almalé és kungfu Rólunk

Le akarod csökkenteni a médiafájl méretét macOS-en? Két kattintás!

A macOS szerintem mindenkinek tartogat meglepetéseket. A legtöbbünknek olyan meglepetéseket, amik rendelkezésre álltak, és ami mellett elsuhantunk minden nap, meg persze olyanokat, amik csak Terminalból érhetőek el, mégis a mai napig fontos képességekkel ruházzák fel az operációs rendszert out-of-the-box.

Az ilyen meglepetések egy része a jobb klikk (dupla tapi) esetén bukkan fel. Ugyanis a régi Windows-okon edzett agyak számára világos, hogy a jobb klikk egy csomó lehetőséget jelent, amik közül kizárólag az “Új mappa létrehozása”, a "Megnyitás ezzel..." és az “Info” értelmes, a többi szemétre való mocsok. Aztán beleugrunk a macOS világába, és kiderül… nagyjából ugyanaz.

Na jó, nem teljesen. Ugyan itt is vannak olyan parancsok, amikre soha senki nem nyom (ki tesz jobb klikkel kukába valamit? Ki nyit meg egy fájlt jobb kikk, megnyitással? Ki importál így iPhone-ról?), mégis van egy-két nélkülözhetetlen cucc itt, néhány mérsékelten sikeres, meg néhány meglepetés is.

A mérsékelten sikeresek például a címkék. Színekkel, vagyis címkékkel láthatjuk el a fájljainkat, mappáinkat, így gyorsan kiválogathatjuk a bizonyos színnel megjelölt dolgainkat a gépen. Valójában a Spotlight az OS X korai verziói óta nagyon jól működnek, nincs szükség kartotékozásra ahhoz, hogy megtaláljuk, ami kell.

Azt, hogy egy adott fájlt egy másik program nyisson meg, szintén ritkán kell. Általában az általunk használt progik ott vannak lent a Dock-on, odahúzzuk, kész. Itt annak van jelentősége, ha az Egyéb… lehetőséget választjuk (az App Store… hülye mint a segg, nem csak a fájlkiterjesztésnek megfelelő programokat dob fel a megnyitásra). Itt van egy bepipálható lehetőség: “Megnyitás mindig ezzel”. Így lehet egy adott kiterjesztésű fájlhoz egy adott progit társítani.

Nagyon jó lehetőség még ebben a menüben a tömörítés lehetősége. Így lehet egyszerre több fájlt egyetlen .zip-be pakolni, két kattintással. Sajnos jelszóval védett tömörítést nem lehet beállítani egyszerűen, itt már a Terminal lehetőségeire kell támaszkodni, a kész .zip megalkotása után.

De a jobb klikkes / dupla tapis lista aszerint bővül vagy szűkül, hogy milyen fájlon kattintunk. Így lehet, hogy ha médiafájlon nyomunk egy ilyet, a lista alján egy nagyon értékes lehetőség bukkan fel: az adott fájl kódolásának megváltoztatása.

ke_pernyo_foto_2020-01-09_11_23_31.png

Ez nem egy alapvetően operációs rendszertől elvárható művelet: dekódolja az adott hang vagy videófájlt, és egy új kódolás szerint, akár a felbontást / hangminőséget állítva újra bepakolja egy formátumba.

ke_pernyo_foto_2020-01-10_8_45_45.png

Én például egy egy órás megbeszélésről egy 500 megás .wav-ot kaptam egy ismerősömtől, aki elfelejtette kikapcsolni a diktafon “sztereó koncertfelvétel” funkcióját. Nehéz volt így kezelni a fájlokat, meg hülyeség is ilyen minőségben eltárolni, így a konvertálás mellett döntöttem. De ehhez nem kellett elindítani semmilyen programot, Garage Band-et, akármit, hanem csak itt kellett nyomni a kódolás megváltoztatására.

