A történet Deric White-ról szól, a férfiről, aki nem hisz a biztonsági mentésekben és a felhő alapú szolgáltatásokban. Deric White-ról, aki szeret veszélyesen élni, és az adatait egyetlen helyen tárolni: az iPhone-ján.
Deric White-ról, aki bevitte a telefonját az Apple szervizébe, mert rossz volt, és amikor visszakapta megjavítva, zokogásban tört ki.
A telefonjáról ugyanis eltűntek az adatok a szervizben! Restore-olták!
A Sun-nak még nyilatkozott is szegény, elmondta, hogy "az élete volt azon a telefonon". 15 év alatt összegyűjtött kontaktok listája (2007 előtt nyilván papíron vezette), és egy rakás kép, videó. Ahogy a férfi elmesélte, az egyik ilyen pótolhatatlan felvételt a nászútjukon készítettek, és a videón egy teknős harap a férfi kezébe.
Az Apple Store szervize - kissé kegyetlenül - a készülék visszaadása után kérdezte csak meg, hogy van-e mentésük a készüléken található adatokról. Ekkor kezdtek el sírni.
Aztán hazavánszorogtak, és megbeszélték, hogy 5000 font kártérítést kérnek az Apple-től emiatt, mégpedig azért, hogy - nem találnátok ki - újra elmenjenek nászútra, és végigfotózhassák. Szerintem még azt a rohadék teknőst is megkeresnék.
Találjátok ki, mit történt: megítéltek nekik 1500 fontot, több mint 500 ezer forintnyi összeget.
A 68 éves White úgy érezte, helyreállt az igazság, és így utólag úgy érezte, hozzá kell tennie: mindannyiunkért tette. Hogy ne szarakodhassanak velünk többé. Ők.
A Microsoft korábban arról volt híres, hogy az ünnepi készülődésben általában az Apple-t és a Google-t támadó szpotokat nyomott szerte a világhálón.
Idén azonban mást találtak ki. Békét hirdettek.
Az alábbi filmen azt láthatjátok, hogy a Microsoft New York-i üzletének alkalmazottai a 5th Avenue-nál sétálnak át az Apple pár tömbre lévő híres kockájához, és gyertyákkal éneklik: Legyen békesség a Földön!
Erre az Apple alkalmazottak meghatódva kijönnek a boltból, és a két társaság összeölelkezik.
Ennél meghatóbb műszaki beállítottságú hirdetés idén már nem lesz.
Nem volt könnyű az Apple-vezér PR-ízű szövegéből kihámozni a lényeget, de azt hiszem, sikerült. Az Apple Szoftver és szolgáltatások divíziójának vezetője a CNN-nek adott interjút, amiben a News-ról beszélt. Tudom, itt van az a pont, amikor bezárod a böngészőablakot, pedig ha így teszel, sosem tudod meg a tutit.
(Fogadok, hogy a News appban nem könyöröghet senki a cikk közepén, hogy ne lépjenek ki, úgyhogy nesze neked, alkotói szabadság)
Csak olyan alkalmazásokat készítettünk, amikről azt gondoljuk, mindenki minden nap használ. Tényleg szerettünk volna egyetlen olyan appot létrehozni, amit minden felhasználó használhat, amivel mindenki eléri a saját érdeklődésének megfelelő híreket.
Oké, fordítok. Minden felhasználó: az Apple 2015-re összesen egymilliárd iOS-eszközt adott el. Ez nem jelent persze egymilliárd júzert, én is többet vettem már életemben egynél, de mégis azt mutatja, hogy több százmillióra tehető azok száma, akiknek a táskájában jelenleg is van egy példány. Ehhez képest hányan használják a Newst? 40 millióan, ezt a számot dobta be Tim Cook nemrég. Az USA és az Egyesült Királyság adatai, a világ nagy részén ugyanis nem elérhető a szolgáltatás.
