almalé és kungfu Rólunk

Az iPhone XR lehetett a legnépszerűbb okostelefon tavaly, de nem is ez a lényeg

Az Omdia készítette el a világ legjobban fogyó telefonjainak top 10-es listáját. Ezek alapján az iPhone XR modellt vették legjobban 2019-ben, összesen 46,3 millió darabot. A második helyezett az XR babérjaira törő 11-es volt szerintük, jóval kevesebb, de még így is baromi nagy eladott darabszámmal. Őket követi három Samsung.

image-3.png

A top 10-ben további három iPhone is szerepel. Mivel fogalmam sem volt elsőre, hogy az egyes márkák egyes típusjelei milyen árkategóriájú készülékre utalnak (az Apple-nél is csak azért tudom, mert rendszeresen követem, egyébként kit érdekel, hogy a marketing csapat épp milyen betűszám kombót talál erre a feladatra megfelelőnek), utánanéztem. Megnéztem a top 10-es mobilokat, és megnéztem azt is, hogy mennyiért adják-veszik őket, vagyis inkább mennyiért adták-vették tavaly.

Az egyből látszott, hogy a Samsungnak ezek nem a csúcsmobiljai, de hogy mennyire nem, az ekkor derült ki nekem. A lista összes telefonja, ami nem iPhone, egy kifejezetten olcsó készülék. A legdrágább a Redmi Note 7, de hát az is csak 139 dollár, itthon 60 ezer forint körül kapni.

A legtöbb telefont inkább felődő országok piacára tervezték. Van köztük olyan, pont a Redmi Note 7, amiből külön indiai verzió is készült. Ha a Samsungokra keresünk, a Google első oldalán jelentős az indiai oldalak aránya, egyáltalán, úgy tűnik, hogy eléggé kettészakadt a mezőny. De mi mentén? Lássuk az egyes telefonokhoz rendelt egységárakat, ez nem egy tudományos munka, az iPhone-ok ára a bejelentett amerikai nettó dollár a legkisebb modellre, a többieknél indiai vagy dél-afrikai árakat is betettem, hiszen, mint mondtam, szerintem oda szánták őket. Mindjárt látjátok, miért tök mindegy, miért nem változtatna az arányon bármilyen más ország betétele:

ke_pernyo_foto_2020-02-26_21_10_06.png

Olyan, mintha a fejlett - fejlődő országok választóvonalát látnánk: egyik oldalon csak iPhone-ok, másik oldalon olcsó androidosok. Persze ez nem országfüggő, Indiában, Kínában is fogy iPhone, de a tömegek mást vesznek. És nagyon nagy a szakadék: a legolcsóbb iPhone 449 dollár, a legdrágább egyéb mobil 139.

Hogy akarja az Apple átugrani ezt a szakadékot? Mert át akarja, Tim Cook tegnap megerősítette, hogy 2021-ben nyitják az első Apple Store-t Indiában. Az idén várható 400 dolláros iPhone SE 2 vagy 9 nem megoldás: azoknak a millióknak, akik a fenti csoport másik felén vannak, elérhetetlen. Azoknak az indiaiaknak, akik meg vehetnek, és eddig is vettek iPhone-t, ficsörgyenge a cucc. A kettő között lehet egy vékony sáv, akikre lőhetnek, talán. A vékony sáv indiában vajon elég vastag?

De hogy erre miért van szükség, nem látom egyelőre. Íme, a fenti 10-es listában az öt darab Apple-telefon összárbevétele, szemben az öt darab másik telefon összárbevételével, tehát darabszám szorozva egységárral:

ke_pernyo_foto_2020-02-26_21_12_41.png



Több fenyegetést azonosítottak tavaly egy átlagos Mac-en, mint egy átlagos PC-n

Ha nem lenne elég a COVID19, íme egy friss tanulmány: a Malwarebytes statisztikái szerint tavaly igencsak meglódultak a maces fenyegetések. A csapat összességében 400%-kal több fenyegetésnek azonosított programot talált a felhasználók gépein, de, kapaszkodjunk meg:

az egy gépre vetített azonosított program is magasabb lett, mint a Windows-os gépek esetében!

A Windows-on csak 5,8, míg egy Macen 11 olyan találat van, amit a Malwarebytes fenyegetésként azonosít.

Most akkor essünk pánikba? Azért annyira ne.

