A cím alapján azt gondolhatnánk, hogy az Apple talpa alatt azért lett forró a talaj Kínával kapcsolatos politikája miatt, mert az összhangban van Tim Cook emberi jogi értékrendjével, és mert általában az Apple az a cég, ami mindenki másnál nagyobb vehemenciával áll ki a jó ügyért, a szabadságért, vagyis mindazért, ami NEM a kínai kormányzat értékrendjének alappillére.
Ja, hogy ott gyártják a kütyüket? Na jó, akkor nem állnak ki, de legalább… csendben állnak ellen.
Hogy érted? Mint Trump a kurdokért? - szól a fejemben a hang, a csendes ellenállást kiröhögve. Igaza van.
A helyzet az, hogy az utóbbi időben több hír is érkezett az Apple és Kína viszonyát elemezgetve. Kezdve azzal, hogy leszedték az alkalmazást, amivel a hongkongi tüntetők megosztják egymással a rendőrségi előrenyomulással kapcsolatos infókat. Aztán visszatették, majd megint leszedték. Következett egy pletyka, hogy a TV+-os műsorgyártóknak meg lett mondva: tartózkodjanak attól, hogy Kínát rossz színben tüntetik fel. Nem volt köremail, és a megfogalmazás is ködösebb volt, de Eddy Cue és Morgan Wandell a cégtől állítólag ilyen kéréseket fogalmazott meg. Nyilván attól félnek, hogy a szolgáltatás ugyanarra jut, mint az iBooks és az iTunes Movies 2016-ban. Lekapcsolták őket hat hónap után.
Ez kőkemény cenzúra, és az Apple ezzel a következő filmforgalmazó lett, ahol nem lehet akármit mondani, akkor sem, ha igaz. Persze a TV+-ről a trailerek alapján eddig is azt gondoltam, hogy cukormázba forgatott zsírszegény bacon, színesre festve. Tipikus hollywoodi semmitmondás. Hoz pár milliárdot. Semmi extra.

Most viszont rátettek egy lapáttal: az iOS 13-ban a jelek szerint a felhasználói adatokat nem csak a Google-nek, de a Tencent nevű kínai óriáscégnek is megküldik. A Google-nek világos, miért küldték: a Safe Browsing keretén belül a keresőóriás megvizsgálta az általunk látogatott weboldal címét, és amennyiben az oldalt adathalász célokra használták, nem tölti be azt. Ezzel máris lehet gondunk, hiszen a Google is megtudhatja az adott IP címhez tartozó összes böngészési előzményt.
Az Apple, ugyan állítólag csak a kínai régióra állított iOS eszközöknél, de ugyanezt a böngészési előzményt elküldi a Tencentnek (is). Ezzel egy nagyon könnyen visszakereshető adatbázist lehet építeni a cégnél. Nem mintha a kínai kormánynak ilyesmire lenne szüksége ahhoz, hogy a VPN-ek nélkül netező állampolgárairól adatbázist készítsen, mégis hatalmas a kontraszt aközött, hogy
ami az iPhone-odon történik, az iPhone-odon marad
és aközött, hogy végül is, biztonsági céllal, a dolgaink mégiscsak kikerülhetnek ide-oda.
És az “ide-odát” nem az Apple részletezi. Nem ők állnak ki, hogy a kínai felhasználók védelmében a Tencent ezt meg ezt kap. Vagy például közösen kidolgoznának és megosztanának olyan módszereket, amiket a Google a fenti tevékenysége során már kitalált: az adathalász weboldalak címének hash-ét, a cím egy 32 bites leképzését egy nagy adatbázisba gyűjti, ezt pedig a készülékeden tárolja. Így a telefonodon, számítógépeden egyből elkezdődik az ellenőrzés. Ha az általad látogatott cím 32 bites hash-e egyezik az adatbázis valamelyik egyedével, akkor lekéri az adott hash-hez tartozó 256 bites hash-t. Ha ez is egyezik, csak akkor van a beavatkozás.