Mit jelent ez? Ha MINDEN felhasználó aktívan használja az appot, az 40 millió egyedi látogató, 400-500 millió kattintás naponta.
Ehhez képest mit tapasztaltnak a lapok? Kiábrándító látogatottságot. Annak ellenére, hogy a News-ba nem lehet csak úgy beletolni a tartalmat, hanem külön ki kell alakítani az oda megfelelő, natív megjelenést, a kiadók egymillió kattintás alatt mérnek per hó. Egymillió: az egy piacvezető magyar online lap számára jónak számít, az Apple nem büszkélkedhet vele.
A kis kiadókkal kapcsolatban, arról, hogy az Apple támogatja-e őket, ezt mondta a vezér:
Abszolút hiszek ebben. Ez volt az egyik fő ok, amiért létrehoztuk az Apple News-t. Olyanokra gondoltunk, tudja, mint az egyházi hírlevél vagy bélyeggyűjtők klubja. Egy csomó olyan szervezetre, ami ma print vagy email formában terjeszt, ami még drágább.
A News Publisher Tool elérhető mindenki számára, aki regisztrál az Apple-nél. Valóban.
Eközben azonban látható, hogy csak a nagy lapoknak éri meg az Apple News próbálgatása a beleölt erőforrások miatt, és nekik sem túlzottan, egyelőre. Mindenesetre az Apple a News-zal egy időben mutatta be a Safaris hirdetésblokkolót iOS-re, úgyhogy a ki nem mondott üzenet: csak a News-zal - vagy egy appal - hirdethetnek úgy a lapok, hogy biztosan nem blokkolják a hirdetéseiket. Azokból a hirdetőkből, akiket a kiadók hoznak, nem kér részesedést Cupertino, azokból, akiket az Apple hoz, részesedést ad. Hetven százalékot. Ha van hirdető.
Cue elmondta, hogy egyáltalán nem akarnak újságírókat alkalmazni.
Arra koncentrálunk, amit jól csinálunk. Technológiát építünk, ebben vagyunk jók.
A kiadók közben nem csak azért csalódottak, mert a News nem hozza a számokat, hanem azért is, mert az Apple hetente ad riportot az olvasottságról. Hetente.
Az online lapok pedig, érthető módon, nem tudnak így dolgozni. Kell a real time visszajelzés, manapság olyan gyorsan kell reagálni a közönségre, amilyen gyorsan csak lehet. Nagy lapoknál órák, kis lapoknál, blogoknál percek alatt. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy a tartalomra érzékeny olvasók minden rezdülését, tulajdonságát láthassák, hogy tudjanak fejlődni.
Egyelőre az Apple News pont olyan gyengus próbálkozásnak tűnik, mint az Apple Music. Csak itt nem a Spotify, hanem a a Flipboard volt a cél, pedig akármennyire is innovatív az Apple, nem tud annyira érzékenyen nyúlni a témához, mint azok, akik csak ezzel foglalkoznak. Kicsit olyan, mintha nem éreznék, mitől indul be egy ilyen biznisz, ami nem baj, mert már így is hatvanfelé szakadnak Cupertinóban, csak akkor nem kell erőltetni.
Régóta sajtótéma, hogy az Apple-nek egy olcsóbb iPhone-t kellene piacra dobnia, hogy a fejlődő országokban is jelentős piaci részesedést szerezhessen. Mi itt Magyarországon úgy olvassuk ezeket a híreket, hogy bólogatunk, igen-igen, szegény indiaiak, de valójában a gatyából kilógó seggünknek köszönhetően mégiscsak magunk vásárolnánk meg azt az olcsó iPhone-t is.
Az Apple annyit tett ez ügyben, hogy ringben hagyta a mai napig az iPhone 5s modelljét, egy tavalyelőtti készüléket, de ennek a 450 dolláros alapára nincs versenyben a 200 dolláros androidosokkal. Viszont ennél lejjebb az Apple nem fog menni, hiszen az már ártana a márka megítélésének, és nincs is értelme minőségi terméket árulni a kopogós műanyag házak árán. Ráadásul míg korábban az iOS fejlődése miatt egyre kevésbé volt használható egy két-három éves iPhone, addig mára már alig tűnik lassabbnak egy két éves eszköz, mint egy új.
