Rólunk
A Twitteren Cook megváltoztatta a nevét, mostantól Tim szerepel a név mezőben. Hogy miért? Mert Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke így nevezte őt az egyik találkozón. Az arcába. A csodálatos az egészben az volt, amilyen folyékonyan, akadás nélkül futtatta végig a dolgot. Nem kételkedett a baromságban, úgy kitolta a száján, mint a hamburgert be.
A héten megszellőztette az iGeneration és a Macrumors, hogy egy belső szervizutasítás szerint a jövőben az Apple szervizei
Nem arról van szó, hogy mindenáron garanciális a dolog, tehát ha a külső gyártó akksija okozta a hibát, akkor persze fizetni kell, de ha a hiba ettől független, akkor a javításért nem kell perkálni a gariidőn belül.
Eddig úgy volt, hogy ha belenyúltál a készülékbe, akkor szállt a gari. Ki tudja, a külső szerviz mit művel - az Apple mosta a kezeit. Sőt, ennél is tovább mentek: pereltek egy szervizt, amiért nem tőle rendeltek alkatrészt (elvesztették a pert). Sőt még tovább mentek, kifejlesztették a T2 chipet, aminek több funkciója is van, de az egyik, hogy
Ebben a feszült hangulatban, amiben az Apple célja teljesen nyilvánvaló (Apple cuccot csak az Apple javítson), különösen érdekes a mostani pletyka. Mi a rossebért tartanák fenn a garanciát, ha bárki beletesz egy külső akksit, ha ennél sokkal durvább dolgokat is kitaláltak már? Ráadásul úgy, hogy számukra ebből az engedményből szinte semmi anyagi előny nem származik. Nem illik a modern Apple képbe.
Az egyetlen, amit elérhetnek ezzel, az a lojalitás növelése a vásárlókban. Talán talán felismerték, hogy apró engedményekkel, a szabadságjogok növelésével azt a bánásmódot adják a vásárlóiknak, amire egyébként a kazal pénz kifizetése után joggal számíthatnak.
“Ha nekik lehet, nekünk miért nem?” - tesszük fel a jogos kérdést, miután kiderült, az Apple külön árakat talált ki Kínára. A logika világos: ha a kínaiaknak olcsóbb iPhone kell, és megkapják, akkor hétszentség, hogy nekünk is olcsóbb iPhone kell, és jogunk van azt megkapni!
De tekintsünk most el a magyar emberek súlyáról úgy általában a világpiacon, tegyük fel, hogy az Apple a valódi igazságra hivatkozva, a “minden ember egyenlő” féle elv szerint nekünk is megadná, ami jár, a kutya meg a mája.
Az Apple nem közvetlenül csökkent árat, hanem a nagykerárat szállítja le, így a partnereknél látszódik a dolog, mintha az ő ötletük lett volna az egész. A Suningnál épp most csökkent az iPhone XS és XS Max ára, 1000 illetve 2000 (!) jüannal. A JD.com 1000 és 1700 jüannal csökkent az ár. Az iPhone XR ára még januárban csökkent 1100 jüannal, miközben az iPhone 8-as is 20%-kal lett olcsóbb.
Mit jelent ez az akció, ha magyarosítjuk?
Mint kiderült, az Aqua Webshopban már most kábé ennyi az iPhone 8: 197.900 forintért kapható. Az iPhone XR is hasonlít a kínai árakra: 255.900-ért már elvihető itthon. Az XS-ek meg még jobb áron is mennek, ha őszinték akarunk lenni. Az Aqua Webshop az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.
A Prey nevű szoftver olyan, mint a Find My iPhone, csak elméletileg jobb. Jelez például, ha kikerül a telefon a közvetlen közeledből, ilyenkor be lehet állítani távolról az “elveszett” módot, és a készülék fotót készít a tolvajról. iPhone-okra, iPadekre és Macekre is fel lehet telepíteni.