Látjátok? Meg lehet érteni ezt így, pár mondatban. Kommunikáció. Ehelyett az, hogy a biztonsági szakemberek veszik észre, hogy valami adat megy a Tencenthez is mostantól: ez lapítás, gyanús, és a cég újabban vett Kína-dörgölőzéséhez passzolóan kellemetlen.
És hogy ez miért veszélyes? A kínai piacra kétféleképpen tekinthetünk: egy új piac, ahol az Apple terjeszkedni akar, vagy egy régi piac, amit az Apple meg akar tartani. Új piac akkor, ha a cég jelenlegi részesedését ezen a piacon elhanyagolhatónak nevezzük, és úgy tekintünk a piacra, mint egy meghósításra váró, szűz terület. Ezt meg is tehetjük, hiszen annyi potenciál van itt, amihez képest az eddigi eredmények tényleg eltörpülnek. Régi piacnak akkor nevezhetjük, ha csak az Apple jelenlegi kínai bevételeit nézzük, és azt vizsgáljuk, mennyit számít Kína az Apple-nek _jelenleg_: ez pedig az összbevételük 15-17 százaléka.
Ha egy cég szembemegy a saját filozófiával, az óriásplakátokra nyomtatott jelmondataival, Tim Cook mélynek hangzó, mégis felszínes interjúival, azért, hogy egy új piacot szerezzen, azzal kockáztatja mindazt az eredményt, amit a jelenlegi piacain elért. Nem racionális. Ha egy cég szembemegy a saját filozófiával, az óriásplakátokra nyomtatott jelmondataival, Tim Cook mélynek hangzó, mégis felszínes interjúival, azért, hogy megtartson 15-17 százalékot, az megint csak nem racionális.
Szóval nem értem. Nem értem, hogy az Apple miért meg bele ilyen kétes, elbújós, bezárkózás érzetét keltő megoldásokba, amikkel minimum is a marketingre költött milliárdokat teszik semmissé. Nem értem, hogy a látszólag számukra meghódíthatatlan Kína hogyan lehet annyira fontos, hogy egy egészen más arcukat mutatják ebben az ügyben, mint amit mutatnak mondjuk a saját nyomozó hatóságuk irányába.
Hogy gondolhatják azt, hogy nem tudódik ki? Nincs még egy olyan cég, akiket annyira érintene az érzékeny információk kiszivárgása, mint őket. Talán még a titkosszolgálatok, de utánuk az Apple jön.
Ez egyszerűen nem éri meg.
update: az Apple kommentálta a Tencenttel kapcsolatos értesüléseket. Elmondták, hogy ahogy a Google-nek, úgy a Tencent számára sem küldenek böngészési adatokat, velük is a fent tárgyalt hash-módszert alkalmazhatják.
szucsadam
2019.10.10. 10:08
Címkék: hirdető
Kábé egy éve írtam tesztet a Samsung X5-ről. Az egy küső SSD, amire így mászik fel egy 14 gigabájtos fájl:
Elképesztő sebességet tud a cucc, a beépített SSD-vel simán pariban van, nyugodtan lehet pakolni rá videós könyvtárakat, és dolgozni benne, kábé AKÁRMILYEN minőségben és felbontásban.
Hogy ezt hogyan éri el? Hát mondjuk úgy, hogy PCIe-szel csatlakozik, amit aztán Thunderbolt 3-assal csatolhatunk fel a gépünkre. Nagyjából ez a legfontosabb állítás, így nem szűk keresztmetszet sem a belső, sem a külső csati. Nálam 2000-2100 MB/s volt a való életben mért másolás.
Hogy miért írok még egyszer róla?
Mert akkor még 132.900 forint volt az 500 gigás változat - nehezen volt vállalható a Ft/MB mutatója, hiába a hatalmas sebesség -, viszont most 79.690 forintért találtam meg ugyanezt.