Az a tény, hogy a Macen kevesebb a vírus vagy a hagyományos kártevő, sokáig inkább annak volt betudható, hogy egy pici piacról volt szó. Ha a világ számítógépeinek 95%-a Windows, akkor nem éri meg a maradék 5%-ra fejleszteni bármit, mert nem éri meg a strapát. Mint ahogy nem éri meg fejleszteni sem nagyon semmit, mivel ha spamek milliárdjait küldjük szét, az adathalászat a szaúdi örökösökkel is hoz a konyhára.

Macen tovább nehezítette a dolgot, hogy megjelent a Mac App Store, vagyis az Apple által átnézett és azonostott programok tárháza, ahonnan lehet telepíteni sok szoftvert. Alapértelmezettként a gépünk csak az innen származó szoftvereket hajlandó telepíteni, és ha ezt bekapcsolva hagyjuk, gyakorlatilag ki is iktattuk a fő veszélyforrást. Mert, ahogy mindjárt látjuk a Malwarebytes riportjából, még mindig a user error, tehát a felhasználó viselkedése okozza a fenyegetést.

Sajnos azonban sokszor ki kell kapcsolni azt a bizonyos kapcsolót. Van néhány igazán jó szoftver, ami nem volt hajlandó a Mac App Store-ban megjelenni, így weboldalról töltjük le a dmg-t, és úgy futtatjuk, telepítjük. Azt pedig, hogy az adott weboldalt milyen védelemmel látták el, már nem nagyon van rálátásunk.

ke_pernyo_foto_2020-02-25_11_25_02.png

A Maceken megtalálható legnépszerűbb “fenyegetések” leginkább PUP-k és adware-ek sokasága. Az adware reklámok segítségével szerez hasznot, nagy kárt nem tesz a gépünkben, csak picit megdolgoztatja, a PUP rövidítés pedig a kéretlen alkalmazásokra utal, vagyis olyan programokra, amiket nem is nagyon akartunk telepíteni, mégis olyan erőszakos vagy megtévesztő volt, hogy megtettük. Én sokszor belefutottam már a MacKeeperbe, ami egy felugró ablakon értesít, hogy a gépem fertőzött, és kell egy tisztító/vedő program, és íme a legnépszerűbb a platformon. Egy kattintás, és már ott is van a dmg a Letöltések mappában. De ez még nem elég, telepíteni is kell, viszont sokan meg is teszik, félve a korábbi üzenettől (úristen, vírusom van), így tényleg a legnépszerűbb tisztító app lesz belőle. Csak épp ő maga a fenyegetés.

Ezek nem igazán tekinthetőek malware-nem a statisztikát készítők szerint sem, általában nem okoznak kárt, de potenciálisan jelenhetnek fenyegetést, mert nem tudni, melyik mit művel a gépünkön. Felugró ablakban nem bízunk meg, ez legyen alap.

A listavezető NewTab nevű adware csak 2018 decembere óta terjed, de elég gyors ütemben. Hamis tracking vagy térképes oldalakon ver át minket. A megtévesztő weboldal azt állítja, hogy a beírt adatok alapján ad nekünk információkat (hol jár a csomagom? - például), majd attól föggetlenül, hogy mit írunk be, letölt és telepítésre ajánl egy PackagesTracker appot például. Telepítés után sem ad infót, viszont beépül a Safariba, és onnantól átirányítja a kereséseinket affiliate oldalakon keresztül, így reklámokból származó bevételhez juttatja a készítőket.

A Genieo ennél sokkal idősebb, 2013-as, de népszerűsége töretlen. Ez is affiliate bevételre tesz szert a gépünk forgalma segítségével, és több száz különböző név alatt fut. Az adware akkor vált át agresszívbe, amikor megpróbálod törölni: itt már malware-re emlékeztető dolgokat tesz, és a telepítése során is kihasznál bizonyos rendszersérülékenységeket.

A valódi macOS malware-ek száma alacsonyabb:

ke_pernyo_foto_2020-02-25_11_41_44.png

A FakeFileOpener például, miután a user feltelepítette valamilyen programmal együtt (megintcsak itt van a kutya elásva), különös helyre épül be. Amikor egy ismeretlen kiterjesztésű fájlt akarunk megnyitni, a Mac általában végső esetben a Mac App Store-t ajánlja, hogy keressünk rá a megfelelő programra. A FakeFileOpener itt lendül támadásba, és inkább átirányít egy oldalra, ami közli, hogy a gépünk fertőzött.