A legalapabb minőség a 150 megás hangfájlból egy 7 megás m4a-t gyártott. A méret a minőség emelésében szintenként duplázódott az előző szinthez képest, vagyis nagyon szép eloszlást adott az eredeti fájlig (7 - 14 - 30 - 70). Ha a videófájl dekódolását ismeri a QuickTime, a videófájlokkal ugyanez eljátszható, felbontás állításával. Valamint lehetőség van kinyerni kizárólag a videó hangsávját. Hasznos lehet, ha videót vágsz, de az adott felvételnél semmi szükség a képre, mert a kamera mikrofonjával csak az adott beszélgetést vagy zenét rögzítetted, esetleg “atmózol”.

Mióta elérhető macOS-en? Amióta én Mac-ezek, elérhető volt, vagyis kábé tíz éve biztosan. Hányan ismertétek?

ke_pernyo_foto_2020-01-15_9_48_11.png

A jobb klikknél felajánlott szolgáltatásokat itt tudod módosítani: Rendszerbeállítások -- Billentyűzet -- Billentyűparancsok -- Szolgáltatások.

ke_pernyo_foto_2020-01-20_13_48_36.png

Nemrég váltottál Mac-re? Nem ismered még ki magad a környezetben, és szeretnéd, ha valaki megmutatná neked, hogyan érdemes használni a géped alapvető feladatokra? Személyes tanácsadással, valakivel, aki csak veled foglalkozik sokkal hatékonyabban haladsz, mint a netet bújva, tréner rendeléséhez itt tudsz tőlünk ajánlatot kérni.



Az idei iPhone processzora idén már a MacBook Próéval versenyzik

Tudom, tudom: nem lehet teljes körűen összehasonlítani egy 5 Wattos kis mobil ARM SoC-t és egy x86-os laptop processzort, legfeljebb ilyen-olyan benchmarkokon futtathatjuk meg őket egymás mellett. És persze az idei iPhone 12-eseket senki nem futtatta még meg Geekbench-en, de azért lehet sejteni, mire lesz képes az A14-es SoC. A Macworldnél legalábbis feltette magának a kérdést Jason Cross, és megpróbálta megválaszolni, mit lehet jósolni az idei matériának.

wikichip-logic-tsmc-100827196-large.jpg

WikiChip

Egyrészt az A14-es 5 nanométeres gyártástechnológiával készül, ami nagyon nagy szó. Nem tűnik hatalmas ugrásnak a 7 nanométerhez képest, de az. Az A12 már 7 nanométeren készült, az A13 szintén, de egy fejlettebb, magasabb órajelet és jobb fogyasztást kínáló módszerrel. A TSMC pedig idén valószínűleg az Apple-lel kezdi el kiszórni tömegtermelésben az új technológiával készült procikat. A gyártó azonos energiával 15 százalékkal jobb teljesítményt, vagy azonos teljesítményen 30 százalékkal alacsonyabb fogyasztást ígér.

Iszonyú sok tranzisztor fér így el a lapkára, 100 négyzetmilliméteren 15 milliárddal tud számolni az Apple. De ők határozzák meg avégső lapkaméretet, így is sokkal több hely lesz, akár több mag, nagyobb magok, több cache, és így tovább. Sok lehetősége lesz a cégnek optimalizálni a saját folyamataira.

Jönnek az LPDDR5-ös telefonok már az év első felében, az iPhone-ok is megkapják a gyorsabb, kevesebbet fogyasztó memóriákat. A fogyasztás annyira nem nyom a latban itt, de a 30 százalékkal gyorsabb adatelérést azért meg lehet érezni. Ha pedig a Samsung lesz a beszállító, akkor 6 gigabájt RAM is valószínűsíthető, mivel ők 12-gigabit LPDDR5 chipeket nyomnak ki a gyártósorról.

A Geekbench-es várható értékeket kell megbecsülni, a korábbi két év alapján lehet nekiállni, illetve a TSMC által közölt adatok birtokában. Így a singe core teljesítmény 1600 pont, a multi core teljesítmény pedig akár 5000 pont környékére lökheti az A14-et. Ez pedig a 15-ös MacBook Pro vidéke.

