Két hír is volt a közelmúltban a Foxconnról, mindkettő nagy port kavart. Az egyik arról szólt, hogy a kínai illetőségű (tajvani központú), vállalat az Egyesült Államokban nyithat üzemeket, így aztán a gyártás (összeszerelés) egy része visszatelepülhet az USA-ba. Mondjuk nem teljesen úgy, mint a patrióták gondolták korábban, de sebaj.
A másik az Apple részvényárfolyamán is meglátszott, pedig annyira nem tűnt nagy jelentőségűnek: a Foxconn létszámstopot rendelt el néhány gyárában, a lapok pedig egyből azt találgatták, hogy az oka az Apple termékeinek fogyatkozó népszerűsége lehet.
Több érvem is lenne ez ellen, az egyik a fenti grafikon az Apple húzótermékének fogyásáról (a lényeg a legalján), a másik az, hogy ha megfelelő számú dolgozót találnak egy üzemben, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy csökken a kereslet az ott gyártott termék iránt.
Na mindegy, ezek kapcsán viszont érdemes megnézni, mi is folyik Kínában, mert azt tudjuk, hogy ott egy év alatt nagy változások is végbemennek.
A létszámstopnak több alternatív oka is lehet, a Techcrunch is felhívja a figyelmet kettőre: az egyik a kínai újév után visszatért dolgozók miatti átmeneti létszámnövekedés, a másik, hogy a Foxconn erősítené a gépesítést az üzemeiben, hiszen ahogy növekszik a kétkezi munkások órabére, egyre vonzóbb lehet néhány éjjel-nappal fáradhatatlanul csavarozgató robot.
Mert az órabérek tényleg nőnek. Hat év alatt 120 százalékkal azokban a tartományokban, ahol az iPadek és iPhone-ok készülnek, és másfelé sem sokkal jobb a helyzet - mármint a Foxconnak, a munkások nem verik az asztalt emiatt. Ez a fejlődés, na.
Közben meg Kína munkára fogható (15 és 59 év közötti) népessége gyorsan csökkent 2012-ben, 3,45 millió fővel kevesebb dolgozhat. Még így is 937 millió munkaképes lakosról beszélünk persze, de ezeknek csak kis része képes és hajlandó elutazni a Foxconn 1,2 milliós gyárvárosaiba. A statisztikai hivatalok szerint pedig 2030-ig tovább csökken majd ez a szám, vagyis a kínai munkaerőről alkotott képünket szép lassan programozhatjuk át. Nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésre, nincs ingyen és a mérnökök, na meg a minőségbiztosítás beáramlásának köszönhetően úgy általában véve is egyre kevésbé szar.
Persze ahogy nőnek a bérek Kínában, úgy marad egyre kevesebb a Foxconnál. Jelenleg 8 dollár esik le náluk telefononként a végére, ami egyrészt kevésnek tűnik, másrészt ez még mindig több, mint ami más kütyük gyártásából jut. Évente 200 millió, közel azonos termék összeszerelésére a nyolc dollárnak még örülnek is, azt beszélik.
Sejthettük, hogy előbb-utóbb ez lesz, de nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan. A Foxconn, az Apple-termékek összeszerelését végző tajvani cég az Egyesült Államokban is nyit egy termelő üzemet, a DigiTimes a pletykát Terry Gou, a Foxconn elnökének egyik nyilvános beszéde alapján terjeszti.
Az új üzemben egyelőre nem szerelnek össze Apple-termékeket, egyszerűbb dolgokkal kezdenek. Mégis, milyen különös, hogy előbb-utóbb ennek a lehetősége is meglehet, és nem az Apple döntése miatt, hanem mert egyszerűen megéri az Egyesült Államokba költöznie a sokat kritizált Foxconnak. Bár nyilván nem spórolás céllal mennek oda, az egyesült államokbeli nyitással a cég az ottani mérnököket szeretné aktívabban elérni, és rávenni őket, hogy vegyenek részt a tervezés és a gyártás folyamataiban Kínában is.
