almalé és kungfu Rólunk

Na de mi lesz a blogokkal?

Nagy adósságom ez a poszt, amit csak azért nem írtam meg eddig, mert nem tudtam, mit írjak. Sőt. Most sem azért írom, mert ANNYIRA nagyon tudom. Inkább csak nem akarok tovább hallgatni.

Az Appleblog és az Egy nap a városban blogokról írnék főként. Az Én Menő Lakásom, ha blogfrissítés szintjén nem is, de egyébként él és virul, itt szeptemberben megkezdődik a nagyüzemi tartalomgyártás, sőt szeretnék Instagram és Pinterest megjelenést is.

Az Applebloggal kezdem, mert az utóbbi hónapokban innen kaptam a legtöbb megkeresést. Olyan hozzászólásokat, leveleket, amik szíven ütöttek. Fogalmam sem volt, hogy még mindig ilyen sokan, de ami még fontosabb, ENNYIRE szeretitek a blogot. Mivel úgy tűnik, jelenleg úgy általában, a médiapiacon az írott anyagok népszerűsége csökkenése a videós anyagok népszerűségének növekedésével arányos, így el is felejtettem, hogy a kemény mag kemény mag marad. Fura beszélni 25-30 éves emberekkel, akik kerek-perec kijelentik: ja, ők már nem olvasnak. Csak a videó. A hirdetők, akik tíz éve még a körmüket rágták, hogyan szólítsák meg a gyerekeket és a fiatal felnőtteket, most annyira megtalálták a piacot a videókban, hogy a 30-50-es generációról feledkeztek meg tökéletesen. Ha meg is keresnek, általában elkérik Csaba elérhetőségeit.

És persze mondhatom a hirdetőknek, hogy itt van a kemény mag, meg hogy az Appleblog egy isteni közösség, ahol nem divatmajmok, hanem vállalatvezetők, fejlesztők meg sok olyan ember van, akinek ez egy tudatos döntés, és van is pénze arra, hogy megvegye. Ilyesmiket lehet mondani, de ők majd megnézik, hogy futottak a hirdetések, és nem feltétlenül elégedettek. Amikor kitettem egy PR posztot, egy idő után vagy jött valaki, hogy máshol olcsóbb, vagy jött azzal, hogy sok a PR, és legyen végre tartalom. Sokáig írtam blogot ingyen, 40 évesen, két gyerekkel nem tudom tovább. Ha jön egy feltörekvő 29 éves srác, amilyen én is meg Csaba is voltunk akkor, amikor kezdtük, talán neki megéri pár évig megint szívni. És akkor megint mindenki megkapja a pénztelen lelkesedést. Az egyébként tök jó időszak volt, én biztatok erre fiatalokat: meghozza később a gyümölcsét. Akkor is, ha a gyümölcs a végén elfonnyad. A gyümölcsök már csak ilyenek.

A város kábé összes Apple-kereskedőjével kapcsolatba kerültem már, sokan hirdettek is nálunk, kicsi ország, gyorsan körbe lehet érni. Az olyan nagyok, akik olcsóbban tudják adni, és nekik az Apple csak egy kis szelet, nem nagyon rendelkeznek bonyolult és megengedő marketing tervvel, általában a terv a közösségi oldalakból és a Google-ból áll. Kiszámolják forintra, mennyibe kerül nekik egy vásárló, és a fölé nem mennek. Az Appleblogon sok esetben mehetnének az alá, de ahhoz meg olyan terméket olyan áron kellene villantani, hogy mindenki rámenjen. De nincs erejük ezzel foglalkozni.

Az Egy nap a városban blog és brand esetében talán nem beszélhetünk ilyen erős közösségről, "kemény magról", viszont nagyobb olvasottságról igen, és ezt sem szeretném elengedni. Válaszút előtt a blog, nem a mostani ismereteim birtokában nem szeretném, hogy az újraalakult indexen maradjon, és nagy kérdés, hogy a Google keresések találatainak kiesésével (amik továbbra is a blog.hu-ra visznek majd), valamint csak a Facebookra támaszkodva lehet-e fennmaradni. Van nekünk egy egynapavarosban.hu domain, ahová lehetne menni, és van még pár ajánlat, amit át kell gondolni. Most itt tartok, meg ott, hogy a járvány után megint tartósan élhető hely legyen a város, ne egy átmenetileg felszabadult járványgóc. Persze a szponzorkérdés itt is erős: ha nincs, aki tartósan támogassa a blogot, akkor az időm nagy része megint kis megrendelők becserkészésével megy el, a tartalom meg nincs sehol. Azt, hogy külön embert bízzak meg ezzel, a jelenlegi piacon sci-fi. Nem tudom kifizetni.