A tavalyi A13 hatalmas ugrást tett a GPU teljesítményben. Várható, hogy az Apple, ha megcélozta a piac élbolyát ebben a tekintetben, idén sem adja alább, a Macworld szerzője szerint 9500-10.000 pont várható, ha meg akarják tartani előnyüket. De hogy a játékokon kívül ez mit tud majd meghajtani, az átlagvásárló nem tudja elképzelni. Van Neural Engine, machine learning contorller, Siri, AR, de egyik sem szolgál ki minket annyi előnnyel, olyan jól működő lehetőségekkel, hogy józan ésszel megérné egy ilyen erős procit és GPU-t alkalmazni egy telefonban.

Egy iPad Pro - az más. Ott végre divat lehetne a fullos, desktop appok átportolása, a még több lehetőséget adó multitasking, és persze nyers erő, amivel a videós és fotós appok, mérnököket segítő lehetőségek lennének acélosabbak.

Mindezek mellé várhatóan támogatják majd az ősszel megjelenő iPhone-ok a mmWave-es 5G frekvenciákat, a nagy sávszélességgel pedig nagyon számítási kapacitásra is szükség lesz, különösen, ha a nyers letöltés helyett az adatokkal még dolgozni is kell a vasnak. Kérdés, hogy Európában mikor kezdik el egyáltalán árulni a 6 Gigahertz feletti tartományt a szolgáltatóknak, mert addig nehéz lesz örülni ennek.



5 darab iPhone és boost-olható MacBook Prók jöhetnek idén (sőt, egy részük nemsokára)

Ha a pletykák igaznak bizonyulnak, akkor az év első fele is izgalmasan alakul, ami az Apple hardvereit illeti.

Leghamarabb egy új 13-as Macbook Prót várhatunk. Az Apple már be is jegyeztetett egy hamarosan megjelenő, A2289 kódszámra hallgató hordozható számítógépet az Eurasian Economic Commission (EEC) adatbázisában. Ez pedig valószínű, hogy a 13-as MacBook Pro lesz, ollómechanikás billentyűzettel, vagyis Magic Keyboard-dal.

A regisztráció nem jelenti, hogy napokon belül jön is a cucc, van, hogy hónapokig kell várni, de az biztos, hogy legkésőbb tavaszra virradóra itt lesz egy új laptop.

apple_16-inch-macbook-pro_battery_111319-1-dragged-1280x720.jpg

Amiért még izgalmas lesz az új hardver, az a “Pro Mode”, amit a legutóbbi macOS béta kódjában szúrtak ki. A leírás szerint a Pro Mode egy szoftveres kapcsoló lesz, amit aktiválva az appok gyorsabban futnak, az akksi viszont gyorsabban merül, és a ventilátorok zajszintjére sem lesz annyira kényes a rendszer, magyarul hangosabb lehet a gép. Úgy sejthető, hogy a Pro Mode csak a 16-is MacBook Pro és későbbi modelleknél lesz elérhető, vagyis az új hőelvezetési dizájn szükséges lehet hozzá.

macos-pro-mode.png

A Macotakara blog is előadta saját verzióját az idei iPhone-okról, amik egyébként nagyjából megegyeznek a korábbi pletykákkal. Ezek alapján nem kevesebb, mint öt új iPhone jön idén.

  • “iPhone 9”, az iPhone 8 dizájnjával megegyező, Touch ID, Home gomb, olcsó -- tavasszal
  • 5.4 col OLED iPhone, dupla kamera – ősszel
  • 6.1 col OLED iPhone, dupla kamera – ősszel
  • 6.1 col OLED, tripla kamera, ToF kamera technológia – ősszel
  • 6.7 col OLED, tripla kamera, ToF kamera technológia – ősszel

Már most márciusban várható egy iPhone, amit SE2-nek is hívnak, bár az elnevezés csalóka. Sem méretben, sem dizájnban nem hasonlít majd az SE-re, annyiban hajaz rá, hogy a termékpaletta alján helyezkedik el árban. Az SE-re vágyóknak egyáltalán nem ad majd semmit, ennyi erővel iPhone 8-ast is vehettünk volna korábban.

