkent, bár ez valószínűleg akkor is bekövetkezett volna, ha nem nyúlnak a hardverhez, hiszen egy öregecskedő tabletről beszélünk.
De a gyártástechnológia hatással van a teljesítményre is: vagy szinten tartják a fogyasztást, ebben az esetben nagyobb órajelet lehet kipréselni a csipből, tehát az gyorsul, vagy nem nyúlnak a sebességhez, akkor viszont csökken a fogyasztás, nő az akkuidő.
A korábbi tesztek bizonyították, hogy az új iPad 2 lényegében pont olyan gyors, mint a régi, éppen ezért volt meglepő, hogy látszólag az akkuidő sem változott.
Látszólag. Mert az Anand Tech elvégzett néhány alapos tesztet, amikből kiderül, hogy az egy feltöltéssel megtehető táv igenis jelentősen nőtt a tabletnél.
Átlagos használat, például webes nézelődés közben 1,6 órával sikerült kitolni azt a híres tíz órát, míg a grafikus teljesítményt jobban igénylő alkalmazásoknál majdnem három extra óra az új vásárlók jutalma. Márpedig az nagyon sok.
Egyúttal készülhetünk az új iPhone 4S-ekre, amik várhatóan a következő generációs iPhone-okkal kerülnek majd piacra, és amikbe biztos, hogy szintén belerakják a 32 nanométeres csipeket. És mivel a mobilnál a kisebb kijelző miatt meghatározóbb a processzor szelete a teljes fogyasztásból, még nagyobb változásra lehet számítani.
