Amikor Steve Jobs bemutatta az új Airt, arról beszélt, hogy nem akar érintésérzékeny kijelzővel szerelt Macintosht gyártatni. Próbálták, de nem jött be, mert állítólag kényelmetlen: az emberek nem szeretnek vertikálisan nyúlkálni, legjobb esetben ráteszik a kezüket az előttük fekvő felületre, de egy velük szemben elhelyezkedő kijelzőt csak undorral hajlandók tapogatni.
Egyrészt ugye történt már olyan, hogy Jobs mondott valamit, aztán eltértek a tervtől, másrészt meg attól még, hogy az Apple állít valamit, még nem kell feltétlenül elhinnünk, ezért úgy döntöttem, hogy létrehozom magamnak a tapogatható Macet.
Vagy mit.
Ehhez három dologra volt szükségem: egy tapogatható Macre, ami jelenleg az iPad, egy tartóra, ami a megfelelő szögben rögzíti az eszközt, meg egy külső billentyűzetre. Előbbit és utóbbit nem volt nehéz beszereznem, az állványért viszont már fel kellett keresnem a Steelbirdöt, azt a céget, amelyik a díjakat adta az iPad tok-nyereményjátékhoz.
A cuccot a Just Mobile gyártotta, és elég dögös darabról van szó: az alumíniumváz tök jól megy mindegyik Apple-termékhez, a karok szinte láthatatlanok, ráadásul bevonták őket a legfontosabb pontokon gumival, hogy ne sérüljön a tablet. A nagy talp stabilan tartja az iPadet, ráadásul azon is gumi van, így nem csúszkál az asztalon. De azért van két elég komoly probléma is: egyrészt nem lehet állítani a karok dőlési szögét, másrészt a tartó magasságát sem, így aztán a látószög nem változtatható, az iPadet csak egyetlen módon tudjuk nézni a Just Mobile Upstand segítségével, aminél azért még egy laptop kijelzője is nagyobb szabadságot nyújt.
A teljes rendszer körülbelül két perc alatt állt össze, ennyi idő ment el a bluetooth-os párosításra, aztán amikor már minden mindennel kapcsolódott, a következő izét vettem észre az asztalomon:
.jpg)
Tagadhatatlanul dögös. Ez a rendszer így egyben tényleg úgy néz ki, mintha a jövő számítógépe lenne, aki csak látta nálam, szerette, még ha nem is nagyon értette, hogy mire jó ez az egész.
Mert az iPad önmagában létező entitás, és nem igényel semmilyen kiegészítőt, sőt, nem is nagyon tűri ilyesmit: bár a billentyűzetről akadálytalanul lehet gépelni, az appok közt már nem mászkálhatunk a nyilakkal, nem tudunk ki és belépni a programokba, és egyáltalán nem tehetünk meg semmit, amit pedig automatikusan tennénk. Marad a gyors gépelés öröme, de igazából ez sem baj, hiszen pont ettől válik relevánssá a teszt: mivel rendszeresen oda kell nyúlnunk az iPadhez, ha el akarunk valamit intézni, ki tudtam próbálni egyúttal azt is, hogy milyen lenne, ha egy számítógép kijelzője lenne érintésérzékeny.
Összefoglalva: fárasztó. Nem jó, ha az irányítás szétesik, ha az egyik fele a kezem alatt, a másik meg velem szemben van elhelyezve, ez a fajta megoszlás egyszerűen nem kényelmes. Ha viszont a kijelzőt teszem meg főnöknek, akkor azt meg már tényleg jobb az ölünkbe venni, mint a levegőbe feltartott kézzel böködni, ebben az elrendezésben, egy ilyen asztali gépben, laptopban tehát én sem látom egyelőre a hatalmas lehetőséget.
2010-ben vagy úgy irányítjuk a gépeket, mint a laptopot, desktopot, vagy úgy, mint az iPhone-t, iPadet, de a kettőt kár összemosni, mert a menő külsőn és az egyedi megközelítésen túl nem kapunk semmit. Persze van, akinek ez is elég.
Magyarósi Csaba
2010.10.16. 08:44
Címkék: mac mac os x macbook air
Szeretem én az iPhone-t, jó az iPad, de valahogy egyre többször érzem úgy, hogy az Apple-nél elhanyagolják a Macet, hogy több fejlesztést szeretnék látni, hogy hardveresen és szoftveresen is lehetne mit csiszolni a koncepción, ezért is örültem meg annyira a hírnek, hogy jövő héten a hagyományos üzletág kerül a középpontba.
