almalé és kungfu Rólunk

Végre lehet kapni 5,6 millióért is iMac Prót!

Ez nem valami vintage darab, hanem a kimaxolt iMac Pro ára. Mostantól ugyanis még több nyalánkság elérhető az Apple csúcsgépében, hogy azt mondja:

  • az eddigi max. 128 giga RAM helyett kérhetünk 256 gigát is, DDR4 ECC-ből, csak ez az upgrade 1,9 millió forint az egyébként 1,8 milliós alapgépen.
  • Új videókártya is elérhető, a Radeon Pro Vega 64X az előd kisé turbósított változata

Ha belepakolod még a 18 magos Intel Xeon W-t, a 4 terás SSD-t, akkor az új csúcsár

5.840.390 forint.

ke_pernyo_foto_2019-03-19_15_57_12.png

3-4 hét, mire szállítják.



Az Apple frissítette az iMaceket is

Nem Na, megy ez. Ha egy üzlet beindul, kérem. Ahogy tegnap az iPadek, úgy ma az iMacek is kaptak egy jókora boostot. Úgy tűnik, az Apple végre visszatér a régóta elhagyott ösvényre, amikor szinten szeretné tartani a hardverelemeket úgy, hogy közben nem emel árat. Nem tesz rá még egy bizbaszt, hogy emelhessen, csak frissít, szém prájsz.

ke_pernyo_foto_2019-03-19_14_46_06.png

Most is ez történt, az iMacek úgy frissültek, hogy sem a házuk, sem az áruk nem változott. Magyarországon sem, tehát az átváltás sem lett kedvezőtlenebb.

A kisebbik iMacek a 8., a nagyobbak a 9. generációs Intel procikat kapták meg, előbbi sajnos Core i5 helyett i3 belépővel, utóbbi 6 vagy 8 magos kivitelben. Meghagyták a régi, eleve elmaradott alap iMacet is, amiben nem volt 4Ks- kijelző, így képpontban a nagyobb modell mindössze 22 százalékát hozza (2 millió pixel a 9,4 helyett). Most, hogy annál megmaradt a hetedik generációs Intel, gyakorlatilag annyira lemaradt, hogy nincs értelme elgondolkozni a 419.990 forintos árcímkén a 499.990 forintos helyett.

ke_pernyo_foto_2019-03-19_15_00_28.png

GPU-ban az új modellek a Radeon Pro 555X és az 560X-et kapták meg, az elődökben az X-mentes verziók voltak. A kisebb kártyára itt, a nagyobbra itt találtam összehasonlítást az elődhöz képest (meg persze az Apple oldalán, hol az alap négymagos rendszerhez képest mutatják meg a különböző Pro programok sebességét). Valamivel jobb, de nem generációváltás, ahogy a név is sugallja.

Gyorsabb lett az iMacek memóriája is, 2 666 MHz-es DDR4 jár már a gépekhez.

Nem ez a legizgalmasabb frissítés, de nagyon-nagyon kellett, és remélem, hogy mostantól így keddenként rendszeresen frissítgetik ugyanígy a dolgaikat. Semmi felhajtás, semmi áremelés.



Ötféle iPadet árul már az Apple, senki nem tudja, miért

Tegnap az Apple bejelentette az új iPad Airt és az új iPad minit. Nem pont ezt vártuk, mi egy új iPadet és minit vártunk, de sebaj. Mivel a tavalyi iPad maradt változatlan formában, kíváncsi voltam, ez az új két modell hol helyezkedik el a palettában? És miért volt szükség arra, hogy visszahozzák az Air-t?

ke_pernyo_foto_2019-03-19_14_37_02.png

iPad mini

Két út állt az Apple előtt, hogy merre viszi el a minit. Az egyik, hogy egy pehelysúlyú, butuska, olcsó készüléket gyárt, ami bemegy 300 dollár alá, és így a legkisebb, egyben a legolcsóbb lesz. A másik út, hogy azokra a vásárlókra hallgat, akik szerint a mini mérete tökéletes, és inkább fizetnének többet azért, hogy jó hardvereket pakoljanak bele.

Az Apple kétségkívül az utóbbit választotta. Pontosabban, valahol a kettő között.

ke_pernyo_foto_2019-03-19_14_38_33.png

Az új mini ugyanis sok tekintetben elhúzott az iPadtől, a Pro irányba, de azért nem érte el azt a szintet. A12-es processzort, az iPhone XS-ekben is található erőművet kapta meg, Neural Engine-nel, laminált kijelzőt kapott, tükröződésmentes réteggel, 7 megapixeles kamerát, Bluetooth 5.0-t, Gigabit LTE-t és eSIM-et, igény esetén.

Mi az, amiben több nála egy iPad Pro?