És mivel a szoftver tudja, hogy egy-egy általa indított riasztásnak mi a következménye, fasza kis statisztikát is készíthet arról, hogy mi volt az oka az “elveszett mód” aktiválásának. Lássuk, mit látnak a Prey-nél:
Elvesztették: 69.12%
Zsebtolvaj: 10.98%
Betörés: 7.6%
Rablás: 6.76%
Autófeltörés: 2.77%
Betörés a munkahelyen: 2.77%
Tehát az esetek több mint kétharmadában egyszerűen csak elhagyjuk a telefonunkat. Nyilván az arányok országonként változnak, a fenti statisztika a Prey ügyfeleiről szólnak, de azok azért több mint 230 országból kikerülhettek.
Ismétlődő események voltak a szokásostól eltérő telefoneltűnések is. Az iskolákban például a diáktársak simán lopnak diákoktól vagy a tanártól, kirúgott alkalmazottak is szívesen visznek el laptopot, a saját otthonunkban pedig családtagok és baráti látogatók is lopkodhatnak, a koliban a szobatársak és a szomszéd szobában lakók veszik el, és rejtik el a laptopot.
Voltak nagyon nem várt események is:
Az iCloud alapesetben 5 gigát ad ingyen. Ebbe kell beleférnie a levelezésednek, ha van, a felhő alapú biztonsági mentéseknek, a felhővel szinkronizált mappáidnak (dokumentumok és asztal, ha bekapcsolod ezt a lehetőséget), fotóidnak, videóidnak. Lehetetlen, ha használod rendesen a szolgáltatást.
Hülye vagy? Én nem fizetek!
- mondják sokan, amikor szóba kerül, hogy talán ki kellene váltani legalább az 50 gigás tárhely csomagot, nem pedig magukat szívatni törölgetésekkel. Mindegy, hogy csak 299 forint havonta, egy buszjegy ára, van, aki akkor sem hajlandó költeni erre, ez valamiféle elvi kérdés.
Elérkezett nekem is a nap, amikor beteltem. Na nem az 5, hanem az 50 gigabájtos csomaggal. Egyszer csak mindenhol megjelent egy figyelmeztető üzenet, hogy nem kapok több levelet, és nem ment el a felhőbe több fájlt a macOS, akkor sem, ha be van állítva egy adott mappa automatikus szinkronizációja. És nyilván az iPhone-nal készített fotók, videók sem kerülnek fel így.
Gondoltam, hogy ez valami tévedés lehet, már megint teleraktam valami hülyeséggel a tárhelyet. Ezt általában észreveszem időben, mondjuk ha kiteszek az asztalra egy átmeneti nagy mappát, amit elfelejtek törölni, ilyesmi
A dolgot több helyen is ellenőrizhetjük, befolyásolhatjuk. Ez a leírás például tippeket ad arra, hogyan lehet egyik vagy másik tárhelyzabáló szolgáltatást megregulázni.
Ha belépünk az iCloud.com weboldalra, és kiválasztjuk az iCloud Drive lehetőséget, a felhőben tárolt fájlokat láthatjuk. Itt nem törölhetünk, nem is érdemes itt nekiállni, érdemesebb az operációs rendszerben, mondjuk a Finderben nekiállni a törléseknek. Ha például az asztalról törölsz egy felhőben tárolt mappát, utána üríted a Kukát, akkor nem sokkal később a felhőből is eltűnnek a fájlok, tényleg, másodpercek múlva. Az viszont jó a webes elérésben, hogy egy helyen látod az egyes alkalmazások által foglalt tárhelyeket is, tehát ha ide szinkronizál valami app, akkor itt láthatjuk, mennyi hasznos vagy mennyi szemét gyűlt össze.
Jobb fent, a nevünkre kattintva az iCloud Settingsre nyomva láthatjuk egy sávdiagramon, milyen típusú fájlokból állt össze az 50 GB. Nálam túlnyomórészt Fotók, videók, dokumentumok jöttek össze, kisebb részt backupok felelősek a fogyásért. Úgy döntöttem, hogy a fotókhoz nem nyúlok, egyelőre elég lesz a dokumentumok és a backupok között irtani.