Ami még érdemes, hogy az 5,4 colos iPhone méretben megegyezik majd az iPhone 8-assal az új pletyka szerint. Vagyis maga a készülék nem lesz nagyobb, de a kijelző szélig tart majd, közepes nagyságú notch-csal (benyúlással a kijelző tetején, méretben az X és a 11 között lesz). A ToF kamera arra utal, hogy a készülék a mostani P30-hoz hasonlóan lézerrel képezi majd le az előtte álló tér 3D-s modelljét, és ennek megfelelően állítja be a portré módot és az AR lehetőségek is sokkal pontosabbak lesznek.

Az 5G is eljön idén, mégpedig a pletykák szerint nem felvizezett változatban. Az 5G elég tág fogalom, mert a nagyon alacsony és a nagyon magas frekvenciatartományokban egyaránt szór majd, az alacsonyakban nyilván nem lesz sokkal gyorsabb, mint az azon a frekvencián egyébként is jelen lévő technológiák (csak a rendelkezésre álló széles spektrum szélessége miatt lesz mégiscsak gyorsabb). A mmWave, ami sokkal magasabb frekin működik majd, és lerobbantja a fejed a sebességgel (de egy csukott ajtó is leárnyékolhatja), nem biztos, hogy minden modellben elérhető lesz.

Korábban rebesgették, hogy egyikben sem, de most Ming-Chi Kuo elemző szerint a milliméterfrekin is képesek lesznek dolgozni a 2020-as iPhone-ok. Fogalmunk sincs, hogy ez pontosan mit jelent a kínálat tekintetében. Valószínű, hogy a márciusi olcsó telefon még nem lesz felkészítve, a másik négy modellnél viszont lesz milliméter-verzió. Az is lehet, hogy ez updgrade-et jelent majd az alapmodellekhez viszonyítva.

Az új telefonok állítólag - leszámítva a márciusit - új dizájnt kapnak, és valahogy visszaköszön majd az SE szögletessége.

Tavasszal várunk még iPad-eket is. Leginkább az iPad Pro modell esedékes frissítésre, de az Air és a mini is megérett lassan az újításra. A Prók ugyanazt a tripla kamerát kapják, ami az iPhone 11-ben található az Onleaks információi szerint.



Ha az Apple érdeklődik a céged iránt, és szeretné ha megmutatnád, mivel foglalkozol: KÜLDJ HÜLYÉKET A BEMUTATÓRA

Innen kívülről nézve az Apple döntései szinte egyáltalán nem követhetőek, ha külső cégek felvásárlásai jönnek szóba. A cég tucatjával kebelezi be a cégeket, innovátorostul, szabadalmastul, alkalmazottastul, dollármilliókért. Máskor meg nem teszik ezt, de gyanítható, hogy a fejlesztéseik irányához nem épp teljesen tisztán jutottak.

Az Apple első ilyen ihletett fejlesztése (aka. nyúlása) 1979-ben történt, a már sokat emlegetett Xerox PARC ügy kapcsán. Steve Jobs és csapata gyakorlatilag egy világtól elzárt laborban teljes életnagyságban, készen láthatta a jövőt, amit a Xerox mérnökei hoztak létre: grafikus felületet a parancssorok helyett, egeret, amivel a kurzor mozgatható, a számítógépek könnyű hálózatba kapcsolásának lehetőségeit és így tovább. Jobs teljesen felvillanyozódott, mert látta, min ültek ezek a mérnökök, és miután mindent megmutattak neki, meg is valósította azt az Apple-nél.

Ez az eset, amit az Apple legnagyobb lenyúlásának hívnak, valójában nem is lenyúlás volt. A bemutatót a Xerox kockázatitőke-részlege szervezte le, amiért cserébe az Apple lehetőséget adott nekik, hogy egymilliót fektessenek a cégbe, a tőzsdére menés előtt. A tőzsdére vonulás másnapján a pakk már több mint 17 milliót ért. Vagyis a Xerox PARC zsenijei, akik lopásként élték meg munkájuk kiadását, valójában inkább azért panaszkodhatnak, mert 16 millióért adták el a munkájukat. Bagóért.

