A dízelmotoros autók kilátásai nagyjából ugyanazok, mint amilyen kilátások az új Intel előtt állnak, pontosabban azelőtt, amivé a cég tegnap este vált.
Mert mit állítunk a dízelmotoros autókról?
- Régen a legköltséghatékonyabb utazási formát jelentették a benzines társakhoz képest, ma már ez egyáltalán nem biztos az átlagos autók körében. Ha izomgépet veszünk, ez persze nem így van, de az átlagfelhasználó igényei egészen máshol vannak
- Ma már egyre kevesebben akarnak dízelautót venni. Használtban inkább a benzinesek, újban az elektromosak és hibridek mennek
- Olyan állításokat hallunk, hogy már ne vegyen senki új dízelautót, mert senkinek nem tudjuk majd eladni, annyira megváltozik a világ öt éven belül.
Igaz ez az Intelre? Még nem, de egyértelmű, hogy az Apple tegnapi lépése, meg annak következményei után mindhárom állítás ülni fog... valamilyen szinten. Egész egyszerűen vége van az Intel CPU-hegemóniájának. Ez már nem az a “majd meglátjuk, mit lépnek erre” történet. Valaminek tegnap vége szakadt, és ennek a valaminek egyenes következménye lesz, hogy két év múlva, amikor az Apple megvalósítja az “egy architektúra mind felett” elvét, akkor minden Apple-felhasználónak kicsit fura lesz azt mondania egy x86-os gépre, hogy én "azt veszem".
Miért veszed azt?
Hátööööö
Gondolkodjunk el rajta, mit mondunk két év múlva. Mert az Apple-t tekinthetjük ugyan egy különálló szigetnek, legyinteni rá, hogy ez csak az ő agymenésük, de basszus. Hány iPhone-használó van, akinek (x86-os ofkorsz) Windows laptopja van? Rengeteg. Mellette mondjuk iPad, Apple Watch, de a számítógépet csak nem akarják lecserélni, ismertet az ismeretlenre. Van is egy szó azokra, akik Winről Macre váltanak: switcherek. Kevesen akarnak vagy hajlandóak megtanulni valami bizonytalan dolgot, az ismert ellenében.
És mi van, ha az ismert az, amire váltanak? Ha Mac-esnek lenni lesz az unswitcher? Mi van, ha azt a rendszert, logikát, kinézetet kapják meg, amit az iOS-szel megismertek, meg egy állítást, hogy az a gép mindent futtat, de legszívesebben a saját dolgait, amiket eddig is használtunk már? Mi van, ha mellé azt is ígérik, hogy ezentúl a laptopjuk és asztali gépük is része lesz az Apple ökoszisztémának, hívásokat bárhol felvehet, jelszavai mindenhol ott vannak és így tovább? Nem ez lesz az evidens választás?
És ha egyre többen úgy döntenek, hogy akkor ez a jó döntés, akkor vajon egy idő után hogy néz a közösség az x86-ra? Nem azt mondják, hogy
“Miért vennék x86-os gépet? Nekem fontos a kompatibilitás!”
Tehát ugyanaz az érv szólhat majd a Mac MELLETT, mint most a Mac ELLEN.
A Mac mindig is a cég kiindulópontja volt, egyben kissé megtűrt szerepben volt, hiszen pénzt nem sokat hozott a konyhára, úgy összességében. Mekkora a Mac részesedése világviszonylatban? 8%. Mennyi az iPadé? 36% Apple Watch? 55%. iPhone? 14%. A Mac vagy a legelső dolog volt, amit az ember az Apple-től megvásárolt, vagy a legutolsó. Ez most teljesen átalakul, és ugyanolyan vagy még fontosabb szerepet kap az ökoszisztémában, mint mondjuk egy iPad. Mert az iPad egy oldalkocsi, a munkagépünk viszont esszenciális, központi probléma. Ha az vált, vált minden.
Az ARM-ra áttérés korábban a Microsoftnak is fontos volt, de ennyire, mint az Apple-nek, nem. Érthető, nekik nem ennyi minden múlt rajta. És nekik nem volt egy olyan hierarchikus, szorosan kapcsolódó és mozdítható fejlesztői közösségük, akiknek a seggüket kinyalták, hogy minél könnyebb és természetesebb legyen az áttérés. Viszont az Apple farvizén muszáj lesz nekik is komolyan venni magukat ezen a téren, egyrészt mert Cupertino húzza magával őket az Office és egyéb szoftver ellátottságának igénye miatt, másrészt mert nem engedhetik meg, hogy legyen egy olyan klub, ahol minden sokkal érthetőbb, minden sokkal egyszerűbb a felhasználónak, mindenen ugyanaz a rendszer fut, és többé nem kell megszokni semmit, mert ez a klub gyorsan A Klub lehet, aminek a növekedésére többé semmilyen hatásuk nincs. Muszáj, hogy lépjenek mások is erre, muszáj reagálni, mert jelenleg nincs annál kúlabb, mint amit az Apple állít.
Az intelre a szervertermekben is rájár a rúd. Az AMD az Epyc sorozattal adott ki olyan szerverprocesszort, ami kevesebb pénzért sokkal nagyobb teljesítményt ad, mint amit a korábban 99%-osnál is nagyobb piaci részesedéssel rendelkező Intel kínált. Az AMD megoldásai nagy teljesítmény igénye esetén sokkal jobbak, de itt sok év lesz, míg végigfut a folyamat. Egy szervert addig nyüstölnek, ameddig le nem rohad róla a rozsda, laptopokat az ember azért 3-5 évente azért vesz. Mégis, ugyanaz az gondolat fogalmazódik meg most sok emberben, legyen szó szerverekről vagy laptopról: na jó, még kivárom, hogy ez a vas leálljon, addig használom az Intelt, de
az hétszentség, hogy a következő gépem nem Intel lesz.
Nem látszik még, hogy ez a reakció végigsöpör-e a teljes piacon, vagy csak az átlag consumerek körében lesz igaz, esetleg "csak" az eleve iOS-használók mondják majd ezt. Valószínűbb, hogy A Klub, ahol minden könnyű és egy kézben van, túlhalad a saját határain, és mindenkit bevonz, akinek megtetszik a fenti gondolat. Hogy ez hol hány százalékos piaci részesedést jelent, azt most nehéz megmondani. De a dolgok baromira felgyorsulhatnak, és van egy olyan forgatókönyv, hogy az Apple olyan óriássá nő hamarosan, amit el sem tudunk képzelni.
Kábé akkorra, amikor a dízelmotort már nem akarja a kutya sem.