Így lehet telepíteni:

amc-virus-scam-600x402.png

Így ver át minket ezután:

no-app-for-file-mfo.png

A fenti darabszámok nem a teljes Mac közösségre értendőek, csak a Malwarebytes által mért számok, azokon a gépeken, amik a Malwarebytes szoftverét futtatják, vagy amikről a Malwarebytesnak máshonnan van információja. A teljes riport elolvasása erősen ajánlott, hogy tudjuk, mi újság ezen a téren. De ha nem telepítünk semmit, csak amiről biztosan tudjuk, hogy micsoda, máris 99%-ban levédtük magunkat, úgy tűnik.



Rövid hatótávú wifit is használhat majd az iPhone 12

A Macotakara forrásai szerint az idei iPhone-ok meglepően friss technológiát is implementálnak: a 802.11ay wifi-szabvány véglegesítését év végére ígérik csak, mégis megjelenhet az idei készülékekben.

wifi-evolution.png

Ez nem pont a wifi 6 néven is elhíresült 802.11 ax, ami a jelenlegi 802.11ac-t váltja. Az ay ugyanis nagyon magas frekvencián, 60 GHz-en működik majd, ennek megfelelően pedig a jelet egy fal is könnyedén megállítja (minél magasabb a frekvencia, annál kisebb a hatótáv, és annál nagyobb problémát okoznak a tereptárgyak). Így magától értetődik, hogy a 802.11ay szabvány nagyon rövid hatótávra jó, leginkább a Bluetooth helyett használható nagy fájlok átvitelére, valószínűleg Apple-cuccok között. Mert az bitos, hogy baromi gyors lesz.



Kuo: Ez lesz az utolsó WWDC ARM-os Macek nélkül

A legmegbízhatóbb Apple-pletykaszállító, Ming-Chi Kuo azt állítja, hogy a következő 12-18 hónapban várhatóak az első ARM alapú Mac-ek. Az Apple állítólag nagyon agresszívan tolja előre a saját fejlesztésű, 5 nm-es technológián alapuló chipjeit, ami idén az iPhone-okba, jövőre a laptopokban is megjelenik majd. A 5 nanométer nagy ugrás lesz, az Apple már zsinórban a harmadik évben ugrik fel a TSMC fejlesztésére, és ad ki újabb technológián alapuló chipeket. Bővebben erről itt írtam.

wikichip-logic-tsmc-100827196-large.jpg

A pletykák az ARM Macről legalább öt éve tartanak, egyébként pont ennyi idő volt, amíg az Apple titokban minden OS verzióból készített egy Intelest is, mielőtt 2005-ben bejelentette a váltást. Ennyi kell, hogy egy komplett operációs rendszert, programokkal, ki lehessen adni egy új platformra. És az ARM még ennél is nagyobb feladat, hiszen teljesen kiugrik az x86-ról, és egy új bolygón találja magát.

Nem kérdés, hogy az ARM alapú chipek el tudnak-e futtatni egy asztali rendszert, alap feladatokra. Az idei sebességnövekedés az A14-et asztali rendszerekhez hasonlóan gyorssá teszi. Ez már rég nem a kérdés. A kérdés a szoftverek, a kompatibilitás, és minden nyűg, ami ilyenkor jön. Az Apple állítólag az idei WWDC-n a fejlesztők kezébe adja azokat a toolokat, amivel ARM Mac appokat fejleszthetnek, hogy egy év múlva, akár épp a 2021-es WWDC-n, már egy alap szoftvercsomaggal tudják adni a gépet. Az Apple a saját szoftvereivel nyilván szintén elkészül addigra.

Úgyhogy emberek. Itt az idő, amire eddig csak legyintettünk. Amiről tudtuk, hogy majd egyszer. Úgy tűnik, mindannyian a saját múltunkat emésztjük fel, és a saját jövőnk jön velünk szembe, akutyaúristenit.