De nem csak az a baj, hogy nincs pénz. Időm sincs. Az óvoda bezárása, és a feleségem munkái mellett leginkább a gyerekeimmel vagyok, és két pici elvisz kétszer 24 órát egy felnőtt napjából. Ebből tud az ember átadni, a bébiszitternek, a párjának, a gyerekek alvásának pár órát, hogy neki is maradjon legalább annyi, hogy esetleg dolgozik napi átlag egy-két órát. És ezt az egy-két órát először is pénzkeresetre fordítja. Ma nem. Ma ezt a posztot írtam meg, ennyi volt a mai meló.

Persze rengeteg időm akadt, amikor NEM tudtam dolgozni, mert nem tudok gépelni. De gondolkozni igen. Amikor altatom hordozóban a lányomat, amikor a másikkal sétálok vagy biciklizek, vagy csak tartom a plüssfigurát, akit kiközösített a többi plüssfigura, akkor tudok sokat gondolkozni, terveket szőni. De mivel a blogok jövője egyébként is elég nagy bizonytalanságba veszett, más terveket szőttem.

Elképzeltem a mostani világot úgy, hogy egyvalami megváltozik. A piac egy bizonyos szereplői elkezdenek máshogy gondolkozni. Eljön a tech-Jézus, aki utat mutat a Szilícium-völgynek. Végigfuttattam, mi lesz így a világból száz éven belül. Egy trilógia ötlete született meg belőle, aminek az első része már el is készült, a második "fejben kész". Esténként, alvás helyett ezt írtam, nappal meg gondolkoztam, és szőttem a történet fonalát. Én nagyon büszke vagyok rá, mert végül jobb lett az első regényem, mint amire számítottam. Egy csomó ötletem van a könyv digitális és egyéb életével kapcsolatban is. Jelenleg kiadót keresek, aki partner lenne egy különös könyvkiadásban, ha van ismerősötök, bombázzatok a kontaktokkal nyugodtan.

Szóval mi lesz most a blogokkal? Szívem szerint vinnék tovább mindent. Csaba, ahogy tudjátok, a videós csatornáján érhető el, úgyhogy egyedül vinném. Szeptembertől lesz ovi, talán lesz annyi időm, hogy azért ne tűnjön el az Appleblog, és az Egy nap a városban is frissülhessen kétszer-háromszor a héten. De valami bevételt kell produkálniuk, különben ott leszek pár hónap után, hogy megintcsak pénzkeresetre kell fordítanom a megmaradt időmet, és akkor kezdődik elölről az egész. A lelkesedés önmagában már nem elég, ebben a mostani élethelyzetemben. Volt és lesz olyan élethelyzet, amikor simán megugrom úgy is, napi nyolc óra munkába belefér, úgy is, hogy nincs bevétel. Ez most nem az az élethelyzet.

Mondhatnám, hogy dobják össze az olvasók. Mondhatnám, hogy ha tényleg szeretitek a blogot annyian, mit írtátok, akkor tőletek kérem, hogy ne kelljen máson dolgoznom abban az időben, amikor dolgozni tudok ezen. De szerintem még mindig nem tart itt a piac. Talán nemsokára fog. Megszokjuk, hogy a független médiáért fizetni kell, mert ilyenné vált a nemzetközi, és még ilyenebbé a magyar piac, a maga különleges hirdetői térképével. Mert a hirdetők egyre kevésbé ott lesznek, ahová szívesen írsz bármit, miközben az évtizedek alatt belénk ivódott ösztön, hogy “add a PR mentes tartalmat ingyen, és ne tegyél ki túl sok reklámot, mert idegesít”, nem lesz egyáltalán fenntartható. De míg az is egy-két évbe telik, míg megértjük, hogy a nagy olvasottságú oldalakért fizessünk havi 1500-2500 forintot, addig még sokkal több idő lesz, míg eljutunk odáig, hogy a kedvenc blogunkért is fizessünk alig kevesebbet. Mert annyit kell, hisz míg egy nagy oldalért tízezrek fizethetnek, egy blog kemény magja mondjuk 100-150 ember.

