Pár napja egy iPhone XS Max-nek próbálgatom a kameráját, ami a DxOMark szerint a Huawei P20 után a legjobb mobilos fényképező. Volt mindig is ez a kérdés, már nagyjából az iPhone 4 óta, hogy rábízhatom-e magam, elindulhatok-e otthonról kompakt fényképező nélkül, vagy elég ez? Mondjuk nekem speciális a helyzetem, ugyanis az Egy nap a városban blogra vagy az Én Menő Lakásom blogra is készülnek képek, kajafotók, lakásfotók, épületfotók, utcafotók. Fontos, hogy kicsi legyen, gyorsan előkapva és automatikusan tudjon jó képeket lőni.
Tegnap nappal készítette pár fotót a két éves Sony RX 100 II-vel és az iPhone XS Max-szel egymás mellett, olyan körülmények között, amik gyakorinak számítanak, nappali fénynél, mindkét készüléket full automata módban kattintva. Nemsokára jelentkezem a félhomályban készített képekkel és videókkal is, addig nézegessétek ezeket (iPhone X-szel összehasonlítva már épp eleget láthattatok a neten).
Kajafotóknál látszik az XS Max előnye. A zsíros, olajos csillogást kiemeli, élesebb képeket készít, jobban bánik a reflexiókkal.
Ellenfényben részletgazdagabb képeket készít a telefon, ami azt jelenti, hogy minden hátrányos és előnyös tulajdonságát kiszűri az ellenfénynek. Ez jó hír azoknak, akik véletlenül fotóznak ellenfényben, rossz azoknak, akik direkt. Ezenkívül látható, hogy vihar előtti időben mást gondolnak a színekről a gépek.
Itt látható, emlyik gép mit tart fontosnak az apróságnak tűnő részletek közül vagy a háttérből.
Megint a reflexiók. Látható, hogy az iPhone-nak kevésbé zavaró lefotózni valamit egy üvegtábla mögött, ha azonban a téma absztrakt - mint mondjuk a fa a vizes autóablak mögött -, akkor abból inkább készít egy modern festményt, mintsem egy élethű képet.
Megint: kevésbé művészi indíttatású, viszont részletgazdagabb.
Ez egy érdekes összehasonlítás. Az iPhone képe zöldebb, élénkebb, de teljesen elveszíti az erdei aljnövényzet a szépségét a fotón.
És végül: vannak természetesen olyan képességei az iPhone-nak, amikkel egy ilyen kaliberű kompakt nem versenyezhet. Például a slow motion:
De a képstabilizálás is nagyon jól jön, ha autóval zötykölődünk:
Vagy a portrémód, amivel egyébként nem csak portrékat lehet lőni, utólag pedig állítható a háttér elmosódottsága (a lenti két képen ezt utólag állítottam):
Persze ez mégiscsak portréra lett kifejlesztve, azért észre lehet venni még hibát.
Tehát összességében az iPhone XS Max fotói pontosak, élénkek, szépek. Talán túlságosan is: az évek során egyre inkább fejlődő képprocesszor, algoritmusok, érzékelők és dupla lencse lehetővé tették, hogy a szemünk által látott képet minél inkább megközelítsék a fotókkal, de egy pontnál úgy döntöttek, hogy ennél is tovább mennek. Színesebb, élénkebb, vidámabb fotótkat készít az iPhone XS Max a valóságnál, így egy borongós hangulat vagy egy eső utáni erdei csendélet átadására már kevésbé alkalmas a készülék, pont az igen fejlett “Disney-maszk” miatt.
Ételfotókra, épületekre nappali fénynél viszont ugyanolyan jó vagy esetenként jobb, mint a kompaktom, ellenfényben és a megcsillanó zsír lefotózásában pedig verhetetlen a telefon.
Disclaimer: A készüléket Aqua Webshoptól kaptuk. Itt tudjátok csekkolni a cég Apple-kínálatát. Itt pedig a többit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.