Ez is eljött: az Apple azon gondolkozik, hogy külső appokat lehessen alapértelmezni iOS-en és HomePodon

Az Apple mindig is arról volt híres, hogy a rendszereit ellátta nagyon jó alapprogramokkal, és ezeket ingyen adta hozzájuk. Én még emlékszem, mennyire hihetetlennek tűnt a váltásom idején, hogy a Machez járó OS X-hez jár egy zeneszerkesztő app, meg persze dokumentumszerkesztők is (iLife, iWork), méghozzá nem valami pehelykönnyű cuccok, hanem egész jók.

Nem vagyok kimondottan ellene a finombeállításoknak, de szerintem fontos, hogy egy bonyolult tech-eszköz stabilan és beavatkozás nélkül működjön a bekapcsolás után. Utálom, mikor úgy kezdjük, hogy hatszáz kérdésre kell válaszolnom, de nálam még jobban utálják azok, akik nem is tudják a válaszokat, és nem is értik a kérdéseket. A felhasználók jelentős hányada, az antitechie-k.

Az Apple is így gondolta, sőt, még azt is megtiltotta, hogy ezeket az alapértelmezett, a rendszerbe ágyazott programokat megváltoztassuk. Na nem OS X-en, de iOS-en mindenképp: ez mindig is egy zártabb rendszer volt, aminél a magától értetődő működés még alapvetőbb fontosságú volt. Az iOS téglaegyszerű és stabil működése, az App Store-os appok előre átnézése, a sandboxing és minden beágyazott képesség azt szolgálta, hogy a felhasználónak a lehető legkevesebb beavatkozással legyen a legjobb. A legbiztonságosabb és a legkevesebb problémával működő.

Ha megengedjük a felhasználóknak, hogy maguk válasszák ki az alapértelmezett levelezőt vagy böngészőt, akkor esetleg kiválasztanak valami szemetet, aminek a fejlesztésére nincs ráhatásunk, és azt fogja gondolni, hogy az iPhone szar.

Így szólt az Apple logikája. Igen, ezzel monopol helyzetbe hozta a saját appjait a saját telefonjain, de mivel nem adta el a rajtuk keresztül begyűjtött információkat, nem igazán volt felháborító a dolog. Amennyit nyertek vele a vámon (az ő programjuk remek piaci részesedéseket szerzett), annyit veszítettek is a réven (az iOS nem volt túl vonzó a beállítások miriádjait nyomkodó androidos részközösségnek). Az, aki valamiért preferált más külső programokat, a képességeik vagy más megfontolás miatt, szívott. Számára az iOS alacsonyabb rendű rendszer volt, mint az Android.

ke_pernyo_foto_2020-02-21_9_37_41.png

A Bloomberg információi szerint az Apple már ennek megváltoztatását készítheti elő: állítólag engednék az alapértelmezett levelező és a böngésző app kiválasztását, és a HomePodon is lehetővé tennék a natív Spotify elérést. Előbbi nem először van napirenden, de kábé most érett be a kérdés annyira, hogy meg is szavazzák. Az Apple szép lassan kinyílt már az utóbbi években, a tempó visszafogott, de az irány látszik. Ebbe jól beleillik, hogy ha levélben történő továbbításra, vagy linkre kattintunk, akkor ne egyértelműen a Mail és a Safari nyíljon meg.

A HomePod meglepőbb: az, hogy az eszköz nem feltétlenül az Apple Musicból streameli szóbeli kérésre a dalokat, már egy nagyobb ugrás. A HomePod egy tipikusan Apple-júzereknek szóló hangszóró. Azokat az androidosokat, akiket a natív Apple Music nem tántorítana el, azokat az Airplay rémiszti. Ha az Apple így döntene, az a döntés tisztán az antitröszt pertől való félelem miatt születne meg: a HomePod egy nagyon jó eszköz az Apple saját szolgáltatásai felé húzásra az Apple-táboron belül. De mivel a hangfal nem a legjobban teljesítő termékük, a per miatt bevállalhatják ezt, sokat nem veszítenek.

Ha engedélyezik a váltást, a legtöbbünket az sem fogja befolyásolni, a felhasználók 95%-a számára az élet megy tovább, mint eddig. Az az 5% elégedettebb lesz, de ami még fontosabb: az iOS az androidos tábor számára is kevésbé tűnik majd egy agyonszabályozott, élhetetlen világnak. Ha pedig váltani akarnak, például a márciusi olcsó-iPhone miatt, könnyebben tehetik majd meg, nem kell egyből egy Mail és Safari nevű izével bajlódniuk.




süti beállítások módosítása