Van másik lehetőség. Az, hogy ezek a blogok megszűnnek, velük együtt beszűkül az írott sajtó, és virágzik a Youtube meg a TikTok és amik még jönnek majd. Amik a maguk nemében tök jók, elsősorban szórakoztatásra valók. Informálásra is - a YT -, csakhogy nem visszakereshető formában. Sok sikert, ha érdeklődsz egy komplex téma iránt, és 20 perces videókból kell összeszedned hozzá az információkat. A videószerkesztők is bajban lesznek, ahogy szűkülnek az írásos anyagok piaca, hiszen ők is azokat pásztázzák át, abból gyűjtenek, amikor komolyan dolgoznak fel egy komoly témát, újságírókként. Ahogy Csaba is szokta.

Szóval igyekszem. Ennyit tudok ígérni. Ha van ötletetek, ha van olyan lehetséges szponzor, akivel kapcsolatban álltok, kössetek vele össze. Szeptembertől jobb lesz, azt hiszem. Vagy bezárják megint az ovikat, és akkor nem lesz jobb, és marad minden így. De a regényemet olvashatjátok, remélem még idén, tudom, nem pótolja a blogokban rejlő közszolgálatiságot, de legalább van benne szex.

És nagyon köszönöm a támogató leveleket, kommenteket az utóbbi hónapokból. Sokat jelentettek nekem.



Az Intel lesz az iparág dízelmotorja?

A dízelmotoros autók kilátásai nagyjából ugyanazok, mint amilyen kilátások az új Intel előtt állnak, pontosabban azelőtt, amivé a cég tegnap este vált.

rob-wingate-wjpflhodpus-unsplash.jpg

Mert mit állítunk a dízelmotoros autókról?

  • Régen a legköltséghatékonyabb utazási formát jelentették a benzines társakhoz képest, ma már ez egyáltalán nem biztos az átlagos autók körében. Ha izomgépet veszünk, ez persze nem így van, de az átlagfelhasználó igényei egészen máshol vannak
  • Ma már egyre kevesebben akarnak dízelautót venni. Használtban inkább a benzinesek, újban az elektromosak és hibridek mennek
  • Olyan állításokat hallunk, hogy már ne vegyen senki új dízelautót, mert senkinek nem tudjuk majd eladni, annyira megváltozik a világ öt éven belül.

Igaz ez az Intelre? Még nem, de egyértelmű, hogy az Apple tegnapi lépése, meg annak következményei után mindhárom állítás ülni fog... valamilyen szinten. Egész egyszerűen vége van az Intel CPU-hegemóniájának. Ez már nem az a “majd meglátjuk, mit lépnek erre” történet. Valaminek tegnap vége szakadt, és ennek a valaminek egyenes következménye lesz, hogy két év múlva, amikor az Apple megvalósítja az “egy architektúra mind felett” elvét, akkor minden Apple-felhasználónak kicsit fura lesz azt mondania egy x86-os gépre, hogy én "azt veszem".

Miért veszed azt?

Hátööööö

Gondolkodjunk el rajta, mit mondunk két év múlva. Mert az Apple-t tekinthetjük ugyan egy különálló szigetnek, legyinteni rá, hogy ez csak az ő agymenésük, de basszus. Hány iPhone-használó van, akinek (x86-os ofkorsz) Windows laptopja van? Rengeteg. Mellette mondjuk iPad, Apple Watch, de a számítógépet csak nem akarják lecserélni, ismertet az ismeretlenre. Van is egy szó azokra, akik Winről Macre váltanak: switcherek. Kevesen akarnak vagy hajlandóak megtanulni valami bizonytalan dolgot, az ismert ellenében.