Szóval ha valaki 500 gigás külső meghajtóban gondolkozik, és fontos neki a sebesség, szerintem ez állati jó vétel így. Akinek egy terás kell ugyanebből, már jobban bele kell nyúlnia.
Az AQUA Webshop az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere. Az összes külső SSD-jüket itt találjátok.
szucsadam
2019.10.09. 13:23
Címkék: hack hacker
Az O.MG Cable-t egy biztonsági szakértő, MG készítette. Olyan, mint az Apple saját Lightning kábele, tölt is, adatot is továbbít, azzal a különbséggel, hogy még valamit tesz:
kinyitja a csatlakoztatott Mac vagy Windows PC-t a hacker előtt.
A kábelben található chipek, amint csatlakoztatják, létrehoznak egy wifi hotspotot, amihez csatlakozva a támadó képes kódokat futtatni a számítógépeken, így simán átnézheti a fájljainkat is.

A felhasználási lehetőség nyilvánvaló: a támadó vagy kölcsönadja az áldozatnak a saját kábelét, ő pedig minden gyanú nélkül behelyezi azt a megfelelő nyílásokba, vagy eleve kicseréli az áldozat saját kábelét, és onnantól kezdve amint az áldozat a kábelt használja, a közelből megtehet bármit.
Ez egészen addig, amíg egy garázsprojekt, meg egy hacker-kísérlet, amit egy konferencián mutatnak be, nincs semmi gond. Most viszont a kábelt sikerrel outsourcolta a biztonsági szakértő, és meg is indul a sorozatgyártás az egyébként 200 dollárért árult O.MG kábelből. Ez pedig praktikusan azt jelenti, hogy hamarosan minden hülye szerezhet magának egyet.
A hülyéknek ezúton jelezzük, hogy az adatok lopása keményen büntethető.
szucsadam
2019.10.08. 14:24
Tegnap elérhető lett a macOS Catalina, az Apple asztali gépeinek legújabb operációs rendszere. És igen, tud olyanokat, mint a Sidecar, ami az iPadünket teszi meg másodlagos kijelzőnek (kisméretű laptopoknak igen jól jön), éééés kábé ennyi a nagy újítás, már ami az első napon felsejlik a mezei júzernek.

Igen, tök jó a Catalyst, amivel iPad appokat lehet Macre portolni, és később biztosan sokat számít majd. Egyelőre nagyjából a gyári alkalmazások azok, amiknél láthatjuk a változást, plusz ezek nyilván kaptak némi boostot. Az Apple Arcade nem érdekel. Az, hogy az iTunes halott, és helyette felszabdalták a feladatait: oké. Jobb lesz így.
Ami viszont óriási változás, az a 32 bites programok támogatásának megszűnése.
Ez az átállás megy már egy ideje, figyelmeztettek minket a legutóbbi frissítésnél is, hogy most már ez az utolsó figyelmeztetés. Aki még mindig 32 bites programokat használ, sürgősen nézzen magának valami más megoldást, vagy frissítse az appját.
Ez pedig sima ügy olyan esetekben, amikor egy létező programunk egy újabb verzióját kell beszereznünk a váltáshoz. Fizetünk egy kis pénzt, és élvezzük az újításokat, meg a gyorsaságot. Meg hogy megy.
Más a helyzet akkor, amikor ez az új program már nem létezik különálló licenc-szel, hanem előfizetéses formában kérhető. Az Office 2011 például 32 bites, és sokan életük végéig használnák arra, amire muszáj: megnyitni olyan Office fájlokat, amiket a Pages vagy a Numbers nem tud helyesen megnyitni. Ma már előfizetéses verziót tolnak, és nem biztos, hogy egy mezei Mac-es szívesen tolná Office 365-ben (a szoftverek, úgy látom, külön is megvásárolhatóak).