Az Apple-t is kritizálták persze, hogy miért olcsó, távol-keleti gyárakat használnak, miért nem a hazai piacon keresnek. Mint korábbi nyilatkozatokból kiderült, nem csak az ár szól a Foxconn mellett, egyéb előnyök is származnak abból, ha a nyüzsgő gyármetropoliszok egyikében van a terméked. Legutóbb Tim Cook azt mondta, szeretnének az Egyesült Államokban gyártani, de az emberek összekeverik a gyártást az összeszereléssel. Utóbbi egyetlen lépés, míg egy termék sokkal több lépcsőben készül el.
A Foxconn jelenleg Kínán, Indián, Malajzián, Brazílián és Mexikón kívül épített üzemeket Japánban és Európában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is van gyára, én pont tegnap autóztam el egy mellett Komárom határában.
Az eset hétfőn történt a csengdui üzemben. Rendőrök százait vezényelték ki a gyárakhoz, ahol már javában ment a buli: rongálták az épületet, szemetesládákat, bútorokat, üvegeket és meggyújtott anyagokat dobáltak ki a munkásotthonok ablakain a feldühödött dolgozók. Több tucat dolgozót vettek őrizetbe.
Állítólag akkor harapózott el a helyzet, amikor a Foxconn két biztonsági őre meg akart akadályozni egy lopást: néhány alkalmazott próbált meg állítólag lenyúlni valamit. Néhány másik dolgozó, akik a hírek szerint nem túlságosan kedvelték az őröket, feltartóztatták és elkergették őket. Nem sokkal ezután elkezdték a rongálást, állítólag közel ezer dolgozó vett részt a felkelésben az egyik férfiszálláson. A rendőröket a biztonságiak hívták ki.
Arról hallottunk, hogy az Apple-kütyük összeszerelését végző Foxconn Brazília felé terjeszkedik, de eddig nem sok konkrétumot hallottunk a beruházásról. Viszont most sikerült az első hírrel egyből a főcímeket megcélozniuk: május 3-ra sztrájkot szerveznek az ottani Foxconn-dolgozók, ha nem teljesítik kéréseiket. A Cnet megtudott néhány részletet az ottani helyzettel kapcsolatban.
Luis Carlos de Oliveira, a helyi fémmegmunkálók szakszervezetének vezetője elmondta, hogy eddig összesen 8000-en dolgoznak a brazil Foxconn-üzemben, ebből 1200-an az Apple termékein, vagyis nem jelentős még az itteni termelés. Néhány hónapja szerelnek össze csak iPhone-okat.
A lehetséges sztrájkkal kapcsolatban pedig elmondta: a dolgozók a kis számú, és tömött munkahelyi buszok, valamint a gyenge minőségű és késve kapott üzemi ételek miatt panaszkodnak, és emiatt kérik a cégvezetést, intézkedjenek, különben leállnak a termeléssel.
Jó érzékkel hozzátette, hogy noha ezek miatt az itteni dolgozók elégedetlenek, a brazil gyárba sem a túlórák magasra engedett mértéke, sem az alacsony bérek nem jutottak el Kínából, és nekik megvan a joguk ahhoz is, hogy sztrájkoljanak.
Rob Schmitz tehát engedélyt kapott, hogy a Foxconn gyárában forgasson, most közzétett egy rövid videót arról, hogyan raknak össze egy iPadet, és milyen belülről az Apple kütyüire fenntartott 240 ezer fős gyár.
A riportból kiderült, hogy a dolgozók néhány naponta váltják egymást az egyes pozíciókban, így a monoton munkákat váltogatva kevésbé idegőrlő a sorokon dolgozni, mintha mindig ugyanazt csinálnák. A kezdő fizetés 14 dollár egy nap, ez néhány év alatt a duplájára emelkedik.
Minden egyes nap több száz ember áll sorba a gyár előtt, hogy munkát kapjon, legtöbbjük kimerülve a több napos utazástól, amit a szülőfalujukból odáig tettek meg.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.