almalé és kungfu Rólunk

Egymással birkózik az Apple és a Greenpeace

Régi harc ez már, amiből többnyire a Greenpeace és azon keresztül a bolygó került ki győztesen, már amennyiben feltételezzük, hogy az Apple-nek nem érdeke a bezöldülés. Ne tegyük. Mindenesetre kettejük kapcsolata komoly mérföldkövekkel van teli, emlékezzünk például arra, hogy körülbelül másfél éve a Greenpeace szerint hivatalosan is az Apple lett a bolygó legzöldebb gyártója, mert ők használják fel a legkevesebb károsanyagot a termékek készítése során. És ez elég komoly fegyvertény.

Most azonban újabb front kezd kialakulni kettejük között, mégpedig az adatközpontok károsanyag-kibocsátásával kapcsolatban. A Greenpeace ugyanis a napokban megjelentetett egy táblázatot, ami elég kínos számokat közölt az Apple-lel kapcsolatban: ezek alapján az iCloud hátországának számító bazi nagy Észak-Karolinai adatközpont energiaellátásának alig 15,3 százaléka származik megújuló forrásokból, míg 27,8 százalék nukleáris energiából, és ami megbocsáthatatlan, 55,1 százalék szénből.

A Greenpeace egyébként már akkor anyázta az Apple-t, amikor annak Észak-Karolinára esett a választása, lévén ennek az államnak az egyik legszennyezőbb az energiaellátása. További gyár elé fekvésre és szerverparkhoz kötözésre ad okot, hogy a zöld szervezet szerint az adatközpont energiaellátása nem elég transzparens, az Apple túl kevés információt hoz nyilvánosságra.

A történet is véget is érhetne, de szerencsére ennél jóval izgalmasabb az ügy. Az Apple ugyanis azt állítja, hogy talán tényleg kevés részletet közölt eddig a sajtóval, viszont pontosan ebből következik, hogy nem lehet pontos a Greenpeace becslése a megújulók arányát illetően. Sőt mi több, az megdöbbentően pontatlan.

A 15,3 százalékos mutató ugyanis köszönőviszonyban sincs azzal az értékkel, amit az iCloud adatközpontja rövidesen felmutat. Nem kell egyébként messze mennünk, hogy megértsük, mire céloz az Apple: arra a februárban bejelentett fejlesztésre, aminek hála az Egyesült Államok legnagyobb magánkézben lévő naperőművét és üzemanyagcelláját építik fel az épület mellé. Ezeknek hála az adatközpont energiaellátásának több mint 60 százaléka származik majd megújuló forrásokból, amivel nem a legrosszabb, hanem a legjobb mutatójú telepek közé tartozik majd az Észak-Karolinai iData Center.

Arról meg már ne is beszéljünk, hogy a rövidesen megnyitó oregoni telep száz százalékban megújulókra támaszkodik majd, ami ebben a méretben lényegében egyedülálló a világon.

Szóval a Greenpeace táblázata egy aktuális helyzetre talán igaz lehet, viszont az Apple már régen bejelentette azokat a fejlesztéseket, amikkel nemcsak a gyártás, de az adatközpont-üzemeltetés terén is a legzöldebb gyártók közé fog tartozni a világon.

Ami menő.



Fogalmam sincs, milyen Macet vegyek

Azon gondolkozom, milyen gépet vásároljak a hároméves, 13-as Pro helyett, de nem találom a megoldást. Még ha a közeljövő termékfrissítéseit nézem, akkor sem.

Az elvárásaim:

Legyen hordozható
Legyen könnyű
Legyen nagyon gyors

Ez a konfiguráció egyszerűen nem létezik és még egy ideig nem is fog.

Mindenképp laptopot akarok vásárolni, mert szeretem, ha ott van a munkahelyem, ahol én vagyok, nem egy asztalnál. Éppen ezért az iMac nem jöhet szóba. Hiába van benne erős négymagos, hiába jó a kijelzője, hiába lenne elég a hardver minden szempontból a munkához, helyhez lennék kötve vele, amitől egyszerűen elszoktam.

Szóval laptop kell, de a 13 colos méretnél nagyobb nem jöhet szóba. Ebben a méretosztályban két gép van: a Pro és az Air. A Próban én alig-alig látok olyan előnyt, ami ellensúlyozni tudná az Air vékonyságát, súlyát és az ssd-t. Kérhetem persze ssd-vel a Prót is, viszont az valószerűtlenül megnövelné a gép árát, és nekem még mindig túl vaskos lenne.