Vannak olyan programok is, amiket már nem gondoz a gazdájuk, pedig jók, és használhatóak a mai napig. Ilyen az Aperture, az Apple profi fotós programja, ami szintén megszűnik ezzel a frissítéssel: akik ilyen szintű szoftvert akarnak, váltsanak Adobe termékre mondjuk.
Úgyhogy mindenki nézze meg, mennyire fáj neki ez a dolog: menjen be az Alma menü — Mac névjegye — Rendszerjelentés — Szoftver, Alkalmazások menüpontba, és ott szűrjön a “64 bites” oszlopra. Aminél NEM áll, azok 32 bitesek, és nem mennek a Catalinán.

szucsadam
2019.10.08. 10:16
Címkék: vélemény politika
Korábban már írtam arról, hogy az Apple láthatóan minden korábbi adósságát, vagy vele szemben adósságként kikiáltott felhasználói igényt megpróbál letudni. Itt egy lista arról, mik ezek az adósságok.
A kielégítési hullám pedig folytatódik.
A pletykák szerint 2020 első negyedévében jön az SE 2, az Apple legnagyobb adóssága. Az SE 2-vel kapcsolatban mindig kérdés volt, hogy az Apple melyik tulajdonságát vigye tovább a telefonnak, azt, hogy nagyon olcsó volt, vagy azt, hogy kisméretű, esetleg magát a dizájnt kell örökíteni. Mindháromért lehet ugyanis szeretni, de arról megoszlanak a vélemények például, hogy olcsónak kell-e lennie, vagy inkább menjen bele minden jó, és legyen magasabb az ára. Na most úgy tűnik, hogy mindegyiket akarja az Apple.
Mindenkit ki akar elégíteni!
Az elemző Kuo szerint a 2020 első negyedévében megjelenő SE 2 valójában az iPhone 8-ra fog inkább hasonlítani, csak épp A13 procival, 3 giga RAM-mal. A többi hardvere megegyezik a mostani 8-assal, és persze ezek alapján olcsó lesz.
Kicsi lesz? Nem igazán. SE dizájn lesz? Nem. Olcsó lesz? Igen.

Közben meg a 2020 szeptemberében is várunk egy SE 2-t. Erről azt sejtjük a pletykák szerint, hogy egy 5,4 colos verzió lesz, ami alig nagyobb a régi SE-nél, ha széltől szélig tartana a kijelző. De ez OLED kijelzőt kapna, meg nyilván minden jó cuccot, miközben megtartaná az SE szögletességét.
Kicsi lesz? Igen. SE dizájn lesz? Igen. Olcsó lesz? Nem.
Mindenkit ki akar elégíteni!
Tim Cookról az is kiderült nemrég, hogy bensőséges viszonyt ápol Donald Trumppal és családjával, Ivankával és Jareddel. A Wall Street Journal elemezte, hogy az Apple érdekében a vezető pengeélen táncol az elnökhöz dörgölőzés és az alkalmazottak szemében egyenes gerinc megtartása között. Nehéz, hiszen az Apple alkalmazottak 97%-a demokrata, és maga Tim Cook világlátása is annyira messze áll az elnökétől, hogy nehéz lehet hányás nélkül együtt kávézgatni vele. Mégis megteszi, hiszen Trump elnöksége elején nehézbombázókkal ment az Apple ellen.
Trump elmondása szerint akármilyen gondja van, Cook személyesen hívja telefonon, és ez az elnöknek tetszik. Utálja, ha követeket küldenek hozzá, az ilyen egyéni vállalkozásokban bevett módszereket szereti. Viszont Cook lobbija azt eredményezte, hogy az Apple jobban járt a tarifákkal, mintha nem hívogatta volna Trumpot, és az alkalmazottak emiatt nagyobb bónuszokat kaphattak. Így aztán hallgatnak.
Mindenkit ki akar elégíteni!
Hogy ez mitől alakult így, mitől jutott el a cég az arrogáns, majd-én-jobban-tudom állapotból a kielégítőgépig, nem tudom. De most már legalább látom a fő motivációt a döntések mögött.