A nagy újítás, amit az Apple az iPhone 11-esek Smart Case-ével bemutatott, egy dedikált kamera gomb. Ha ezt megnyomjuk, legyen a telefon bármilyen állapotban a teljesen kikapcsolton kívül, elindítja a fényképezőt. Az érdekes az, hogy a telefonon ugye nincs ilyen gomb, tehát nem arról van szó, hogy a tok gombja “átüt”, és fizikailag egy alatta lévőt nyom meg, hanem valami más történik. Az iFixit pedig megröntgenezte a tokot, hogy rájöjjön.
Egy nyomtatott áramkört találtak a tokon belül, ami egy flexibilis kapcsolaton keresztül köti össze a gombot és a Lightning csatlakozót. Mint írták, érdekes látni, mennyi hardveres dizájn támogatásra volt szükség ahhoz, hogy egy tokhoz egyetlen plusz gombot hozzáadjanak.
A távirányítás észrevétlenül lett korunk elfelejtett jelszava: túl sokszor próbáltunk rossz választ adni a kérdésre. Azt, hogy az egyik eszközünket onnan, ahol mi állunk, rávegyük egy adott dologra, megoldhatatlan dilemmának tűnt sokáig, és úgy globálisan tűnik még most is.
Az Apple viszont a maga eszközparkjában nagyjából megoldotta a kérdést.
És senki nem tapsolt. Pedig kellett volna.
Teljesen világos volt, hogy a fizikai távirányító nem megoldás. Még ma is sokszor adnak ilyeneket, még az autós hifimhez is van, röhögök. Akkor azt találták ki, hogy mindent lehet majd appból irányítani, és egyetlen telefon univerzális lesz, ha úgy csináljuk. De akkor meg kiderült, hogy a telefonunk sincs mindig velünk, és “hol van az a szaaaar”?
Az egyik jó válasz a HomePod, meg úgy általában a digitális asszisztensek. Lehet Alexával, a lakás különböző pontján elhelyezett okoshangszórókkal megvalósítani, hogy a hangunk vezéreljen minden kompatibilis eszközt. Meg lehet tenni Sirivel is. Amióta fejlesztik a Parancsok alkalmazást, gyakorlatilag mi állíthatjuk be, hogy akár a magyarul elmondott szövegünkre mi történjen.
Vannak azonban helyzetek, amikor csendben és még ennél is gyorsabban szeretnénk valamit átállítani, távolról. És erre iszonyúan jó az Apple Watch.
Itthon van egy Apple TV és egy HomePod is. Az a csodálatos az órában, hogy bármelyik játszik le egy tartalmat, annak a címe megjelenik az Apple Watch számlapján, funkciógombokkal. Megállíthatom, újra elindíthatom, lépkedhetek, választhatok valami mást. És nem csak natív appokkal, a Youtube-ot ugyanolyan elegánsan vezérelhetem, ha pedig nem elegek a felkínált azonnali gombok, az Apple TV-hez egy gombnyomással érintős távirányítót kérhetek a csuklómra. A Series 5-tel pedig nem is kell felemelnem az órát ahhoz, hogy lássam az irányítópultot: automatikusan megjelenik a karomon a kontroll-lehetőség.
Ha túl hangos a zene a nappaliban, nem kell hanggal odaszólnom, hogy “Hey Siri, volume down” vagy hasonló (“quieter” a leggyorsabb parancs erre, amit megért), hanem elforgatom a csuklómon a Koronát. Kész. A hangerőt jelző sáv azonnal reagál, a zene pedig elhalkul.
Mindezt egy távirányító appal is el lehet érni, itt láthatjuk az összes eszközünket, és el tudjuk érni őket passzív állapotukba is. Nem mindig működik, nem mindig tudom elérni távolról a HomePodot úgy, ha nem szól. De nem is ez a legjobb része, hanem a fent említett automatikus felbukkanás. Amikor tartalom megy, akkor a tartalom azonnal megjelenik a csuklódon, a legfontosabb ráhatásokkal. És működik. It just works.
Beállíthatunk olyan számlapot is, ahol az egyik komplikáció is ez, így mindig, az óralap aktiválásakor is láthatjuk az aktuális tartalmat.