És mi van, ha az ismert az, amire váltanak? Ha Mac-esnek lenni lesz az unswitcher? Mi van, ha azt a rendszert, logikát, kinézetet kapják meg, amit az iOS-szel megismertek, meg egy állítást, hogy az a gép mindent futtat, de legszívesebben a saját dolgait, amiket eddig is használtunk már? Mi van, ha mellé azt is ígérik, hogy ezentúl a laptopjuk és asztali gépük is része lesz az Apple ökoszisztémának, hívásokat bárhol felvehet, jelszavai mindenhol ott vannak és így tovább? Nem ez lesz az evidens választás?

És ha egyre többen úgy döntenek, hogy akkor ez a jó döntés, akkor vajon egy idő után hogy néz a közösség az x86-ra? Nem azt mondják, hogy

“Miért vennék x86-os gépet? Nekem fontos a kompatibilitás!”

Tehát ugyanaz az érv szólhat majd a Mac MELLETT, mint most a Mac ELLEN.

A Mac mindig is a cég kiindulópontja volt, egyben kissé megtűrt szerepben volt, hiszen pénzt nem sokat hozott a konyhára, úgy összességében. Mekkora a Mac részesedése világviszonylatban? 8%. Mennyi az iPadé? 36% Apple Watch? 55%. iPhone? 14%. A Mac vagy a legelső dolog volt, amit az ember az Apple-től megvásárolt, vagy a legutolsó. Ez most teljesen átalakul, és ugyanolyan vagy még fontosabb szerepet kap az ökoszisztémában, mint mondjuk egy iPad. Mert az iPad egy oldalkocsi, a munkagépünk viszont esszenciális, központi probléma. Ha az vált, vált minden.

Az ARM-ra áttérés korábban a Microsoftnak is fontos volt, de ennyire, mint az Apple-nek, nem. Érthető, nekik nem ennyi minden múlt rajta. És nekik nem volt egy olyan hierarchikus, szorosan kapcsolódó és mozdítható fejlesztői közösségük, akiknek  a seggüket kinyalták, hogy minél könnyebb és természetesebb legyen az áttérés. Viszont az Apple farvizén muszáj lesz nekik is komolyan venni magukat ezen a téren, egyrészt mert Cupertino húzza magával őket az Office és egyéb szoftver ellátottságának igénye miatt, másrészt mert nem engedhetik meg, hogy legyen egy olyan klub, ahol minden sokkal érthetőbb, minden sokkal egyszerűbb a felhasználónak, mindenen ugyanaz a rendszer fut, és többé nem kell megszokni semmit, mert ez a klub gyorsan A Klub lehet, aminek a növekedésére többé semmilyen hatásuk nincs. Muszáj, hogy lépjenek mások is erre, muszáj reagálni, mert jelenleg nincs annál kúlabb, mint amit az Apple állít.

Az intelre a szervertermekben is rájár a rúd. Az AMD az Epyc sorozattal adott ki olyan szerverprocesszort, ami kevesebb pénzért sokkal nagyobb teljesítményt ad, mint amit a korábban 99%-osnál is nagyobb piaci részesedéssel rendelkező Intel kínált. Az AMD megoldásai nagy teljesítmény igénye esetén sokkal jobbak, de itt sok év lesz, míg végigfut a folyamat. Egy szervert addig nyüstölnek, ameddig le nem rohad róla a rozsda, laptopokat az ember azért 3-5 évente azért vesz. Mégis, ugyanaz az gondolat fogalmazódik meg most sok emberben, legyen szó szerverekről vagy laptopról: na jó, még kivárom, hogy ez a vas leálljon, addig használom az Intelt, de

az hétszentség, hogy a következő gépem nem Intel lesz.

Nem látszik még, hogy ez a reakció végigsöpör-e a teljes piacon, vagy csak az átlag consumerek körében lesz igaz, esetleg "csak" az eleve iOS-használók mondják majd ezt. Valószínűbb, hogy A Klub, ahol minden könnyű és egy kézben van, túlhalad a saját határain, és mindenkit bevonz, akinek megtetszik a fenti gondolat. Hogy ez hol hány százalékos piaci részesedést jelent, azt most nehéz megmondani. De a dolgok baromira felgyorsulhatnak, és van egy olyan forgatókönyv, hogy az Apple olyan óriássá nő hamarosan, amit el sem tudunk képzelni.

