Rólunk
A The Loop újságírója készített egy ún. besétálok-videót az Apple főhadiszállásán. Most olyan részleteket láthatunk, amiket soha.
Kiderül például, hogy az Apple új irodaháza egyáltalán nem olyan rideg, mint egy űrhajó, sokkal inkább egy barátságos, munkára is alkalmas reptérre hasonlít.
Ha ocsmány telefontokról van szó, nem kérdés, ki viszi a koronát. Az Apple olyat gurított a Smart Battery Case-szel, hogy évekre, de lehet hogy évtizedekre lesz szükség, amíg valaki ennél is rondábbat tud létrehozni.
De végre iPhone 11-re és 11 Próra is elérhető a vezeték nélkül tölthető, vezeték nélkül töltő akksis tok. Így néz ki benne a dizájnstükk:
Ha azonban kiiktatjuk a vizuális terrort, minden másban nagyon hasznos és kellemes a cucc. Tölthető egyszerre a tok és a telefon, egy feltöltött tok 50%-kal meghosszabbíthatja a telefon üzemidejét (én mondjuk egy ilyen áldozatért inkább várnék el 100-120%-ot). A tok belsejét puha mikroszálas bélés fedi, innen pedig idézem az Apple-t:
a selymes tapintású külső szilikonborításhoz pedig jó hozzáérni.
Külön kameragomb van a tokon, ami azonnal elindítja a fotózási lehetőséget. Ez eddig nem volt.
Jó tehát tapogatni, feltenni, levenni, védi a telefont, otthon egyszerre két akksit tölthetünk ezáltal, így egy óra alatt kétszer (?) annyi naftát tölthetünk a hátizsákunkba. Van rajta plusz funkciógomb, majdnem szerethető tehát, majdnem egy csoda, csak hát szegény olyan csúnya, mint a púpos toronyőr abban a mesében. Főleg így hasonlít:
Címkék: magyarország magyarítás siri
Az, hogy a Siri nem tud magyarul, egy dolog. Cserébe a hároméves lányom egyre jobban tud angolul, ahogy próbál helyettem számokat választani. Ami nagyobb baj, hogy nem ismeri fel a magyar dalcímeket, így ha a HomePodon egy magyar dalt akarok kérni, akkor két lehetőségem van:
A másik nagy baj, hogy nem ismeri a magyar neveket (Katát még oké, de Zsuzsannát már kizárt), így nem lehetett könnyen felhívni bárkit anélkül, hogy nyomogattuk volna a telefonunkat. Ilyenkor ilyen trükkök voltak:
Eddig legalábbis ez volt. Most a helyzet az, hogy
Tehát ha még nincs mondjuk Csisztu Júlianna a kontaktjaid között, akkor a Siri mondjuk magát a nevet sem fogja érteni, mindenféle hülyeséget ír ki angolul:
Ha viszont beírod a kontaktok közé, és vársz pár percet, akkor hirtelen megtörténik az okosodás, magától:
Először arra gondoltam, hogy mivel magyarul is sokan okosítják a Sirit (lásd a fenti példát), ezért onnan emeli át ezt a tudást az intelligens szoftver ismertebb tulajdonnevekre. De nem, mert egészen elborult álnevekkel is működik, lásd Vörhenyőttéri (tudomásom szerint ilyen név nincs a világon se):
Szóval éljen, a Siri valamikor okosabb lett magyarból, nem tudom, pontosan mikor történt, de ez nagy előrelépés, és kényelmes. Ha például a konyhában főzöl, és melletted az iPhone-od, kérheted, hogy “Siri, call Vörhenyőttéri and turn on loudspeaker”, és kihangosítva felhívja. Ha HomePodod van, akkor “Siri, call Vörhenyőttéri on my HomePod” és még jobb lesz a minőség, mindkét oldalon.
Misinek köszi a tippet
Nem szokott, de most mégis tart. Ez az esemény meghívója, amit kiválasztott embereknek küldtek ki:
Ezek alapján az App Store-ról és a játékokról lesz szó, nem hardverekről. Nyilván felrajzolják az Arcade roadmap-et, meg úgy általában megmutatják, milyen nagyszerű dolgok vannak.
Kell most ez nagyon, mert legfeljebb egy év alatt az Arcade-ot, és a TV+-t egy minőségi, vágyott szolgáltatássá kell változtatniuk a felhasználók fejében, a pletykák szerint 2020-ban már szeretnék összekötni egyetlen előfizetés alá a TV-t a News-t és a Music-ot. Nyilván együtt jobban megérné, bár innen Magyarországról a News-előfizetésnek nincs sok értelme.
Viszont lenne, ha egy Arcade-dal megspékeltnek. Szerintem a vége úgyis az, hogy mindenre elő lehet egyben fizetni, még az iPhone-ra is, és összecsomagolt havidíjakat számolhatna az Apple, sokkal kevesebb stressz lenne rajta az eladások tekintetében.
Így legyen.