A hazai Telekom is meghirdette nemrég, amit egyre több szolgáltató a fejlett országokban: lehetőséget ad évente készüléket cserélni azoknak az ügyfeleknek, akik egyébként is mindig a legújabb iPhone-t választják. A konstrukció arról szól, hogy az előfizető egyetlen készüléket sem birtokol, viszont mindig a legújabbat használhatja. A tavalyi modelleket aztán begyűjtik, és eladják, mint használt telefonok. Az olyan cégek, mint a Gazelle, Glyde, HYLA Mobile vagy a Brightstar már évek óta vásárolják fel az ilyen készleteket, és adják el használtan, Délkelet-Ázsiában például.
De ha gyanúsan olcsó iPhone-t vásárolsz, és a dobozban épp nem valami kínai utánzat vagy ólomkatonák vannak, akkor valószínűleg te is használt telefont vettél, és jól átvertek.
A tradein programok miatt egyre nő azok száma, akik leadják a megunt készüléküket ahelyett, hogy elraknák "valami jó helyre", vagy épp kidobnák, amikor már nem működik. Az Apple pedig üdvözli ezt a folyamatot, maga Tim Cook beszélt erről korábban, hiszen egyrészt segít olyan embereknek is iPhone-t venni, akiknek az eredeti, árrésmonszter price point magas, ráadásul forgalmat generál az App Store-ban és az iTunes-ban, azokon a helyeken, ahol az Apple bevételének 10 százaléka képződik. És noha ezek az eladások felzabálnak valamennyi új iPhone-eladást is - gondoljunk csak a fent említett gyanúsan olcsó új iPhone típusú bazári kereskedőkre -, valójában sokkal több embert lop el az androidos táborból.
A Plex talán a legnépszerűbb megoldás, ha az embernek saját filmgyűjteménye van, és szeretné azt a legkulturáltabb formában maga elé tolni, legyen a kezében tévétávirányító, laptop vagy épp okostelefon. Szép, az emberek szeretik, az alkalmazások működnek, minden platformon. A filmekről leszed mindenféle metaadatot, borítót, címet, leírást, listázza az elkezdett és félbehagyott filmeket, kiszolgál minket, a saját fájljainkkal.
Miközben a világ - Magyarország meg főleg - ki van éhezve egy hasonlóan szépen működő, online tartalmakkal és streaminggel megáldott üzletre, ami olcsóbb mint az iTunes Store, és vannak rajta bőven tartalmak mindenféle nyelven, felirattal.
A Plexet a tévénken legegyszerűbben az új Apple TV-vel használhatjuk. Ekkor csak le kell tölteni a készülékre az appot, és készen vagyunk. Persze itt nem lehet médiaszerverről beszélni abban az értelemben, hogy az Apple TV nem tárol és nem streamel videós tartalmakat bárhonnan bárhová, az iOS eszközünkről viszont kényelmesen tudunk rátolni tartalmat AirPlay-jel. Persze ha szeretnénk felhőbő stream-elni, azt is lehet, fel kell töltenünk a médiát a Dropboxba vagy a Google Drive-ra, és máris nézhetőek onnan is a cuccok, de nincs saját szerverünk ebben az esetben.
A második legbonyolultabb fázis már sokkal több mindenre jó, erről tavaly írtunk egy posztot. Ekkor egy olcsó Mac minit állítunk be szervernek, és teljesen fájdalommentesen, persze egy kis mókolással felállíthatunk egy remek kis médiaközpontot. És itt már nemcsak a Plexről van szó persze, a fenti anyagban egy csomó más okosságot is javaslunk feltelepítésre.
