Évekig dolgoztam olvasószerkesztőként, de ez idő alatt kevés dolgon idegesítettem fel magam. A nyelvtannácikat nem szerettem, különösen irritált, ha egy félreütés miatt emlegették a Magyar Helyesírás Szabályait (amiről a végén kiderült, hogy nem olvasták). Elfogadtam, hogy minden írott szövegben - különösen azokban, amiket én szerkesztek vagy főleg amiket én írok -, vannak hibák. Nem nagy ügy. Vannak, amik fájnak, vannak, amiken túl kell lendülni azonnal, különben nekünk lesz csak rosszabb.

De amit mostanában látok, az egyre jobban idegesít:

  • csete paté
  • paraszt vakítás
  • reklám szpot
  • meg barátkoztam
  • ketté tört
  • Korunk beli
  • működő képes
  • recepciós pult
  • hozzá értő
  • még sem

Ezek nagy része cikkekből lettek lett (csak belefutottam a késbe) kivéve, vagy olyan kommentekből, amiket egyébként jól író emberek szültek meg, általában a szabályok betartásával.

Azt megszoktam, hogy az emberek egy része nem tud helyesen írni, ezt is a helyén kezelem. Nagyon fáj, de kibírom a “fel ulyitását” összetételt is, mert hát istenem, sok betűt nyilván nem vésett még papírra a szóban forgó kivitelező.

De mire véljem ezt a rengeteg különírást? Sokszor olyan esetekben, amikor az egyes tagoknak külön jelentésük sincs?

Vagy lehet, hogy én kezdek nyelvtannáci (nem "nyelvtan náci") lenni, ezért most először veszem észre ezeket a hibákat? Hogy most kezd idegesíteni? Nem tudom, de gondoltam szólok, hátha véget vetek ennek az új trendnek, és holnaptól merjük majd egybeírni az összetett szavakat.

különírás.jpg

Ez a poszt nem témája miatt kaphatott helyet az Appleblogon. A szerző csupán ki szerette volna fejezni csalódottságát egy fórumon, és úgy érezte, erre a legmegfelelőbb hely a saját olvasói közössége.