Egy EPSON L6160 nyomtató került hozzám kipróbálásra. Ez egyike azoknak az EPSON nyomtatóknak, amik egyik fontos jellemzője, hogy nem kell hozzájuk patron venni. Elég méretes festékkazettájuk van, amibe egyszerűen beletöltjük a festéket, glutty-glutty, és kész. Megint kész a nyomtató több ezer oldal nyomtatására.
Most nem kezdem el regélni, hogy miként alakult a nyomtatógyártók és a patron-utángyártók harca az évtizedek során: a gyártók egyre bonyolultabb patronokat készítettek, amikért egyre többet fizettünk, hogy kicsesszenek az olcsó patronokat készítőkkel, akik segítségével több választásunk maradt volna. Utálatos egy harc volt, aminek a végén kizárólag a vásárlók szívtak, meg is utálta egy generáció az otthon nyomtatást.
Kifogyott a vörös!
De én feketét nyomtatok!
AZT MONDTAM KIFOGYOTT A VÖRÖS!
Meg ilyenek. Én magam egy húsz éves lézeressel nyomtatok otthon, nem sokat kérdez, nincs sok igénye ötévente egyszer veszek bele tonert. Én így szeretem.
Van egy wifis, színes patronos is, kihúzva.
Szóval érthető, hogy az EPSON L6160-hoz is úgy álltam, hogy kíváncsi voltam, mivel vernek át megint. Mit találtak ki, hogy a végén csak mi járjunk rosszul. (Ugye-ugye, kár volt olyan sok évig háborúzni). De nem találtam ilyet, basszus. Ez a cucc: jó.
A nyomtatóhoz adnak egy garnitúra festéket, amit beletölthetünk a helyére, és a gyártó állítása szerint egy átlagos használat mellett ekkor máris betöltöttük a következő három évre elegendő festékmennyiséget. Nem hittem el, és megnéztem:
A fekete tinta állítólag kábé 7500 lap nyomtatására elég, nagyjából 4000 forint, ha megvásárolod. Hagyományos nyomtatók esetében, ha egy ennyibe kerülő Epson patron tud 400 oldalt, az már elég jónak számít. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően 15-25 forintos oldalanként tintaköltséget lecsökkenti az új modell 0,6 forintra (!!!). Durva. A színes patronok 2000-2500 forintba kerülnek, itt persze nehéz lenne megbecsülni a pontos fogyást, de azért én megtettem.
Kinyomtattam 100 darab 13 x 18-as fotót, és megnéztem, mennyire változik a tintaszint. És ugyan nagyon nehéz ezt szemre megbecsülni, de a jó benne az, hogy meg lehet, mert egy plexin keresztül fizikailag is látjuk a folyadékok szintjét. Mintegy 4-5 %-kal csökkentek a színes patronok szintjei, ami azt jelenti, hogy több mint 2000 ekkora fotó nyomtatását lehet megoldani így.
Hihetetlen ezek után, hogy a nyomtató egyébként is bejött: nem kellett semmit telepíteni, beállítani, különösen iOS-en nem. Wifis, a routerrel párosítás pár gombnyomás volt, innentől pedig ha küldtél iPhone-ról a Megosztás gomb legalsó lehetőségével ide egy fotót, azonnal jött is ki. Csak firmware-t kellett frissíteni, különben a nyomtatás rossz minőségű volt, de utána rögtön kifogástalan lett. Fekete oldalakat gyorsan nyomtat, fénymásolni 22 másodperc alatt tud gombnyomástól, egy 10 x 15-ös fotóval azért elszüttyög két percnél is tovább.
Egy kifogásom volt: a nyomtató a papír behelyezése után mindig kérte, hogy állítsam be a méretet és a minőséget. Egyrészt a méretet beállíthatná magának, a tartókonzol méretéből, a minőségre meg a glossy és a premium glossy között nem lehet akkora a különbség, hogy egy ilyen hosszú listát kelljen görgetni. Nem volt “korábbi beállítások” rész, ahol az érintőképernyőn rányomtam volna a legutóbbira, mindig a hosszú lista jött fel.
Az utántöltéstől is tartottam, de nem kell. A tartályok, miután kicsavarozod a tetejüket, lefelé fordítva sem folyatnak. Ahogy az utántöltő szelep fölé tartod őket, és rányomod - akár lassan is, nem kell sietni - a helyükre őket, és ahogy bekattannak, már hallod is a glutty-gluttyot. Ha meg akarod szakítani, és diszkonnektálod a helyéről, egyetlen csepp sem megy mellé. Katt, és kint van, lezárva.
Ez a nyomtató 98.190 forint most az AQUA-nál, de folyamatos tintarendszerű nyomtatójuk a cégtől már 36 ezerért is van. Szóval nem az a helyzet, hogy oké, olcsó a tinta, de a gép meg drága.
Szóval jön a karácsony, ha a családnak most akartok fotókat szétszórni, a darabonként 90 forintos automatás rendelés helyett én inkább ezt ajánlom. Egy tankolás után visszahozza az árát, ahhoz képest, akár kétszeresen.
Az AQUA Webáruház az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.
