A Microsoft egyik népszerűtlen húzása volt, amikor azt hitte, levághatja a Start menü nevű görcsöt a user interface törzséről, hogy helyette színes csempéket adjon inkább, meg sok-sok szeretetet.

Nem jött be.

És ami a Windowsnak a Start menü, az az Apple-nek az Alma menü. Na jó, nem egészen, a cupertinóiak sosem hittek abban, hogy az alkalmazásaidat a sarokból kell elérned. Itt csak az újraindítási parancsok, a rendszerinformációk, az szoftveres frissítések, valamint Isten áldása, a Force Quit… parancs érhető el, amivel kinyírhatunk egy önmagába zuhant programot. Van még néhány gomb, de azokat sosem használtam.

A Yosemite egy korai verziójában állítólag ezt már lecserélték egy sokkal tetszetősebb megoldásra, a Control Centerre, aminek a dizájnelemei az iOS-ből származnak:

A fent felsorolt funkciókat szépen gombok mögé rejtették, és hozzácsaptak még egy iTunes kezelőt, hangerőszabályzóval. Ha valaki bonyolítaná az életét, és a fizikai funkcióbillentyűk helyett kattintgatna inkább.

Végül a Control Center nem jelent meg a Yosemite első verziójában, de a kódban továbbra is ott vannak a nyomai:

Ez lehet az Apple válasza a Start menü kinyírására a 10.10.1-ben mondjuk. A lényeg: ne húzd ki a szőnyeget a felhasználók lába alól, inkább add meg nekik ugyanazokat a funkciókat, sőt még többet, mindezt szép és elegáns köntösben. Így lehet, így szabad.

Valamiért most, az első bétában nem érezték úgy, hogy itt van az ideje.