A harmadik út az, amire nemrég GK, az Appleblog vendégszerzője tévedt. Ő is Plexet akart, szerverrel, de a Mac minis verziónál olcsóbban, így egy PC és Linux mellett döntött, amit 115 ezer forintból valósított meg.
Először is: a PC-s telepítés nem volt könnyű. Klasszikus problémák léptek fel: nem megfelelő méretű hardverelemek, pöckök miatt nem elférő második HDD, a pendrive gyorsasága miatt problémázó operációs rendszer. Végül persze, ahogy lenni szokott, n+1 munkaórával később már remekül működött minden. Felrémlettek azok az idők, amikor az ember maga kötögeti össze a gépét, maga csavarozza a helyére a komponenseket, és ebben mindaddig van egy kellemes felhang, amíg nem szembesül azzal: még a jól előkészített barkácsban is akad gebasz. Úgyhogy kösz, inkább illesszék össze azok, akik értenek hozzá. Ragasztót is használhatnak, nem bánom.
A kliens oldallal kapcsolatban nagy fegyvertény, hogy ahogy GK írja:
a Plex volt az egyetlen, ami képes volt eddig gyakorlatilag mindent lejátszani Apple TV-n akadás és fagyás nélkül AirPlay-jel, vezeték nélkül.
Egyébként 802.11g-s routerrel és egy második generációs Apple TV-vel utóbbit inkább Ethernettel kössük a rendszerre - szól a tanács.
Hogy az egész működjön, kell egy fontos dolog: a szerver beállítások közt a haladó beállításokat bekapcsolva megjelenik egy Remote Access menüpont, ahol manuálisan be tudod állítani a portot. Mindegy mire állítod, de kapcsold manuálisra. Majd a routeren ugyanezt a portot irányítsd a szerver IP-jére (általában Virtual Server néven fut a menüpont).
A feliratokhoz mindössze annyit kell beállítani szintén a Plex web felületen, hogy a Szerver > Ügynökök > Filmek/Sorozatok menüpontjaiban a Freebase/TheTVDB tabon az OpenSubtitles.org-ot bekapcsolod, valamint a Szerver > Nyelvek tabon rendesen beállítasz mindent.
A konfiguráció nekem egyszerre 4-5 klienst is képes volt kiszolgálni gond nélkül, persze ilyenkor valószínűleg nem mindegyik volt transcode-olva.
A transcode-olás nagyon gyors, teljesen élvezhető sebességgel lehet tekerni is a videóban.
Az alacsonyabb bitrate-ű transcoding-ok akár vonatról is nézhetőek mobilnetről.
A filmeket automatikusan észreveszi, ha bekerülnek az általad hozzáadott könyvtárak valamelyikébe. A könyvtár neve csak a sorozatoknál számít, és akkor is csak az évadot várja belőle. A file nevét is okosan felismeri, sorozatoknál az epizód jelölés kell bele, filmnél mindegy. A CD1 / CD2 állományokat egy filmként játssza le. A Sample sosem látszik a webfelületen.
Feliratot a bekerüléskor automatikusan tölt az általad beállított nyelven. Ha nem volt még akkor felirat, akkor sajnos később neked kell hozzáadni, vagy a szokásos módon a film mellé rakod az srt-t, vagy pedig a weben a film adatlapján nyomsz egy frissítést és akkor újra megnézi.
Havi egyszer van néha hogy meghülyül, ilyenkor újra kell indítani a szervert. SSH-n sudo service plexmediaserver restart.
A Plex kliensek közt könnyedén, egy gombnyomással átadható a lejátszás. Így például elkezdhetem nézni a filmet weben, a gép előtt ülve, majd elálmosodva egy gombnyomással folytathatom iPad-en az ágyban fekve.
A webes felületnek tök egyszerűen lehet “OS X appot” csinálni: fogod és az URL előtti ikont kihúzod Safariból a desktopra, ezután pedig tetszés szerint adsz neki egy ikont.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