  • FaceID
  • keskeny káva
  • az iPad mini támogatja ugyan az Apple Pencilt, de csak az első generációt
  • Portré Mód
  • Portré megvilágítás
  • Animoji
  • Memoji
  • nincs 512GB és 1TB-os változat
  • ProMotion
  • A12X processzor
  • 12 megapixeles fotók
  • f/1.8 rekesz
  • True Tone flash
  • Széles színpaletta a fotók készítésénél
  • Auto-fókusz Focus Pixels-szel
  • Smart HDR
  • 4K videófelvétel
  • Videó stabilizáció
  • Folyamatos autofókusz videós módban
  • Négy hangszóró
  • Smart Keyboard

Lightning csatlakozót kapott, jack-csatlakozót viszont nem. és a jack-csatlakozó is megmaradt.

Az ára viszont egész jó: miközben a tavalyi iPad 329 dollárról indult 32 GB-tal, itt 399 maradt a 64 GB, miközben azért eléggé elhúzott a 2018-ban jónak számító specifikációktól. Viszont nem lehet azt mondani, hogy na, itt van egy 7,9 colos iPad Pro, mert azért vannak különbségek.

iPad Air

Itt tovább folyik az összezavarás. Az iPad Air annak idején egy csúcsmodell volt, ami formatervezésben is nagyon ott volt. Most semmi küli: sem a kinézete nem ver oda, sem a műszaki specifikációja. Inkább olyan, mint egy beiktatott lépcsőfok a mini és a legkisebb iPad Pro között. Méretben, árban és tudásban is.

ke_pernyo_foto_2019-03-19_14_38_19.png

Az iPad Air 10,5 col, minimálisan kisebb csak a legkisebb iPad Prónál. Prociban ugyanúgy az A12-t kapta meg, mint a mini, ahogy a tárhelykínálata is csak a 256 gigáig megy fel. Apple Pencilből szintén csak az első generációt támogatja, de a Smart Keyboardot már rá lehet pattintani. Kameraügyben is azt tudja csak, amit a mini, és azonosításra is a TouchID-t használja.

Tényleg teljesen jellegtelen modell, csak annak kell, akinek egy "iPad mini maxira" lenne szüksége valamiért.

Szóval a termékpaletta széthúzódott, és tele van nehezen elmagyarázható különbségekkel. Miért van a Prókban USB-C, miközben a többiben Lightning? Miért nem egységesítették az Apple Pencileket, miért kell ebből is oktató anyagot kitenni az oldalra, hogy mikor melyiket vedd? Az új iPadek is jack-kel jönnek, most nem az volt, hogy kivezetik ezt a csatlakozót?

Én most így vennék iPadet: tetszik a sima iPad, elég neked? Ha nem, akkor ismerkedj meg azokkal a viszonylag szűk kompromisszumokkal, amik a Prót választják el a nemPróktól (fenti felsorolás). Aztán válassz méretet. Mert most az öt végül is három: Pro, Közép, Olcsó, különféle méretekben.


Egyre jobban eldurvul a Spotify - Apple üzengetés

Eddig nem írtam az Apple-Spotify ellentétről, mert úgy voltam vele, hogy nincs benne sok újdonság, és gyorsan vége lesz. Kiderült, hogy nem, nem lett vége gyorsan. Viszont egyre inkább hasonlít a hisztire.

Az egész egy közleménnyel indult, amiben a Spotify monopolistának bélyegzi az Apple-t és az App Store-t, miközben az EU-nál panaszt is tettek emiatt. Természetesen a korábban már elővett érvelés jött ezúttal is, amiben az App Store 30 százalékos jutalékát támadja egy cég, ezúttal a Spotify, akinek valójában az a baja, hogy közben az Apple kijött az Apple Music-kal, aminek

nem kell 30 százalékos jutalékot fizetni azért, mert az App Store-ban helyet kap.

Ezzel pedig, ebből a szemszögből, a saját szolgáltatásukat helyezik verselőnybe. Lássuk, mit állítanak még.

  • Az in-app-purchase-re vonatkozó 30 százalék nem vonatkozik mindenkire, mert például az Ubernek sem kell fizetnie semmit.
  • Nem engedik, hogy az App Store-on keresztül jött embereknek spéci deal-eket kínáljanak. Értsd, nem lehet a regisztrált email-címre hírlevelet küldeni.
  • Az Apple nem engedi, hogy könnyedén váltson a felhasználó Free verzióról Premiumra, vagyis fizetősre. Értsd, a Spotify inkább desktop böngészőbe irányítja az embereket ahelyett, hogy az appon keresztül tenné elérhetővé az előfizetést, leadva a 30%-ot.
  • Az Apple visszautasítja az app-frissítéseiket.
  • Az Apple nem hagyja, hogy minden eszközön menjen a Spotify. Értsd: a Siri és a HomePod számára nem elérhető natívan a Spotify, Mondjuk Apple TV-re meg ők nem fejlesztettek, szóval ez a “nem megy minden eszközön” azért az ő saruk is.