Ennél jobbat nem lehet most. Ha meg lehetne oldani, hogy ha mutatóujjal rámutatok egy épp passzív eszközre, és annak a beállításai megjelennek a csuklómon, akkor végképp megoldottuk, egyszer és mindenkorra, a távirányító problematikáját.
A Series 5 a csuklómon az AQUA Webáruház jóvoltából volt nálam. Az AQUA Webáruház összes Apple Watch témájú terméke itt található. Az AQUA Webshop az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.
Magyarul is megjelent Lisa Brennan-Jobs, Steve Jobs lányának könyve, a Kisvakarcs. Mindenki tudja, hogy Jobs ezt a gyermekét sokáig nem akarta elfogadni, és nem kifejezetten volt barátságos vele és az anyjával. Jobs nem tudhatta, pedig már akkor is lehetett sejteni, hogy a legéletszagúbb portrét ő tudja majd adni az Apple egykori vezetőjéről, az egyik legnagyobb kreátorról a tech-iparban.
A felbérelt történetírók nem látnak rá az apróságokra. Azok, akik mindig Jobs-szal voltak, nem beszélnek a sok apró, hétköznapi dologról vele kapcsolatban. De Lisa, akiről számítógépet nevezett el Jobs, nem látta sokat az apját. Az a kevés, ami adatott, mélyen megmaradt benne, és úgy elénk tárja most, mint egy filmet.
forrás: Wikipedia
Ez egy erősen szubjektív könyv, és nem Az Igazság. Ha esetleg valaki azt keresné. A könyvet egyébként saját testvére is kritikával fogadta, állítólag nem mutatja be apját pontosan, és a New Yorker szerint kellemetlen olvasni. Mintha dühös lenne. Lisa fel is tette a kérdést: vajon képes voltam megfelelően ábrázolni a kedvességét, amikor együtt voltunk? A lap szerint nem volt képes erre, a könyvből nem ez jön át.
Mégis, egy pillanatra felejtsük el azt, hogy van Egy Igazság Jobsszal kapcsolatban, és fogadjuk el, hogy van egy ember, akinek az aprócska ablakán át láthatjuk őt. Megtudhatunk olyan részleteket, hogy milyen szükségben Jobs hány dollárral emelte meg a gyerektartást, vagy hogy amikor odaígért egy használaton kívüli kanapét, akkor nem várta őket odahaza, ezért anyjával beszöktek a házába, hogy szinte ellopják azt onnan. Nevetve hívta fel őket Jobs, aki a rendőröktől tudta meg a dolgot.
Megtudhatjuk azt is, hogy Jobs aggódott azon, ha sovány volt, és akkor is, ha pocakos. Csupa olyan apró részlet, ami egyetlen ember emlékezete, viszont pont azok jelentéktelensége miatt adhatnak jó portrét valakiről, akit olyan nagyon nehéz megfogni, teljes egészében értelmezni, megérteni.
– Azt mondják, fel kell szednem néhány kilót – panaszolta. – Kicsoda? – kérdeztem. – A munkatársaim – felelte a szoba közepén, görkorcsolyával a lábán. – Ti mit gondoltok?
Máskor az anyjáról bezél úgy, hogy kicsit kellemetlen:
Később azt mesélte, az üvöltözés közben felismerte, hogy elég idős vagyok már ahhoz, hogy minderre emlékezzek, ám ennek ellenére sem tudta türtőztetni magát.
– Nincs semmim! – kiabálta. – Szar az élet. Szaaaaar! – Zihált, alig kapott levegőt. – Nem akarok tovább élni! Szaros élet. Gyűlölöm ezt az életet! – A torka érdes lett, mint a murva, berekedt a sok sikoltozástól. – Átkozott élet!
...
– Kibaszott Time magazin! Kibaszott kurva faszfej! – A faszfej élesebb volt, mint a kibaszott, csattant a mondat végén. A szegycsontomba hasított. Szavak nélkül szakadt fel belőle a sikoly, és olyan erősen rázta a fejét, hogy a tincsei szanaszét reppentek. Vicsorgott, a tenyerével a műszerfalra csapott. Össze- rezzentem.
Hogy jogunk van-e ennyire személyes dolgokat olvasni valakiről? Nem tudom. Kicsit furcsán érzem magam, miközben olvasom. Még csak nemrég kezdtem, ezért nem tudok beszámolni arról a kellemetlenségről, amiről a New Yorker szerzője. Eddig, főleg az első jelenet, apja haldoklásakor, szép. Írtam már róla korábban, de most, így elolvasva, széppé is vált.