Azóta rengeteg sztori kering arról, hogy az Apple ezt a módszert azért mégiscsak vitte tovább. Sosem tudjuk meg, hogy mikor ki járt jól vele, de a cég nem fél attól, hogy keveri a tárgyalást az “inspirációval”. Mint amikor - állítólag - az autógyártást fontolgatták, és az autóipar felől sorra érkeztek a pletykák arról, mennyire rámenősek és kíváncsiak voltak az Apple emberei, szinte az autógyártás részletei iránt érdeklődtek. Aztán lepattantak gyorsan.

Ezúttal a Masimo perelte be az Apple-t, amiért az egészségügyi értékek monitorozását lenyúlták tőlük. Ilyen vád szinte naponta éri a céget, de általában szabadalomtrollok perlik őket, akik megszereztek pár ezer homályos szabadalmat, amikkel be lehetne perelni szaró galambokat is az ürülékük formáját illetően. Ezek közül érdekesebbek azok, amikor valós tudósok szállnak szembe az óriáscéggel, ahogy tette tavaly év végén Dr. Joseph Wiesel New York-i kardiológus, aki szerint az Apple az általa kitalált, a szabálytalan szívritmus kiszűrésére alkalmas algoritmussal élt az óráiban. De még ennél is érdekesebb, amikor még több derül ki az ügyről, ahogy a Masimo esetében is volt.

A Masimo a jelek feldolgozásáért felelős megoldásokat fejleszt egészségügyi eszközökbe. Egy 9 milliárdot érő cég (részvényérték). Azt állítják, hogy az Apple Watch 4-ben és 5-ben olyan megoldások vannak, amiket az Apple tőlük lopott.

watch-series4-measure-ecg-sensors.png

A két cég illetékesei 2013-ban találkoztak, egy lehetséges együttműködés kapcsán. A Masimo megoldásai kerülhettek volna az Apple Watch-ba, de ehhez a cég több információt szeretett volna megtudni, hogy megértse, hogyan működik a cég fejlesztése. Azok meg megmutatták.

A megbeszélés után nem lett együttműködés, viszont az Apple elkezdte átcsábítani magához a Masimo vezetőit, sikerrel.

A helyzet az, hogy az Apple-t egyetlen ilyen per sem fogja túlságosan zavarni, százával tárgyalnak ilyeneket az ügyvédeik. A tanulság inkább az, hogy ha az Apple mélyebben szeretné megismerni, mivel foglalkozol, akkor vagy ne adj meg minden információt - amit nem fognak elfogadni, ahogy nem tették annak idején a Xerox esetében sem -, vagy küldj a bemutatóra tehetségtelen embereket a cégedtől. Így elejét veheted annak, hogy másnap őket környékezzék meg egy visszautasíthatatlan ajánlattal.



Apple Pay: otthonfelejtheted a pénztárcádat? Éles teszt!

Az ilyen “próbáljuk ki, túlélünk-e egy napot a telefonunkkal” dolgok kicsit mindig álságosak, amikor a tesztelő egyébként nagyon is magával hordja a pénztárcáját, legfeljebb nem veszi elő. Az én mostani tesztem egy baleset eredménye, vagyis én TÉNYLEG pénztárca nélkül maradtam Budapest közepén. A feleségem tett ki az autóból, és indult haza. Nem a városban élünk, így gyakorlatilag a feladatom az volt, hogy lehúzzak egy munkanapot, teszteljek helyeket, mászkáljak a városban, majd jussak haza.

Legutóbb, amikor ilyet csináltam, nem volt itthon Apple Pay. Volt Simple és hasonló megoldások, ahol viszont az elfogadóhelyek száma volt mindig kérdés. Ahogy végigfuttattam a fejemben a lehetőségeket néhány éve, arra jutottam, hogy keresnem kell egy ismerőst, akitől pénzt kérek kölcsön, és rögtön el is utalom neki, különben végem.

Most azonban nemhogy nem éreztem ilyen késztetést, de még csak a gyanúja sem volt annak, hogy gondolkozni kellene rajta. Kiderült, hogy már jó ideje nem használom a pénztárcámat fizetésre: amióta az Erste kártyámat integráltam, szinte csak úgy fizetek. Ha szakit hívok, tűzifát rendelek, és hasonló szolgáltatásokat veszek igénybe, kell a készpénz. Az építőipar továbbra is szigorúan készpénzes. De erre nem volt késztetésem ott, akkor.