Csakhogy: hetente egy-két videót azért megvágok Final Cut X-ben, és oda teljesítmény kell. Próbáltam az aktuális Airt, remekül elfutott a program, viszont amikor importáltam, vagy rendereltem, néha sokat kellett várnom, ehhez a feladatot több kraft kell. Persze megvárhatom a nyáron érkező, alacsony fogyasztású Ivy Bridge-kódnevű Core i-processzorral szerelt új Airt, de a teljesítménynövekedés legfeljebb 20-30 százalékos lesz majd, míg nekem legalább 200 százalékra lenne szükség. Azt meg még a 13-as Prótól sem kapom meg. Legfeljebb a 15-östől, ami viszont betyárosan nagy.

Összefoglalva: egy MacBook Air kéne négymagos processzorral és erős grafikus gyorsítóval, ilyen azonban nem létezik, és még vagy két évig nem is fog. Thunderbolton keresztül ráköthetek persze külső célhardvert a gépre, amivel olyan teljesítményt nyújthat az Air FCPX alatt, mint egy Pro, de hát ezek a szemét kütyük körülbelül egymillióba kerülnek.

Kompromisszumos megoldásként szóba jöhetne a Pro ssd-vel, de a 13-as méretben a jelek szerint továbbra sem lesz négymagos modell, csak kétmagos, magas órajelen, ami viszont harmatos kárpótlás a nagyobb súlyért és árért cserébe. A 15-ös laptop meg nekem már túl nagy, szóba se jöhet.

Szóval életemben először fogalmam sincs, hogy milyen gépet vegyek.

Valami ötlet?



Van jobb megoldás a cloudnál

E heti hirdetőnk a Doclerweb, akik szerint a felhők felett mindig süt a nap. A következőkben azt mutatják be, hová lehet fordulni, amikor a cloud már kevés. És egyáltalán, miért és mikor lehet kevés a cloud.

A legtöbben a felhőkben hisznek, ami nem véletlen. A megoldás jó, vannak esetek, amikor ez a legjobb választás, de vannak esetek, amikor jobb kell. Páran tudnak jobbat.

Tud jobbat a Google, a Facebook és a DoclerWeb is. Márpedig keveseknek fontosabb a gyorsaság, biztonság, rendelkezésre állás vagy az egységnyi teljesítményre jutó fajlagos költség. A DoclerLabs-ban, a Doclerweb kutatás-fejlesztési osztályán górcső alá vették a virtualizált rendszereket, a cloudokat és a mikroszervereket, ami során figyelemreméltó eredményekre jutottak.

Megbízhatóság


A tesztsorozat egyik meglepő tapasztalata, hogy a cloudok és a virtualizált rendszerek ugyan nagyon jó eredményeket értek el redundancia és megbízhatóság terén, mégis relatív sok üzemzavart okoztak azok a rétegek, amelyek a virtualizációért felelősek. A fail-overes load-balancing (hibatűrő terhelés elosztó) mögé felépített mikroszerverekből épített front-endek ezen a téren jobbnak bizonyultak.

Teljesítmény

A másik szembetűnő különbség a mért teljesítmény terén mutatkozott. A cloudok és virtuális szerverek tesztelése során, az elvileg „hasonló” teljesítményű instance-ok (cloud erőforráshalmazai) és a virtuális szerverek jelentősen gyengébb tesztadatokat produkáltak a mikroszervereknél.

Ár


Az árakat összehasonlítva két 8 magos mikroszerver a hibatűrő terheléselosztó szolgáltatással és 1 Gbit/s osztatlan sávszélességgel együtt körülbelül 50 000 Ft-ba kerül, míg ugyanez virtualizációs megoldásban 100 000 Ft, cloud esetén 120 000 Ft. (Az árak nettó árak, hazai és külföldi szolgáltatók listaárainak az átlaga).

A költséghatékonyság elsősorban a rendkívül kedvező áru hardvernek, az extrém alacsony fogyasztású vadonatúj Xeon-E3 processzoroknak és a load-balancing kedvező árának köszönhető. A cloudokban és virtualizációban használt drága hardverek és költséges virtualizációs réteg jelentősen növelik az árat.

Konklúzió

Összefoglalva a közel egy éves kutatás végeredménye, hogy ár/teljesítmény, megbízhatóság és üzemeltetési költségek terén a mikroszerver bizonyult jobb megoldásnak, amennyiben nagy teljesítményű webes kiszolgálás a cél.

A virtualizációs eszközök kiváló megoldást jelentenek, amikor teszt szerverek és kisebb jelentőségű kiszolgáló szerverek üzemeltetésére van szükség.