Kábé akkorra, amikor a dízelmotort már nem akarja a kutya sem.



Miért jó, hogy az Apple fejleszti a saját chipjeit a Mac-be?

  • Édesem, hát ez a mai esemény tényleg nagyot szólt. Fú, csapattak a fiúk rendesen. Mint a régi szép időkben, öröm volt várni, és öröm volt hallgatni, hogy milyen magától értetődően jelentettek be mindent. De azok ütöttek is nagyot.
  • Mit jelentettek be?
  • Hát az új Mac-eket, amikhez többé nem az Inteltől veszik a processzort, hanem maguk fejlesztik le.
  • Aha.
  • Na, érted, most mindenben Intel van vagy AMD. Az Apple viszont az iPhone-ok és iPadek saját fejlesztésű, mostanra már baromi gyorsra fejlesztett chipjeit viszik el a Macbe, és ott machinálják úgy, hogy még kevésbé számít a méret, és még kevésbé számít a fogyasztás, de a lényeg nem ez, hanem hogy ha a Mac-en valamiért oda kell még egy plusz chip, egy plusz mag, egy képprocesszor, vagy valamiért babrálni kell a teljesítménykontrollerekkel, akkor megtehetik úgy, hogy minden a Mac-re üljön.
  • De te szövegszerkesztőt használsz, meg böngészőt, meg egy kis képszerkesztőt, nem?
  • De! És pont ez a jó benne, hogy arra, amit én csinálok, arra valószínűleg épp annyi energiát fogyaszt majd a gép, hogy két napig is elleszek egy feltöltéssel. Be sem kapcsolnak a nagy teljesítményű magok, mert nem kell, elviszik a kis szutyadékok.
  • Értem. A többi csak tartalék akkor.
  • Nincs benne ventilátor sem, érted, az sem fogyaszt. A baj csak az, hogy ez egy másik architektúra.
  • Az miért baj?
  • Hát hogy elvileg régi dolgok nem futnak egyből rajta, más az utasításkészlet, tudod. De ezek az Apple-nél tudták, hogy kell eladni ezt a dolgot, egyből lefejlesztettek egy Rosetta 2 nevű appot, ami a korábbi x86 appokat képes futtatni. Nyilván lesz teljesítménycsökkenés itt, nem úgy futnak, mint a natívak, de az Apple szerint nem lesz olyan nagy a különbség, mint annak idején a PPC-ről Intelre váltásnál. És azokat sem sokkolták le, akik szeretnének Windowst futtatni, mert a virtualizáció az első naptól lehetséges. Fut a Windows, érted, ablakban. Elindítod, és egy ablakban fut, és indítasz bármit.
  • Ez mit jelent?
  • Hát hogy lehet régi mac-es programokat futtatni, lehet windowsos programokat futtatni, lehet linuxos programokat futtatni, de ez nem érdekes, mert, na és ezt kapd ki: lehet iPad-es és iPhone-os appokat is futtatni, hiszen ugyanaz a rendszer. Mindent futtat, baszki, mindent.
  • De te szövegszerkesztőt használsz, meg böngészőt, meg egy kis képszerkesztőt, nem?
  • Jaj... persze. Azok már kész is vannak, kettő alapból a rendszer része, a Photoshop is megvan már. Szóval ja, én már első naptól dolgozhatok rajta.
  • És mennyibe kerül?
  • Jaj, most nem ez, ne legyél már ilyen! Figyelj. Lehet vele 4K-s videókat is vágni. De nem ám úgy, mint az i3-as Inteles MacBook Airrel, hogy exportál ott órákig. Hanem… érted.
  • Nem exportál addig?
  • Nem tudom, még nem próbálta senki, de tuti nem exportál sokáig. Elvégre az iPad Pro is elég jól hasít ezzel, ez meg még gyorsabb lesz.
  • És mennyibe kerül?
  • Biztos nem lesz annyi, mint egy Air…
  • Kétmillió?
  • Hét? Dehogyis, hova képzelsz?
  • Nem hét. Kettő.
  • Ja, nem. Szerintem egy alap MacBook Pro áránál indul, úgy 500 ezer körül, max 600. De még nincs is termék, ez még csak elméletben van, tudod.
  • Ja, jó.
  • Majd év végén.
  • Ühüm.
  • Majd év végén megnézzük, hogy ott lesz a Black Fridayen a MacBook Air olcsósítva, meg ott lesz ez az új izé, meg ott lesznek a MacBook Prók, aztán eldöntjük. De én ezt az újat akarom venni, tudod, mert ez előremutató. Ez olyan, ami nem volt, és izgalmas.
  • De akarsz vele 4K videót vágni?
  • Hát ha ezen múlik, baszki, akkor ja. Vágok vele azt is. Úgyis akartam, tudod, videózni. Mindenki videózik.
  • Utálod a kamerát.
  • Aki nem videózik, az lemarad. Én azt mondom, kell itthonra egy gép, amivel lehet videózni. És ez a gép mindenre jó. Arra is, meg mindent futtat, ha kell izomagy, ha kell annyit eszik mint egy villanykörte.
  • Nem azt mondtad, hogy még nincs gép?
  • Még nincs, de lesz, és az ilyen lesz, baszki, el sem tudod képzelni.