Lássuk, mit tudtam megvalósítani a mobillal:

  • vásároltam gyorsan egy tízes pakk BKV jegyet, automatából

img_3388.JPG

  • tudtam közben használni BuBit és Lime-ot is, bár előbbihez hideg volt, utóbbi meg drága, úgyhogy maradtak a jegyek
  • minden vendéglátóhelyen tudtam fizetni a kártyámmal, vettem pékségben kenyeret. A borravalót sajnos csak a kártyámmal tudtam adni, ilyenkor mindig megkérdem, nem baj-e, hogy így adom. Különféle jatt-elosztások vannak már, egyáltalán nem a készpénz az egyetlen módja ennek.
  • könyvesbolt, gyógyszertár, természetesen működött
  • hazamenni simán tudtam, a Stadionok buszpályaudvaron és a Keletiben is több automata terminálnál lehet távolsági jegyet venni, érintős technológiával

img_3400.jpeg

Szerintem nem is fogjuk fel, mennyire szerencsések vagyunk, hogy szinte alig van olyan hely, ahol nem lehet “érintősen” fizetni. Az USA-ban például egyáltalán nem evidens ez, ők kábé úgy számolgatják az elfogadóhelyeket, mint mi, amikor alternatív módok (pl. Simple) voltak csak terítéken. A Simple meg ma már inkább csak aládolgoz az Apple Pay-nek: akinek a bankja nem támogatja az Apple Pay-t, többek közt Simple fiókkal tud beférkőzni a virtuális kártyák közé a Walletben.

Viszont elkezdtem gondolkozni, hogyan juthatnék mégis készpénzhez a telefonnal. Mivel szorult helyzetben voltam, elkezdtem foglalkozni ezzel a kérdéssel is. Mi kell ehhez? NFC-s ATM. Épp az Oktogonnál voltam, ahol egy olyan Erste mellett mentem el, ahol vagy nyolc ATM volt a bejárat mellett. Én még ilyet nem láttam, úgyhogy bementem ebbe az ATM-mennyországba. Ha valahol van, akkor itt lehet. Nem volt NFC-s ATM, és nem is tudnak róla, hogy bárhol lenne.

Akik kínálnak ilyesmit, az az Euronet automaták, amiket turista-központokban raknak ki az utcára. Csakhogy a net tele van negatív értékelésekkel, a magas kivételi díjak miatt.De tudtam volna kivenni itt pénzt, drágán.

Volt még egy ilyen találatom:

img_3389.JPG

img_3390.JPG

Bitcoin automata, csakhogy itt az NFC másra van. Azzal vehetsz bitcoin-t minden ilyen automatában, de készpénzt nem ad kártyáért. Ez a példány egyébként vásárol is, ha van bitcoin-unk (készpénzre váltja). Az Oktogonnál, a Zingban találtam.

Egy nappal később pedig tök véletlenül futottam bele a kistarcsai kórházban:

img_3402.JPG

Szóval OTPnek van ezek szerint NFC-s automatája.

Amihez kellett volna pénztárca, de nekem nem kellett:

  • nem tudtam volna igazolni magam, ami egy rendőri intézkedésnél probléma (sosem volt rá példa)
  • nem tudtam volna igazolni egy esetleges diák jogviszonyt (nem kellett)
  • Jogosítvány, forgalmi nem lett volna, így autóba nem mertem volna így ülni, mert míg az utcán sétálva ok nélkül nem igazoltatnak, az úton ez simán megtörténhet (nem ültem autóba)
  • Bérletet sem tudtam volna mutatni (nincs bérletem)
  • Mindenféle olyan jogosultságok, amikhez nincs digitális alternatíva. De sok esetben ilyenkor lehet kérni alternatív belépést (pl. Metro áruház) vagy kártyapótlást (pl. IKEA, Aldi, Lidl stb. kártya).

Szóval egyáltalán nem volt megterhelő így a nap, és mint kiderült, egy kis plusz kutatással még készpénzt is csikarhattam volna ki a telefonommal. Kár, hogy a bankok erre nem fektetnek nagyobb hangsúlyt, sem technikai, sem marketing téren.