A fenti állítások mindegyikében van valamennyi igazság, meg bőven van egy csomó mellébeszélés, valóságtorzítás. Egyrészt az a 30% nem is egészen annyi, mert az első év után már csak 15, így az előfizetők megtartásával sokkal jobban lehet járni. Az Apple máris kiadta közleményben, hogy nem érti, milyen app-visszautasításról beszélnek, visszanézték, és ugyanolyan gyorsan elfogadták a beadott csomagokat, mint mindenki másnak. Összemossák az Ubert és saját magukat, miközben az Uber, meg az Amazon, meg egy rakás cég, akinek appja van, nem kér egy fillért sem az app használatáért.

Ez a lényeg: ha valaki appon keresztül ad el valamilyen egyéb szolgáltatást, akkor az app használata ingyen van. Nem az app a termék, az csak egy csatorna. Viszont ha valakinek az app maga a termék, és azért pénzt kér, akkor jár a jutalék az Apple-nek, a kezdetektől érvényes szerződés értelmében.

Mi is a probléma? Egyrészt ha belegondolunk, egyáltalán nem egyértelmű, hogy a Spotify appja valóban maga a termék, és nem csak egy csatorna a saját szervereken elérhető digitális művekre. Hisz az app egyébként ingyenesen is használható, csak a reklámok kiiktatásáért kell fizetni. De hogy lehet valaminek a hiányát termékként vagy szolgáltatásként értlemezni? Nagyon nem egyértelmű, na.

A másik probléma, hogy az Apple Music nem fizet. Ez tényleg probléma, és nem is értem, hogy miért nem. Kellene. Magyarországon is úgy van, hogy ha például saját magad promotálod, akkor saját magadnak ki kell állítani a barterszámlát. Magyarországon, az idióta, betarthatatlan és bürokratikus törvények hazájában én azt mondom, ez tűrhetetlen, és az Apple-nek tényleg ki kellene számláznia a 30%-os jutalékot, a számlát az App Store részlegnek kell kiállítania, és a marketing fizetné. Vagy legyen egy külön cég erre. Olyan nagy tragédia azért csak nem történne.

spotify-app.jpg

Hogy az Uber meg az Amazon miért nem fizet az App Store-os appban eladott termékek és szolgáltatások után? Nem tudom, de van egy tippem. Az Egy fiúról című filmben hangzott el, amikor a randipartner számára kiderült, hogy a főszereplő Will kapja a jogdíjakat a népszerű Santa's Super Sleigh című karácsonyi dal után:

Bocs, de nem értem. Hogy lesz ebből pénzed? Minden betlehemestől beszedsz 10%-ot?

Elvileg kellene. De lehetetlen a kis mocskokat elkapni.

Az Apple összeállított egy a Spotify-éhoz hasonlóan hangzatos szöveget, válaszként, amiben igyekezett rávilágítani a Spotify érveinek féligazságára, és kiemelni, hogy mennyi minden jár a jutalékért cserébe: a platform, amivel kiadhatják és frissíthetik az alkalmazást, a toolok a fejlesztéshez, a biztonságos fizetési rendszer: a Spotify mindezt akarja, de úgy, hogy közben megtartja a bevétel 100 százalékát.

A Spotify gyorsan válaszolt erre is, kiemelve, hogy minden monopolista cég azt állítja, hogy semmi rosszat nem tett, és csak a felhasználók érdekeit nézi. Meg hogy az Apple a Spotify iOS-es előfizetőit Apple ügyfeleknek tartja, nem Spotify ügyfeleknek, és ez az egész probléma veleje.

Ahogy én látom, az Apple kitalált egy borzasztó egyszerű, könnyen érthető elszámolási rendszert kábé tíz éve, amihez azóta is nagyjából tartják magukat. Ráadásul a rendszer nemcsak érthető, de

végtelenül demokratikus is,

hiszen mindenkitől ugyanolyan mértékű jutalékot kér. Nincsenek sávok, mint az állami vagyoni adórendszerben, hogy a gazdagokat gazdagabbá tegyük, de nincs olyan sávos adózás sem, mint ami szintén előfordul, hogy a gazdagok magasabb szintű bevételeire nagyobb adókulcsokat írnak ki. Ez baromi egyszerű, mindenki 30%, akkor is, ha sokat kaszál, akkor is, ha keveset.

Ezzel nem is volt baj, és nem is lett volna, ha az Apple csak a platformot szállítaná. De közben elkezdtek egy csomó saját szolgáltatást bevezetni, és ezek most is folyamatban vannak: idén még több bevételt termelnek olyan szolgáltatásokból, amikkel az ügyfeleik - az App Store-os platformra előfizetők - egyébként foglalkoznak. Egyre több cég szemében lesz szálka az Apple konkurenssé válása úgy, hogy közben ők a konkurensnek fizetik a 30%-ot.

Fizették volna tovább a 30%-ot egy független szolgáltatónak, na de egy konkurensnek azért ne már.

Én megértem a haragot, mert tényleg nem fair így már a dolog. De hogy nem a 30%-kal van a gond itt, az is biztos. Csak azért támadják azt, mert mást nem tudnak.




süti beállítások módosítása