robert-collins-tvc5imo5pxk-unsplash.jpg



Működni fog a régi iPhone SE-men az iOS 14?

- teszi fel magának a kérdést minden régi SE rajongó is, mint ahogy jómagam ugyancsak.

És a válasz: igen. A támogatott iPhone-ok listája:
  • iPhone 11
  • iPhone 11 Pro
  • iPhone 11 Pro Max
  • iPhone XS
  • iPhone XS Max
  • iPhone XR
  • iPhone X
  • iPhone 8
  • iPhone 8 Plus
  • iPhone 7
  • iPhone 7 Plus
  • iPhone 6s
  • iPhone 6s Plus
  • iPhone SE (1st generation)
  • iPhone SE (2nd generation)
  • iPod touch (7th generation)


Kiderül a Mac jövője? - WWDC 2020 élő

Ez a nap is eljött, én újra a blogon dolgozom, az Apple pedig bemutatja, mire jutott az operációs rendszerekkel az elmúlt egy évben. Várjuk az iPad iPad-esedését az iPadOS fejlődésével, az iPhone rendszerének további liberalizációját a várható antitröszt perek miatt, én személy szerint egy kis Siri boostot várnék nagyon, mert annak ellenére szarnak a mesterséges intelligenciának erre az ágára, hgoy külön vice presidentje is van az AI-nak.

Szóval hétkor kezd Tim, nem tudni, hogy színpadon, vagy asztalnál, műtapssal - nyilván nem - esetleg teljes csendben, biztos fura lesz. De nem ez a lényeg, hanem hogy vajon, vajon végre szó esik-e az ARM alapú Macekről.

ke_pernyo_foto_2020-06-22_18_41_58.png

Mindjárt kezdek.

______________________________________

Figyeljetek már, Tim Cooknak jobban áll ez a közönségmentes, mozgókamerás közeli felvétel, mint az élő színpadi szereplés. Az Jobs asztala volt, Cook végre megtalálta a saját műfaját.

ke_pernyo_foto_2020-06-22_19_03_26.png

Craigre ez nem érvényes:

ke_pernyo_foto_2020-06-22_19_05_40.png

iOS14

A bemutató videóból kiderült, hogy az iOS végre mégiscsak beadja a derekát, és az Android Home Screenjére hasonlít majd. Lesznek widgetek is, az ikonok között, meg minden.

App Library

Azon túl, hogy elrejthetünk komplett oldalakat, az App Libraryben automatikusan listázza különféle automatikus szempontok szerint az appjainkat, a kategóriákon belül pedig a végtelenségig swipe-olható ikontömeget kapunk.

Widget

Kivihetőek a widgetek a Widget Galleryből közül, és áttehetjük a Home Screenre. Van Smart Stack, ami egy helyen egyszerre több widgetet kezel, amik között lapozhatunk.

ke_pernyo_foto_2020-06-22_19_09_59.png

 

Tovább olvasom