A cloudban is van fantázia, amennyiben ideiglenes terhelést kell kiszolgálni vagy kis forgalmú webes tartalomszolgáltatásra van szükség.

A mikroszerverek a DoclerLabs kutatása szerint ott játszanak majd vezető szerepet, ahol tervezhetően nagy terhelést kell folyamatosan kiszolgálni költséghatékonyan és megbízhatóan. Hasonló eredményre jutott a Facebook és a Google is, ahol szintén régóta kutatják a témát.

Tehát jó a virtualizáció, jó a felhő alapú megoldás, de a mikroszerver alapú megoldásnak több az előnye. Ezeket az előnyöket a DoclerWeb kihasználja, használja, mégpedig úgy, hogy továbbadja ügyfeleinek. Így érhető el szerverhoszting áráért egy fizikai szerver és szerverhoszting.

További részleteket itt találtok.

Ha szeretnéd tudni milyen a tökéletes szerverterem, és szeretnéd megnézni a DoclerWeb termét, gyere el a DoclerAkadémia következő, ingyenes előadására.



50 milliárd dollárt vesztett az Apple

Az Apple-nek sikerült meglepnie a befektetőket hétfői teljesítményével, amikor a papírok értéke több mint 4 százalékot esett. Annak ellenére pislogtak értetlenül, hogy a tegnapi események trendszerűek: a vállalat részvényei öt napja folyamatosan gyengülnek, összesen már tíz százalékot vesztettek értékükből, amire a piac jellemzően a korrekció kifejezést szokta használni.

Tíz százalék mindenképp masszív visszaesést jelent, hát még ha a világ legértékesebb cégéről beszélünk: közel hatvanmilliárd dollár párolgott el, ami több, mint a HP teljes piaci kapitalizációja.

Persze az Apple-nek van hova gyengülnie, hiszen csak idén 43 százalékot erősödtek a cég részvényei, lazán megdöntve ezzel a 600 milliárd dolláros összértéket, ezzel viszont akkora súlyra tett szert a cég, hogy a gyengülése húzza magával az egész Nasdaq-ot, valamint az S&P 500-at. Utóbbi az Apple nélkül 0,14 százalékos erősödésben lett volna hétfőn, az Apple-lel viszont 0,05 százalékkal gyengült a mutató. Nem tűnik soknak, de Howars Silverblatt piaci elemző szerint a történelemben még egyetlen cég sem volt akkora negatív hatással az indexre, mint most az Apple.

Az egyébként nem tisztázott, hogy pontosan mi állhat a mostani visszaesés mögött, de elemzők szerint főleg a kisebb iPad megjelenésével kapcsolatos pletykák, míg mások szerint csak túlságosan erős volt az elmúlt hónapokban tapasztalható növekedés, és ezt korrigálja most a piac.

Jellemző, hogy néhány befektető már temeti is a vállalatot. Ott van például Rick Bensignor, a Merlin Securities vezető stratégája, aki szerint "minden élő dolognak vége lesz egyszer. Az Apple-nek is".

Ugyanakkor látni kell, hogy jelenleg semmi sem indokolja a gyengülést. Az Apple bevételei nőnek, számos piaci elemző szerint a részvényenkénti 1000 dollár sem tűnik túlzott árfolyamnak. Susan McNeice befektető például szimpla korrekciónak nevezte az elmúlt öt nap eseményeit. "Nézzük csak: csinált mostanában az Apple valami eget verő marhaságot? Nem. Előálltak a versenytársak olyan termékekkel, amik rontották az Apple kilátásait? Nem" - összegezte a befektető, hogy szerinte miért nem beszélhetünk valódi trendfordulóról.



Tovább szívatják a német iCloud-felhasználókat

Lassan két hónapja, hogy a Motorola leállíttatta a bírósággal az Apple push email szolgáltatását Németországban, és továbbra sem látszik, mikor lesz az ügynek vége. A cupertinóiak fellebbezését ugyanis elutasították Mannheimben, és láthatóan az Apple nem sürgeti a megegyezést a Motorolával.

A Motorola 2011 áprilisában támadta meg az Apple-t a mannheimi bíróságon, februárban pedig a bíró megadta a Motorolának a lehetőséget, hogy 100 millió euró letétele mellett letilthatja a kérdéses szabadalommal összefüggő Apple-tevékenységeket.

Most viszont az Apple-ön lenne a sor, hogy elismerje a szabadalom megsértését, de láthatóan inkább a fellebviteli utat járják végig.




süti beállítások módosítása