Hogy mit látunk majd szerdán, azt persze nem lehet tudni, a New York Times azonban összegyűjtötte a legfontosabb pletykákat. A legtöbben arra számítanak, hogy új MacBook Air fog érkezni, ami mindenben alulmúlja majd elődjét. Már a szó jó értelmében, ha van neki ilyen egyáltalán. Várhatóan kisebb lesz nála, 12 col körül tetőzik majd, és azon se lepődjön meg senki, ha könnyebb lesz nála. Szerintem valamilyen Core i3-as processzor kerül majd bele, abban meg szinte mindenki egyetért, hogy jelentős elmozdulás lesz lefelé a jelenlegi 1500 dolláros árszintről. Mondjuk én még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az Apple vesz egy nagy levegőt, és ezzel a géppel elmossa a Macintosh és az iPad közti határvonalat, vagy épp hogy összemossa, és egy olyan laptopot rak le az asztalra, ami mindkét termékkategória jellegzetességeit magán hordozza.
Ezt erősíti meg az új operációs rendszer (Lion?) bemutatója is, hiszen a Mac OS X 10.7 a hírek szerint elsősorban abban különbözik majd elődjétől, hogy jobban támogatja a multitouch-adatbevitelt. Egy nyomogatható laptop igazán jól mutatna a termékpalettán, bár ezzel persze azt is kockáztatná az Apple, hogy a korai tabletpécékhez hasonló, kevésbé életképes termék kerüljön a piacra.
Ugyanakkor van olyan elemző is, aki ennél tovább megy és azt állítja, hogy a multitouch is a múlt része lesz a Lionnal, mert itt már gesztusérzékelésről lesz szó: elég hadonásznunk a gép kamerája előtt, hogy az megértse, mit akarunk. Tisztára Különvélemény.
Ti mire számítotok, vagy még inkább, minek örülnétek a legjobban?
szucsadam
2010.10.14. 15:47
Címkék: mac os
Steve Jobs azt állítja, hihetetlen sikereket értek el a multitouch terén, éppen ezért jövő év elején a Macekre is elhozzák az tapizás által kínált örömöket. A Mac OS X Lion, vagy akárhogy nevezik majd, új ficsörei ezek szerint erre koncentrálnak majd. Én meg erre azt mondom, hogy itt volt már az ideje.
Persze a multitouch egyáltalán nem ismeretlen a Mac OS X-ben, hiszen a laptopokon és a Magic Trackpadnak, Magic Mouse-nak köszönhetően a desktopokon is kiadhatunk többujjas parancsokat, ez viszont érezhetően még csak egy korai állapota a kényelmesebb munkavégzésnek, de az irány jó.
Hogy hová tart az út, arra jó szmléltető eszköz az Apple által már 2008 elején levédetett kütyü, ami csaknem minden szempontból ideális lenne a mostani egér-billentyűzet leváltására. A megálmodott hatalmas, gépelésre is alkalmas trackpad pontosan annak enged teret, ami túlmutat a billentyűkombinációk kényelmetlenségén és kezünk egér utáni keresésén: a széles gesztusokkal vezérlés lehet a jövő, amikor az ujjunk sosem ér a tapis felület szélére.
Egy jelentős mérföldkő volt a Magic Trackpad idei piacra dobása, ezzel az Apple informálisan bejelentette, hogy már sehol sincs feltétlenül szükség az egérre: hatalmas trackpadokat rakott elénk az íróasztalra, korábban pedig a laptopokra szorított helyet az óriási tapipadnak. Most pedig itt az ideje, hogy a szoftver, Mac OS X is fel legyen készítve az új kalandokra, az újabb parancsokra, nem beszélve rólunk, a felhasználókról, akikkel lassan lehet megetetni az ilyen horderejű változásokat. Persze azt is megértem, hogy a fejlesztéseket maximálisan a tapasztalatokhoz, felmerülő problémákhoz kell igazítani, nem lehet elkapkodni a dolgot.
Jövő szerdán tehát megtudjuk, mit kapunk 2011 elején a multitouch területén, mit hoz el az oroszlán. Ráadásul, bár személy szerint nem hiszek a létezésében, állítólag a touchscreen iMac is eljöve, ez a pletyka mindenesetre az iOS és Mac OS összenövésének trendjét mutatja. Az új MacBook Air hosszan tartó fejlesztése pedig akár egy köztes terméket is létrehozhat, a touchscreen laptopot új gesztusokkal.
Izgalmas trendek körvonalazódnak tehát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Apple láthatóan felhagyott az eddigi szivárogtatási stratégiájával, és végre egyből a lényegre tér a közleményben, teljes lehet az örömünk.