Jó, hogy megírta. Lisa és Steve Jobs kapcsolata megérdemelt egy könyvet. Én meg olvasom tovább.
– Érintsd meg a lábfejét! – szólalt meg a rinpocse, majd megfogta apám ágyon heverő lábfejét. – Így!
Nem tudtam eldönteni, hogy a lábérintés nekem jó-e, vagy az apámnak, esetleg mindkettőnknek.
– Rendben – feleltem, és a vastag zoknin keresztül megfogtam a lábfejét. Fura érzés fogott el, miközben az arcát néztem, mert akkor is ilyennek lát- tam, amikor a fájdalomtól vagy a haragtól elfintorodott, és akkor is, amikor mosolygott.
– Ez jó – állapította meg az apám, és lehunyta a szemét. A mellette lévő ko- módra pillantottam, majd végigpásztáztam a szoba túloldalán lévő polcokat is, hátha találok valamit, amit szívesen ellopnék, noha a szeme láttára nem mertem volna megtenni.
Sokan törik a fejüket ezen. Az Apple ugyan nem árulja már az iPhone XS-t, helyette a 11-es széria mellett az XR-t tartotta meg a kínálatban, de akik nem feltétlenül az Apple-től vásárolnak, most nagy dilemma elé kerültek:
ha ugyanannyiba kerül egy XS, mint egy 11, melyik éri meg jobban?
Márpedig ugyanannyiba kerül, a 64 gigás 11-es 289 990 forint az Apple-nél (az AQUA Webáruházban a 128-as kerül ennyibe), az 64 gigás XS pedig az AQUA-nál 284.990 forint. Ez a helyzet ugye azért érdekes, mert a hivatalos, bejelentett árak tekintetében a 11-es jócskán az XS alá lőtt, 999 dollár helyett 699-ért kezdték árulni.
Persze a 11-es az idei olcsóbb modell, a Próhoz képest, míg az XS a drágább volt egy éve. Viszont mégis érdemes ezt a kettőt összehasonlítani most, hiszen mindkettő duplalencsés, és a méretük is hasonló, sőt az XS kisebb: 5,8 col a 6,1 helyett.
iPhone XS előnyei
A régebbi telefon előnye - már akinek -, hogy valamivel kisebb. Ez nem csak a kijelzőre igaz, hiszen a 11-esnek egy sokkal nagyobb kávája van az XS-hez képest, így feleslegesen növeli a méretét.
Mégis, nagyobb a felbontása az XS kijelzőjének, 2,436 x 1,125 a 1,792 x 828 pixellel szemben.
Az XS kijelzője ráadásul OLED, szemben a 11-es LCD-jével. Ezt az OLED kijelzőt pedig agyondicsérték a korában, és ma is jobb, mint bármelyik LCD.
Mindkettőnek két lencséje van, az egyik egy 12 megapixeles széles látószögű, a másik azonban egészen más a két telefonnál. Az iPhone XS-nél egy ez telefotó lencse, vagyis zoomolni lehet vele. Akinek ez kell, annak ez előny.
iPhone 11 előnyei
Az akksi tovább bírja, a Tom's Guide szerint 11 óra 20 perc, a 9 óra 41 perccel szemben, webböngészve.
Az iPhone 11-nél a második egy széleslátószögű lencse, vagyis kis tereket lehet vele torzítás nélkül fotózni. Akinek ez kell, annak ez előny.
A kamerarendszer egyéb dolgokban egyértelműen fejlettebb: Smart HDR, Deep Fusion, éjszakai mód, 4K60 videó támogatás minden lenécsre.
Jobb előlapikamera, slow-motion selfie videóra is alkalmas.
Az A13 Bionic chip erősebb az XS A12-jénél, de nem sokkal. Itt is inkább a kameraképességek kerülnek előtérbe, az A13 ebben erősebb.
Most bővel 300 ezer alatt lehet tehát elég jó iPhone-od, csak azt kell eldönteni: a kijelző fontosabb neked, vagy a fejlettebb kameraképességek? Zoom vagy széles? Kisebb vagy nagyobb?
Disclaimer: az AQUA Webáruház az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
