Ha ki akarnék emelni egyetlen szolgáltatáscsomagot az Apple-től, amit a tökéletes értetlenség és homály fed a mai napig, akkor az Apple Music, az iTunes Match és az iCloud Music Library kapcsolatát emelném ki. Megpróbáltam én is kibogozni a témát két posztban is, de a végén mégiscsak úgy jártam, mint Koltai Róbert a Panelkapcsolatok című filmben, amikor a gyerekének próbálta elmagyarázni, hogyan lehet fejlettebb a szocializmus a kapitalizmusnál, miközben láthatóan elmaradottabb.

Most meg itt van a hír: az Apple átáll a Apple Musicnál is az audió ujjlenyomatos azonosításra. Ezt a módszert korábban az iTunes Match használta kizárólag, most azonban mindketten ezzel meccselnek.

Kábé öt forrást olvastam el, míg találtam egy olyat, ahol olyan magyarázza el a dolgot, aki érti. A kommentek megérnek egy külön misét, tele vannak olyanokkal, hogy "ha jól értem...", "most ez hogy is van...", "teljesen összezavarodtam". A Macworld sietett a segítségünkre végül.

A hangsúly tehát az iCloud Music Library-n van. Ez az a hely, ahonnan az eszközeink elérik a zenéket, azokat is, amik fizikailag nincsenek a készüléken. Ha volt korábban egy csomó saját mp3-unk, azokat eleinte csak az iTunes Match, aztán megjelenése után az Apple Music is meccselte, tehát ellenőrizte, megvan-e a saját kínálatában. Ha megvolt, ott is elérhettük a másik eszközünkön, ha nem volt meg, feltöltötte a felhőbe, ahonnan letölthettük.

Amiben azonban gyökeresen különbözött az Apple Music és az iTunes Match: az előbbi DRM-es dalokat töltött át a többi készülékre, míg az iTunes Match-csel DRM mentes fájlokat tárolhattunk, tölthettünk. A másik a meccselés metódusa: az iTunes Match egy fejlett audió ujjlenyomatos azonosítást alkalmazott, amivel a dal tartalmát vizsgálta, míg az Apple Music simán megnézte a metaadatokat, és úgy döntött a egyezésről. Sokszor nem ugyanazt a dalt töltötte le, koncertfelvétel helyett stúdiófelvételt kínált fel, mondjuk.

A cég naponta a felhasználók 1-2 százalékánál vezeti be az új algoritmust, így pár hónap alatt meglesz az átállás. Azért ilyen lassan, mert közben figyelik a panaszokat, és ha valami gáz van, viszonylag fájdalommentes mennyiségű embernél javíthatják. 

Jogos a kérdés, hogy akkor most lesz-e még szükség iTunes Match-re? Lesz, hiszen valaki csak azt használja, az Apple Music nem érdekli. Miattuk meg kell hagyni ezt a szolgáltatást is. De aki eddig mindkettőre előfizetett, az lemondhatja lassan az iTunes Match-et, mert nem jár vele többé semmilyen plusz előny.

Jellemző a zűrzavarra, hogy miután megértettük, mi fog történni, még egyszer neki kell állnom elmagyarázni, egy másik módon. Tehát.

Azok, akik nem használtak iCloud Music Library-t, nem látnak változást.

Azok, akik iTunes Match-et használtak kizárólag, nem látnak változást.

Azok, akik Apple Musicot használtak kizárólag, azoknál megjelenik egy Matched szekció iTunesban. Ezek a fájlok nem lesznek DRM-mel védve. Azok a dalok, amiket Apple Music-on keresztül töltöttünk le, természetesen továbbra is DRM-védelemmel lesznek ellátva, itt nincs változás. A korábban DRM-mel védett, újra letöltött, saját fájlokat le kell törölni, és újra letölteni DRM mentes formátumban, a program ezt nem teszi meg helyettünk. Azoknál a számoknál azonban, ahol a szoftver hibázott, és véletlenül stúdiófelvételt rántott le mondjuk koncertfelvétel helyett, automatikus csere lesz a következő hónapokban. 

Azok, akik iTunes Match-et ÉS Apple Music-ot is használtak, mondják le az elsőt. Az újonnan érkezők, akik csatlakoznak az Apple Musichoz, nem látnak többé lehetőséget csatlakozni az iTunes Match-hez.

Szóval ne aggódjatok, történnek a dolgok Cupertinóban, egészen sok jó projekt fut most a szoftvereseknél, egy lépéssel távolabb kerülünk a korábban általam vázolt kellemetlen világ képétől, gratula nekik. A hardveresek meg kapják össze magukat.