Van még itt egy fontos rész: a letörölt fájlokat átmenetileg, 30 napig még tárolja az iCloud. Ezt a jobb alsó sarokban a Recently Deleted gombnál találjuk, ürítsük ezt is, ha ott bújtak meg nagy fájlok.
A macOS-ben az Alma menü — Rendszerbeállítások — iCloud — Kezelés… alatt gyorsan tudjuk törölni a backupokat, de akár más programok által fogott tárhelyet is egy gombbal felszabadíthatunk. Töröltem egy szükségtelen iPhone mentést, és vártam, hogy történjen valami, hogy elkezdjenek feltöltődni a felhőbe az “tele vagyok” hibaüzenet óta készített dokumentumjaim. Nem történt semmi.
Az Asztalt is végignéztem, ott is töröltem egy gigás izét. A videóimat is átnéztem, és ott is irtottam picit, pár száz megát felszabadítva. Vártam, hogy megjelenjen az a több gigabájt, mint felhasználható tárhely az iCloudban, de nem jelent meg. Továbbra is csak a hibaüzenet: nincs elég hely a felhőben.
Bementem a macOS-es Fotók programba, hogy ott is megnézzem, törlődött-e, amit az eszközön töröltem? Ott még ott voltak a videók, így manuálisan itt is kitöröltem, amit akartam. Az iCloud.com-on megnéztem, az Asztalról letörölt mappám fent van-e még, de az már eltűnt. Továbbra sincs hely. A Recently Deleted szekció is üres.
Úgy éreztem, szívatnak. Úgy éreztem, hogy az Apple így vesz rá, hogy a sok szarakodás helyett inkább fizessek elő 500 200 gigabájtra, 299 helyett 899-ért, még mindig pici összeg, miért ne? Többet ér a nyugalmam havi plusz 600 forintnál. De nem! - gondoltam, én ezt most végigviszem. Ha tényleg szívat az Apple, és hiába törlök fájlokat, az azért egy elég erős állítás. Muszáj volt a blog miatt továbbmennem, és a régről ismerős, utálatos takarítási műveletet gyakorloltam. Kerestem a nem szükséges fájlokat.
Egy idő után megérkezett a remény. Igaz, csak 8 bitnyi, de akkor is.
Még egy kis idő, és legyőztem a sárkányt: megjelent a szabad hely a sávon, miután jó sok gigát felszabadítottam.
A dolog tanulsága számomra az volt, hogy úgy tűnik, az Apple jó sokat várt, és hagyta, hogy apróságokkal (nem nyomtam fel mostanában nagy dolgokat) töltögessem fel az iCloudot, jócskán 50 giga fölé, mikor elkezdett riasztani. Ezután pedig a minimum félreérthető 50GB / 50GB jelzéssel szivat, amikor az inkább 53 GB / 50 GB. Ilyenkor már nem kis munka felszabadítani elegendő helyet, miközben pont akkor kell egy másik eszközön is elérni egy dokumentumot (ami ugye nem szinkronizál automatikusan), pont akkor jönne egy levél, stb. Úgyhogy mit tesz az ember? Vált, felfelé.
Az Apple üzletpolitikája a szolgáltatások üzletág fejlesztésére irányul 2019-ben. Az Apple folyamatosan profitnövelésre van beállva, amit csak úgy tud elérni, ha te, meg én, többet fizetünk. iPhone-ért, tárhelyért, mindegy. Ilyen kis trükkökkel lehet ezt elérni.
Ja, a másik, amit a napokban tapasztaltam. Bementem az Apple ID-m beállításai közé, és ott láttam ezt a felszólító, kicsit már-már paprikás hangvételű sort:
Kiderült, hogy nem, nem maradtál el semmivel, csak így próbálnak neked eladni Gift Card-ot.
