A trackpad és a használójának viszonya nagyon személyes. Valaki például szereti az Apple által felkínált természetes scrollt, mások pedig ragaszkodnak a régi módhoz: lefelé húzáskor szeretnék, ha a szöveg felfelé vándorolna. A gesztusok beállítása is egyedi, valaki erre, más arra kap rá, és használja egyfolytában. Én például a Hot cornerst imádom a mai napig megingathatatlanul, a sarkokra húzott kurzorra lefutó parancsokat.
De van egy gesztus, ami annyira eszméletlenül fontos, hogy mindenkinek hasznára van. Ehhez képest bekapcsolni egyáltalán nem evidens. Ugyanis nem található meg a Trackpad beállítások között a macOS-ben.
Ez pedig a háromujjas mozgatás.
Hogy miért olyan fontos ez? Azért, mert ablakokat mozgatni kényelmesen nem lehet másképp egy kézzel. A mai napig látok olyanokat, akik egy drag&drop miatt odaemelik az egyik kezüket a trackpadre, lenyomják, és a másikkal húzzák az elemet a megfelelő helyre. Amikor kész, az első kéz újra elvándorolhat dolgára.
Tök felesleges mozdulat. A macOS-ben ugyanis lehetőség van arra, hogy egy elemet három ujjal megfogjunk, és így tegyük egyik helyről a másikra. Egy kézzel, tök egyszerűen.
Ennek beállítását az Accessibility menüpontban találjuk, a System Preferences-en belül. Itt Mouse & Trackpad, majd Trackpad Options.
Könnyítsetek magatokon. Szóljatok a töbieknek is, hogy könnyítsenek magukon. A két kézzel drag & drop jusson ugyanarra a sorsra, mint az ablakszéli csúszkával szkrollozás.
Imádom, hogy az OS X tele van meglepetésekkel és olyan funkciókkal, amiket csak néhány év használat után fedezel fel és akkor sem szükségszerűen. Ilyen például a Preview, amire alapvetően csak képnézegető programként gondolunk, pedig van néhány nagyon hasznos szerkesztőképessége is, ezek közül a kedvencem a smart lasso, amivel egyszerűen tudsz kivágni részleteket a háttérből. A végeredmény sosem tökéletes, de ahhoz bőven elég, hogy vicces képeket készíts, vagy hogy hülye videókban Tim Cook fejét gyújtogató elmebetegek testére tedd:
A módszer tök egyszerű. Kétszer kattintasz a képre, bejön a preview.
View-n belül kiválasztod ezt:
A bal felső sarokban megjelenő gördülő menüből ezt:
Aztán a touchpadet nyomva tartva végighúzod a kurzort a határvonalak mentén KÁBÉRA:
Nyomsz egy kivágást, majd a File menüből egy new from clipboardot, és már kész is a kép:
Tádám!
Ennek meg semmi köze a témához, csak most találtam és imádom:
Az viszont idetartozik, hogy ma lett 14 éves az OS X.
A Mac OS X Hintsen bukkantam rá a "Hogy vedd rá az iCoudot, hogy Dropboxként viselkedjen" című bejegyzésre. Nem tudom, mennyi gyakorlati jelentősége van a dolognak, mindenesetre érdekes, és bepillantást enged az iCloud működésébe.
A posztban leírják, hogy az iCloudba mentett fájlok (vagyis a Documents & Data szolgáltatás segítségével szinkronizált tartalmak) a Library > Mobile Documents mappába tárolódnak. A mappában a különböző alkalmazások által használt almappákat láthatunk, de gyakorlatilag ha mi kézzel másolunk ide egy fájlt, az megy felhőbe, és elérhető egy másik Macről is.
A mappát elérni a következőképp lehet: a Finder menüpontjában Go -- Go to Folder..., ide meg írjuk be, hogy ~/Library/Mobile Documents/. Vagy a Go menüpont lenyitása után nyomunk egy Optiont (Altot), és megjelenik a Library a felsorolásban, itt keressük meg a Mobile Documents mappát.
Ez a mappa tehát már nagyon hasonlít a Dropbox folderre. Ha itt létrehozunk egy saját mappát, szabadon hajigálhatjuk bele a dolgokat, elérhetjük egy másik Macről is. Persze szeretnénk, ha ez a mappa jobban elérhető legyen, mondjuk az asztalra tehessük ehhez lehet használni például az iClouDrive nevű ingyenes megoldást. Ez létrehoz egy jól elérhető könyvtárat a Home folderben, amibe lehet hajigálni, valójában az összes tartalom a ~/Library/Mobile Documents/ -be kerül.
A srácnak van még egy programja, ami hasznos lehet ezen a ponton: a MacDropAny segítségével kijelölhetünk mappákat a gépen, amit automatikusan szinkronizálhatunk Dropboxszal, SkyDrive-val, Google Drive-val vagy más szolgáltatóval. Az iClouDrive mappát ugyan nem jelölhetjük ki, de a hierarchiában eggyel feljebb lévő mappát igen. Így aztán egy időben szinkronizálhatjuk ugyanannak a mappának a tartalmát több szolgáltatás felé, így ha bemásolunk egy fájlt az iClouDrive mappába, egyszerre jelenik meg a Dropbox/‹amirenevezted› és a ~/Library/Mobile Documents/iClouDrive mappában, így elérhető lesz iOS alól is.
Szóval nem tudom, az egymásra licitáló külső cégek kínálatában mennyi értelme van ennyire erőltetni ezt a dolgot, mindenesetre aki nagyon akar Apple-szerverekkel szinkronizáló iDisket, akkor is, ha ezt a szolgáltatást az Apple kinyírta, megteheti.
Megjegyzés: Kérdés, hogy az Apple mennyire nézi jó szemmel azt, hogy újra iDiskként használjuk a szolgáltatásukat, amit nem annak szántak. A megoldás tehát jelenleg működik, ígéret nincs arra, hogy működni is fog.
Megjegyzés kettő: A pimaszul fiatal Sebastian egyébként nem egy bejegyzett Apple fejlesztő, szóval a programjának telepítéséhez a System Preferences -- Security & Privacyban át kell állítani a kapcsolót Anywhere-re. És persze megérteni az ezzel járó biztonsági kockázatokat.
Ha idegesít, hogy a TextEdit vagy a Pages automatikusan iCoudba akarja menteni az új dokumentumot, pedig te lokálisan gondolkodsz, akkor két lehetőséged van.
Az egyik, hogy a System Preferences -- iCloud alatt kikapcsolod a Documents & Datát. Ekkor azonban egyik külső alkalmazás sem fogja elérni ezt a lehetőséget, ráadásul minden eddig mentett tartalom eltűnik a gépedről (nem a felhőből, onnan le lehet rántani más eszközökre, de az adott Macen mindenképp törölve lesz).
A finomabb módszerhez Terminalt kell indítani. A következő parancs lefuttatása után az alapértelmezett mentési hely az On My Mac lokációra változik minden iCloud-alkalmazás számára:
Ha ezután mondjuk TextEditben menteni akarsz, alapértelmezettben a Documents-et ajánlja már fel az iCloud helyett, ha pedig sikeresen mentesz a megszokott mappádba a Documents helyett, onnantól default azt kínálja fel.
Ha vissza akarod állítani a régi állapotot, ezt a parancsot használd:
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
